Közép-Európai Nézőpont Intézet: javul a szomszédos országok Magyarország-képe

2020. június 02. 09:44

Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése.

2020. június 02. 09:44

A Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből – amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez – kiderül, hogy „a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják”. Hozzátették: ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, 2019-ről 2020-ra javult az ország megítélése a szomszédos országokban. A 2020-as adatok szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye Magyarországról – ismertették. Közölték, tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztráltak rosszabb adatokat.

Az intézet kiemelte, hogy a szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése: a hazai válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel az országról, ami 2019-hez képest 9 százalékpontos növekedés. A második helyezett – négy éve változatlanul – Horvátország, amelyről a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel. Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan – részletezték. Úgy folytatták, hogy csak két országról van a válaszadók kevesebb mint fele jó véleménnyel, Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozásában pedig 3 százalékpontosnak – jegyezték meg.

Az intézet megállapítása szerint a „bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához”. A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra – írta az intézet.

Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett

A közlemény beszámolt arról is, hogy a kutatás alkalmából tartott online panelbeszélgetésen Tokár Géza Szlovákia-szakértő a folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről közölte, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek – mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt – lekerültek a napirendről. Ezeket olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontjai közel állnak egymáshoz. Ezek között a migráció kezelését, illetve az Európa jövőjéről folytatott diskurzusban a keresztény-konzervatív értékek megjelenítését említette a szakértő, aki szerint Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett, és diplomáciájára „nagyfokú pragmatikusság jellemző”.

Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely Románia-szakértő kiemelte, hogy Klaus Iohannis elnököt „mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, akik egyébként támogatják őt”.

A szakértő álláspontja szerint a román elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt. Hozzátette: a román diplomácia alapvetése, hogy a legfőbb szövetségesnek az Egyesült Államokat tekinti, amelyet az EU nagy tagállamai követnek, elsősorban Németország. A térségben a román-lengyel kétoldalú kapcsolatokat igyekeznek erősíteni, ezzel megpróbálva kimozdítani Lengyelországot a V4-ből, így csökkentve Magyarország térségbeli befolyását is. Illyés Gergely szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövidtávon nagyon kevés esély van – prognosztizált az elemző.

(MTI)

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
masikhozzaszolo
2020. június 02. 11:52
Nagyon csodálkozom, hogy javul Magyarország megítélése a környező országokban. Mi a fene van velük, most lesz holnapután Trianoni évforduló, most kellene a gyűlöletet izzítani. Nincs jól Soros úr (dehogy úr)? Meg akarnak bennünket vezetni. Az oroszlán ugrani készül.., vagy most még nem éhes.
balbako_
2020. június 02. 11:49
Ha nem alázatosan sunnyogunk, vagy széttett lábakkal várjuk a külföldi nyomást, mint a komcsi és posztkomcsi rezsimek alatt, akkor máris látják, hogy hohó! ezekkel nem lehet bármit megcsinálni.
bunko_jobbos
2020. június 02. 11:13
Van egy sorozat a youtube on, mindenkinek ajanlom, Szomszedaink, a magyarok. Egy felvideki csaj csinalta az evfordulora. Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy a bekeszerzodesek nem is olyan rosszak, mert tkp. minket is vedenek ellenuk. :-( Egyszeruen megijedtem, mert akit ennyire utalnak, annak kitekerik a nyakat az elso adando alkalommal. Szoval a meglopottnak kell jopofiznia a tolvajokkal, ha eletben szeretne maradni. Ugyhogy elemi erdekunk, hogy ne legyen a viszony feszult. Es jo, ha nem ellensegkent tekintenek rank. Mi meg szaporodjunk, es bizakodjunk.
3M..
2020. június 02. 10:21
A románok, Magyarországgal szembeni reakciói, nem ezt támasztják alá. Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!