Ahogy pénteken beszámoltunk róla, az október 11-ére kiírt tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson megtámadták a Jobbik mint jelölőszervezet nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottságnál. A nyilvántartásba vételi kérelem elleni fellebbezési érvelés lényege az, hogy mivel a januári tisztújító kongresszuson hozott döntéseket még nem jegyeztette be a Jobbik a bírósági nyilvántartásba, így jelenleg a párt nevében joghatályosan senki sem tehet nyilatkozatokat, azaz hivatalosan jelölőszervezetként sem jelenhetnek meg az időközi választáson.
Jakab Péter Jobbik-elnök rögtön reagált az eseményekre, és fehérorosz tempót emlegetve kijelentette: „Orbán kizáratná az ellenzéket a választásból”. Jakab vagy nem érti a jogi helyzetet, vagy annak érdekében, hogy mobilizálja az ellenzéki szavazókat, tudatosan félreértelmezi azt.
Bíró László jelöltként való indulása ugyanis nem forog veszélyben.
Ha megszerzi az induláshoz szükséges megfelelő számú ajánlást (a hatályos törvények szerint 500 ajánlás szükséges), akkor minden további nélkül indulhat a szerencsi időközi választáson. A jogvita a Jobbik jelölőszervezetként való megjelenése körül forog. Ha ugyanis a választási szervek megalapozottnak találják a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezést, akkor a Jobbik mint jelölőszervezet nem jelenhet meg Bíró László neve mellett a szórólapokon, valamint a szavazólapokon.
A fellebbezés azonban csak a Jobbik jelölőszervezetként való megjelenését támadja, hiszen az összes többi ellenzéki pártnak sikerült magát a választási eljárási törvénynek megfelelően jelölőszervezetként bejelentenie. Ez azt jelenti, hogy a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd is megjelenhet mint támogató jelölőszervezet, rajta lehetnek tehát a judapestező Bíró szórólapjain, plakátjain, valamint megjelenhetnek támogatóként a szavazólapon is.
A fellebbezés nyomán kirobbant jogvita tehát kizárólag a Jobbik szerepvállalását érinti.
A Jobbiknak ugyanis hét hónap sem volt elegendő arra, hogy a január 25-én tartott tisztújító kongresszus által hozott döntéseket nyilvántartásba vetesse a bírósággal. A fellebbezés érvelése szerint így állt elő az a helyzet, hogy a Jobbiknak jelenleg nincs képviseleti joggal rendelkező szervezeti képviselője, mivel a korábbi képviselők (a bírósági nyilvántartás szerint: Zsiga Kárpát Dániel Gábor, Sneider Tamás, Gyöngyösi Márton, Stummer János, Hegedűs Lorántné, Szabó Gábor, Bana Tibor, Gyüre Csaba, Ander Balázs) megbízatása már 2020. május 12-én megszűnt, az új szervezeti képviselőket viszont még azóta sem vett nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. Jakab viszont a bíróságot hibáztatja a posztjában, szerinte „a bíróságnak 7 hónap is kevés volt ahhoz, hogy ezt átvezesse a birosag.hu-ra, hiába kaptam meg az elnökként való bejegyzésemről szóló végzést július 9-én”.