Hogyan alakultak a bevételeik idén?
Cs.-P. A.: Ami a gazdálkodást illeti, a gépjárműadó nem helyi, hanem állami adó, amelyet az önkormányzatok szedtek be, és egy bizonyos részük náluk maradt. Szerintem a járvány idején elfogadható, hogy az állam ezt magához vonta, és védekezési feladatokra fordította. A legnagyobb költségeket a védekezésben ugyanis az állami költségvetés viselte. Én csak azt kérném cserébe, hogy 2022-től kapjuk vissza a gépjárműadó-bevétel egy részét. Székesfehérvár legnagyobb bevétele az iparűzési adóból van, 2019-ben húsumilliárd forint volt. Idén ez várhatóan tizenhárom-tizennégymilliárdra fog csökkenni, ezért tettem azt a javaslatot, hogy a szolidaritási hozzájárulást ne az előző évek bevételei, hanem az idei valós számok alapján számolják ki.
M.-Z. P.: Hogy a gépjárműadó helyi adó vagy sem, országonként változik. Itt helyben szedjük be, tehát helyi adó, viszont beküldjük a központi költségvetésbe, tehát országos adó. Lehetne ténylegesen helyi adó, semmi akadályát nem látom. A helyi iparűzési adó kiesése nálunk is komoly veszteség: kettő–négyszázmillió forintos kieséssel számolunk idén. Néha a hatáskörnövelés is csapda lehet, hiszen ha egy város rendkívül nehéz feladatot kap, az nem feltétlenül jutalom. A döntések nagy részét a politika motiválja, és ez így volt 2010 előtt is. Amikor a baloldali kormányok forrásokat vontak el, az is azért volt, mert az önkormányzatok többsége ellenzéki, fideszes volt. Tavaly október óta rengeteg ellenzéki önkormányzat van, szerintem ez magyarázza, miért vették el a gépjárműadót. Nem a járvány miatt, és nem is azért, mert az államnak megtakarításokra volt szüksége, hiszen akkor nem adtak volna kétmilliárd forintot Tiborcz Istvánnak balatoni jachtkikötőre.
Kivérezteti a kabinet az önkormányzatokat? És közben kiszúr a rengeteg fideszes vezetésű településsel is?
M.-Z. P.: Így van, csak ők nem fognak emiatt hangosan panaszkodni. Ha megnézzük a szomszédos Makót, láthatjuk: Lázár János elég aktívan részt vesz az irányításában, mégis iszonyatosan rossz helyzetben vannak. Hogy a fideszes településeken mi fog történni a következő két évben, az a kormány számára mellékes, de hogy az ellenzéki településeken hagynak-e pénzt fejlesztésekre, az nem. Hasonló okból emlegetik Karácsony Gergely felelősségét a Pesti úti idősotthonbeli fertőzésekkel kapcsolatban. Kérése ellenére többször is vittek oda idős betegeket a kórházakból tesztelés nélkül – Karácsony Gergelynek semmi köze nem volt a járvány kitöréséhez.
Cs.-P. A.: Miért nem utasította a főváros, hogy teszteljenek? Mi teszteltünk szociális intézményekben. A Pesti úti otthon önkormányzati fenntartású intézmény – ez nem az állam felelőssége, hanem az önkormányzaté.
M.-Z. P.: Más fenntartónál is történt ilyen, de abból nem lett botrány. Ebből is csak azért, mert Karácsony Gergely fennhatósága alatt volt. Orbán Viktornak most azt kell bebizonyítania két éven át, hogy az ellenzéki városvezetők alkalmatlanok a települések vezetésére.
Cs.-P. A.: Na ez bizony pártos hozzászólás volt! Az utóbbi hónapokban az a legnagyobb problémám az önkormányzati világgal, hogy folyamatosan az országos pártpolitikai mezőbe mozdul, miközben lokálisnak kellene maradnia. Veszélyes, hogy az egész önkormányzati kérdés főváros-kormány vitává egyszerűsödik a közbeszédben. A budapesti problémákat nem szabad a teljes önkormányzati világ kérdéskörével azonosítani. Az adósságkonszolidáció az összes települést érintette, függetlenül attól, hogy aktuálisan ellenzéki vagy kormánypárti vezetése volt. A garantált bérminimum kormányzati juttatás minden város számára elérhető volt. Most kellene az önkormányzatoknak újabb feladatokat és újabb forrásokat kérniük, és nem arról panaszkodniuk, hogy megnégyszerezte a kormány a szolidaritási hozzájárulást, mert ez nem igaz. Valós problémákról kellene beszélni és egyeztetni.
„Az önkormányzatok mozgástere és forrásai beszűkültek, elvették tőlük az egészségügy egy részét, az oktatást”
Milyen esély van arra, hogy a kormány meghallja az önkormányzatok hangját, és finomhangol?
Cs.-P. A.: Lehet eredményeket elérni, az adósságkonszolidáció is megtörtént. A mi esetünkben ez tizennyolcmilliárd forintos kedvezmény volt. A hatásköri finomhangolásról lehet és kell is egyeztetni. Szerintem erősíti az államot, ha akár a döntés-előkészítésben, akár a végrehajtásban hangsúlyosabb szerepet kapnak az önkormányzatok. Kellene jogszabály-egyeztetési mechanizmus a megyei jogú városok és a kormány között, mert nem vagyunk ott a frakcióban, nem vagyunk ott a parlamentben, így az államapparátusnak nincs tudomása a szempontrendszerünkről.
M.-Z. P.: Nem finomhangolás kell, az egyébként is farigcsálás inkább. A nyugati világban nem lehet az alkotmánybíróság létszámát egyik napról a másikra a kétszeresére emelni, sem elvenni adókat az önkormányzatoktól. A jogszabályi változtatásokat sokszor politikai szempontok rángatják. A kormány nem egyenlő félként, hanem alattvalóként kezeli az önkormányzatokat. A 2012-es adósságkonszolidáció sem független a politikától. Ezzel a 2006 előtt is fideszes vezetésű, legeladósodottabb városok jártak a legjobban. Fehérvár például kétszer akkora, mint Vásárhely, mégis húsz százalékkal kevesebb adósságot vállalt át tőle az állam.
Cs.-P. A.: Ha az önkormányzati világ folyamatosan csak panaszkodik és felfelé mutogat, mindig az államtól várja a problémáinak a megoldását, azzal drasztikusan rontja az önkormányzatiság megítélését. A tehetetlenségre nem, csak a cselekvésre lehet hatásköröket telepíteni.
Önök a saját városukban cselekszenek? Kihasználják a pályázati lehetőségeket? Bevonzzák a beruházásokat, aktívan tesznek a fejlesztések előmozdításáért?
M.-Z. P.: A beruházások bevonzásával kapcsolatban: mikor fog Hódmezővásárhelyre jönni a BMW, a Mercedes vagy az Audi? Nem tudnék sok példát felsorolni arra, hogy a kormány nagy beruházót támogatott volna ellenzéki településen. Ráadásul Vásárhely közbeszerzéseit a közbeszerzési hatóság oly módon akadályozza, hogy hatoldalas hiánypótlást küld százharminc tétellel, majd mikor teljesítjük, újabb listát kapunk. Egy jogállamban nem lehetne így akadályozni a közbeszerzéseket. Vásárhelyre harminc év alatt egyetlen komoly beruházás sem érkezett, Lázár János minisztersége alatt sem – mi azon dolgozunk, hogy ez megváltozzon.
Cs.-P. A.: Az önkormányzatoknak cselekvő önkormányzatoknak kell lenniük, a feladataikat saját maguknak kell elvégezniük. Van egy terület, ahol biztosan előre kell lépnünk, ez pedig a közvetlen uniós források lehívásának a lehetősége. Ma is vannak közvetlen EU-s források, de a magyar települések sokkal kisebb arányban tudják lehívni, mint más országokéi. Tegyük hozzá, hogy soha annyi fejlesztési forrás nem érkezett még a kormánytól, mint az utóbbi években.