Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséről emlékeztek meg az Országgyűlésben

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével lezárult egy korszak, egy rendszert is eltemettek. Kifejtette: 1956 októberében, a forradalom és szabadságharc idején szinte egyik napról a másikra lepték el Budapestet a lyukas zászlók, amelyekkel hitet tettek a nemzet függetlenségének és a demokráciának a helyreállítása mellett. Azonban november 4. után nemcsak a szabadság reményére emlékeztettek ezek a zászlók, hanem azokra is, akik véglegesen kiszakíttattak a nemzetből – közölte. Hozzátette: az elhunytak, a megtorlás áldozatai és az emigrációba kényszerültek megmutatták a világnak, hogy ez az álságos rendszer nem olyan, mint amilyenről a nyugati marxista értelmiség álmodozott. Megjegyezte: kényszerű hallgatás, elhallgattatás és hazugság jutott az itthon maradottaknak.

Az alelnök közölte: nem kerülhették el sorsukat azok a rendszerből kiábrándultak sem, akik Nagy Imrét követve a nemzet függetlensége mellett kötelezték el magukat. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésével megszilárdították hatalmukat a kommunisták - fűzte hozzá. Azt mondta: több mint három évtized kellett, hogy a történelem változása és „a magunk ereje révén igazságot szolgáltassunk”. Emlékeztetett: a Hősök terén búcsúztatták Nagy Imrét és mártírtársait, és az újratemetésen felszólaló Orbán Viktor és más szónokok, az ott megjelentek akkor még nem tudhatták, hogy bátorságuk és elszántságuk a függetlenség és szabadság visszanyeréséért folytatott küzdelem egyik első lépésévé válik.

Hangsúlyozta: Nagy Imre és mártírtársai mellett emlékezni kell azokra az áldozatokra és hősökre, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbra fordításáért.

(MTI)