„Ilyenben még nem volt részem” – másodpercekig tartó szabadesés, pánik a magyar válogatott repülőgépén
Tombolt a vihar, ezért komoly rutinra volt szüksége a pilótának.
A Hagia Sophiába belépőknek le kell majd venni cipőjüket, elválasztják a férfiaknak és nőknek fenntartott tereket, és a nőknek le kell fedni fejüket.
Az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté alakítása jogilag megalapozott, és nem zárja el senki elől azt a lehetőséget, hogy belépjen az épületbe – jelentette ki Murat Salim Esenli, Törökország olaszországi nagykövete, aki a római török képviseleten nyilatkozott a sajtónak kedden. Murat Salim Esenli hangsúlyozta, hogy csak Isztambul városában nyolcvankilenc templom működik, örmény, katolikus, ortodox, anglikán templomok, valamint huszonegy zsinagóga.
Törökország szuverén joga az átalakítás
„Félrevezető tehát azt állítani, hogy Törökország nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, kizárólag a Hagia Sophia ügyére hivatkozva” – vélte Ankara olaszországi diplomáciai képviselője. A nagykövet kijelentette, hogy a bazilika átalakítása Törökország szuverén jogának számít: a döntés „jogilag megalapozott és nem kirekesztő, mivel a bazilika mindenki, keresztények és muzulmánok előtt is nyitva marad” – mondta. Kifejtette, a Hagia Sophia a világörökség részének számít, és Törökország tudja, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az épület az UNESCO listáján maradjon.
Letakarják a keresztény kegytárgyakat
Ezzel egy időben Törökország illetékes minisztere bejelentette, hogy a mecsetté átalakított bazilikában letakarják a keresztény kegytárgyakat, valamint a Hagia Sophia a muszlim vallási szertartások alatt nem lesz látogatható. Murat Salim Esenli az olasz sajtó képviselőit a 2016. július 16-én megkísérelt törökországi katonai puccs évfordulója alkalmából fogadta, amely azóta a demokrácia és a nemzeti egység napjának számít. A nagykövet adatai szerint a puccskísérlet után 400 ezer embert vettek őrizetbe vagy tartóztattak le, számos tárgyalás még nem zárult le. Hozzátette, hogy a puccs után elbocsátottak közül kétszázezren visszakapták korábbi állásukat.
Líbiai jelenlét
A Líbiát érintő kérdésekre a nagykövet hangoztatta, hogy Törökország líbiai jelenlétét a Fájez esz-Szarrádzs vezette nemzeti egységkormány kérelmezte, és ezt ENSZ-határozat is lehetővé teszi. Ankara diplomáciai képviselője szerint más államok viszont, közöttük Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Franciaország a nemzetközi jogon kívül mozog és megsérti a fegyverembargót. A török nagykövet információi szerint Líbiában az afrikai Csádból, Szudánból, valamint Szíriából érkezett zsoldos katonák harcolnak, de „Törökországnak semmilyen kapcsolata nincsen a zsoldosokkal”. Hozzátette, hogy tudomása szerint a Líbia keleti részét ellenőrző Halifa Haftar tábornok csapatai fejlett technológiájú fegyverekkel rendelkeznek.
(MTI)
Kép forrása. MTI/EPA/Erdem Sahin