A szakértők szerint nincs más út: rendészeti megoldásra van szükség Budapesten
Ezt nem lehet szociális vagy egészségügyi kérdésként kezelni.
A lajosmizsei vonal fejlesztése a vasúton utazók ugrásszerű növekedését hozhatja majd. Ezzel pedig csökkenteni lehet az M5-ös autópálya és a dél-pesti térség közútjainak leterheltségét, Budapest levegőszennyezettségét.
„Folytatódik az elővárosi vasúthálózat fejlesztése: a Kormány ma közzétett döntése értelmében a Budapest Fejlesztési Központ a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel együttműködésben megkezdi a Budapest – Lajosmizse között a MÁV 142-es számú vasútvonalának teljes körű felújításához szükséges tervek elkészítését.
A vonal nagy részén 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, a vonatok dízelvontatásúak, a megállók nem akadálymentesek és hiányoznak a parkolók, biciklitárolók. Ennek ellenére az egy vágányú elővárosi vonal még mai állapotában is kihasznált, fejlesztési potenciálja óriási. A lassú sebesség és a kapacitáshiány miatt ritka járatkövetés ellenére az itt közlekedő S21-es vonatok gyakran zsúfoltak. Budapest XVIII. kerülete (Pestszentimre) és Gyál, Dabas, illetve a dél-pesti agglomeráció számos települése számára nyújthatna versenyképes alternatívát a vasút - gyorsabb, sűrűbb, megbízhatóbb szolgáltatás esetén.
Ez a térség kiváló példa arra, hogy mekkora aranytartalék van a budapesti vasúti közlekedésben. Miközben az utóbbi évtizedekben a lakosság létszáma ugrásszerűen nőtt, a lajosmizsei vasútvonal eddig kimaradt a fejlesztésekből. Az elővárosi vasútvonalak közül ez az egyetlen, ami a mai napig nincs villamosítva. A kedvezőtlen állapotok mellett is nyilvánvaló, hogy szükség van a fejlesztésre, mert a mindössze óránkénti járatsűrűség ellenére gyakori a zsúfoltság a vonalon. Ezért gondoljuk úgy, hogy a lajosmizsei vonal fejlesztése a vasúton utazók ugrásszerű növekedését hozhatja majd. Ezzel pedig csökkenteni lehet az M5-ös autópálya és a dél-pesti térség közútjainak leterheltségét, Budapest levegőszennyezettségét.”