Most lenne itt az ideje a bocsánatkérésnek, de gyanítom, nem fog érkezni egy sem – fogalmazott a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Az idő és az eredmények bizonyították, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény Magyarország érdekeit szolgálta, sok magyar éppen ennek a törvénynek köszönhetően van életben ma is – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden a Euronews oldalán megjelent cikkében, amelyben úgy véli: itt lenne az ideje a jogszabállyal kapcsolatos kritikák miatti bocsánatkérésnek. Az államtitkár cikkében leszögezi: kedden Magyarország kormánya – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígéretének megfelelően – benyújtja törvényjavaslatát a parlamentnek, amelyben visszaadná a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet következtében korábban kapott rendkívüli felhatalmazását.
A törvény nem ruházta fel a kormányt „korlátlan hatalommal”
Kovács Zoltán felidézi: az Országgyűlés által március 30-án elfogadott koronavírus elleni védekezésről szóló törvény miatti nemzetközi kritika „gyorsan érkezett és igen heves volt”. Az államtitkár úgy értékelt: a legtöbb ilyen kritika „erősen félreinformált”, gyakran „egyszerűen hamis”, és mindegyikük „szégyenletesen elfogult” volt, világosan megkülönböztetve Magyarországot annak ellenére, hogy más EU-tagállamokban az ezekhez hasonló intézkedések olykor sokkal tovább merészkedtek el. „Megkongatták a vészharangot Orbán Viktor miniszterelnök állítólagos +abszolút hatalomszerzése+ miatt, amiatt, hogy a kormány felhasználja a járványt a parlament feloszlatásához, hogy határozatlan időre elhalasztja a választásokat, és hogy börtönbüntetéssel fenyegeti az újságírókat. Volt, aki egy teljes körű rendőrállamnak nevezte az országot Európa szívében, és volt, aki utalásokat tett Hitlerre és a hitleri rendszerre” – fogalmaz cikkében Kovács Zoltán.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kritikákkal ellentétben, a törvény nem ruházta fel a kormányt „korlátlan hatalommal”, és nem oszlatta fel, vagy függesztette fel a parlament működését, továbbá teljes mértékben összhangban volt az alaptörvény rendelkezéseivel, amelyek megkövetelik a törvény hatályának megszűnését a veszélyhelyzet okának megszűntével. Sőt – folytatta – a törvény még tovább is ment azzal, hogy a parlament kezébe adta a veszélyhelyzet megszüntetésének jogát. „Mára az idő és az eredmények bizonyították, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény az ország érdekeit szolgálta azzal, hogy felhatalmazta a kormányt a gyors cselekvésre, a határok korai lezárására, a kijárási korlátozások bevezetésére, a karantén kiszabására, lelassítva ezzel a járvány terjedését és biztosította, hogy az egészségügyi ellátó rendszerünk rendelkezzen mindazzal a szükséges gyógyszerekkel és védőfelszereléssel, amelyek az ellátásra szorulók kezeléséhez szükséges” – írta az államtitkár, hozzátéve, hogy a miniszterelnök nyilatkozata szerint a védekezés több ezer idős ember életét mentette meg a gyors döntéseknek köszönhetően.
A kritikus hangok a demokrácia végét vélték elérkezettnek látni
Kovács Zoltán felhívta a figyelmet arra is: a Johns Hopkins Egyetem Koronavírus Kutatóközpontjának statisztikái szerint Magyarországon 100 000 lakosra 38,73 igazolt COVID-19 fertőzött jut, ami az egyik legalacsonyabb arány Európában, különösen azokhoz a nyugat-európai országokhoz hasonlítva, ahol ezek a számok elérik a több százas nagyságrendet. „Orbán Viktor miniszterelnök az elején megígérte, hogy a kivételes felhatalmazás addig marad érvényben, amíg az a népesség védelme és a koronavírus terjedésének lelassításának érdekében szükséges. Amint a veszély elmúlik, a kormány a felhatalmazást visszaadja. Ezzel a keddi lépéssel a miniszterelnök állta a szavát” – szögezi le cikkében Kovács Zoltán. Hozzáteszi: a kritikus hangok a demokrácia végét vélték elérkezettnek látni ebben a jogszabályban, ezzel ellentétben, sok magyar éppen ennek a törvénynek köszönhetően van életben ma is.
„Az akkor hangos kritikáknak üzenném, hogy most lenne itt az ideje a bocsánatkérésnek, de ahhoz persze szükség lenne némi alázatra és jóakaratra is, így, gyanítom, nem fog érkezni egy sem” – zárja cikkét a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy semmi értelme a polgármesterek ciklusát korlátozni.
Több mint 90 percen át mindent tudott hárítani Dél-Afrika.
