„Kimeríthetetlen eszköztár áll rendelkezésünkre kulturális örökségünknek köszönhetően arra, hogy gyermekeinket fejlesszük.” Balatoni Kata neveléstudományi szakembert, néptáncpedagógust, az „Így tedd rá!” programgazdáját és a Pedagógus Expo főszervezőjét kérdeztük.
Hogyan változtatta meg koronavírus az óvodások életét?
Az óvodás életkor egyik nagyon fontos tényezője a napi rutin, a megszokott emberek közege, értem ez alatt a kortársakat és az őket körülvevő felnőtteket is. Nagyon egyedi óvodás korban a kötődés igen erős formája is. Ezek most egyik pillanatról a másikra elvesztek. Persze a legtöbb esetben ott van a család biztonságot nyújtó, szerető közege, de számos veszteség is. Megváltozott az életmódunk, a sok félelem és kétség átjárja az otthonokat is, amelytől nem igen tudjuk megóvni gyermekeinket. Ezen
kívül az óvoda nagyon fontos szakasza a gyermekek fejlesztésének, tanításának. Ebben az életkorban a meghatározó kompetenciák jelentős mértékben fejlődnek, alakulnak, és amelyek tudatos és szakszerű támogatása ezekben az intézményekben zajlik.
Egész pontosan mit kell megtanulnia egy óvodásnak az iskolás kor eléréséig? Melyek a legfontosabb
készségek, fejlesztendő területek?
Olyan alapvető készségek, képességek kialakulásának időszaka ez az életkor, amely során az egyéni szocializációs folyamat mellett az értelmi, vagyis a gondolati műveletek, a tér vagy éppen a figyelem, a feladattértés területei fejlődnek, de ilyen nagy terület még a mozgási és a kommunikációs kompetenciák is, melyek számos részterületet foglalnak magukba.
Ez az egyik legfontosabb életszakasz, nem lehet elengedni az óvodások kezét.
Nagyon
melynek részesei az óvodás gyermekek a mindennapok során. Ennek egyik módja, hogy az óvodapedagógusok is megjelennek az online oktatási térben. Másfelől, mivel koruknál fogva a gyermekeknek szükséges az együttműködő irányítás, a szülőknek is jelentős feladatot kell vállalniuk, amit kétgyermekes édesanyaként magam is tudok, hogy olykor emberfeletti erőforrásokat kíván. Sajnos nem egyszer hallottam, olvastam az elmúlt hetekben, hogy nem sokan értik, miért kell egyáltalán fókuszba helyezni ezt a területet, hiszen ez csak óvoda. Minden életkorban fontos, sőt nélkülözhetetlen a mai világban, hogy a gyermekek valamilyen módon részesüljenek fejlesztésben, oktatásban. Erre nem lenne feltétlen szükség, ha kortársaikkal együtt szabadon játszhatnának, de jelen helyzetünkben most ez sem megoldható.
Hogyan valósítható meg mindez az online-térben? A szülők ugyan foglalkoznak a gyermekeikkel,
mégsem szakképzett óvodapedagógusok.
Nagyon jól használható online felületek állnak a pedagógusok és a szülők rendelkezésére, amik a kommunikációt szolgálják. Természetesen ez egyelőre az oktatás egyik területén sem egy kiforrott módszer, így az első heteket a különféle próbálkozások jellemezték. Meg kellett ismerni az alkalmazások adta lehetőségeket, az anyagok mennyiségét, milyenségét, befogadhatóságát, feldolgozhatóságát. A legtöbbször sötétben tapogatóztunk ezekben a kérdésekben, leginkább a visszacsatolások hiányában. Azt is figyelembe kell venni, hogy elárasztotta az online tartalom a világhálót.
Ez egyaránt felelőssége a pedagógusoknak és a szülőknek is. A jól megfogalmazott, jól körülírt feladatok, a valóban hasznos és alkalmazható tartalom kreativitást, odaadást és alapos szakmai felkészülést igényel a pedagógusok részéről. Ha ezek adottak, akkor sikeres lesz a szülők segítése is a tartalmak továbbadásában.
A különböző számítástechnikai eszközök használata az óvodákban velünk maradhat a koronavírus
utáni időkben is?
Azt gondolom, hogy hasznos lenne, ha nem is olyan mértékben, mint jelenleg, de fontos kapcsolódási pont lehetne a pedagógusok és a szülők között. Például a legtöbben nem is tudják, hogy milyen tudatos munka folyik az óvodában, egy adott héten milyen téma körül forognak a tevékenységek, hogy mennyi mindenről lehetne beszélgetni ezek kapcsán otthon, hogy miket énekeltek, milyen élmények érték őket, milyen verset tanultak, és így tovább. Mindennek a megfelelő kommunikációja nagyon sokat segítene társadalomban való értékteremtésben, megítélésben is, és nagyban segítené a pedagógusok munkáját is, melynek legnagyobb haszonélvezője maga a gyermek lehetne.
Az óvoda rendszerre tanítja a gyermekeket. Reggel elmennek az óvodába, délután hazamennek. Ez a
rendszer a legtöbb esetben a jelenlegi körülmények között nem tartható. Milyen hatással lehet
mindez az óvodásokra? Elképzelhető, hogy hosszú távon is érezteti hatását a néhány hónapos
kimaradás?
Egészen biztos, hogy érezhető lesz negatív és pozitív hatása egyaránt. Jó esetben új rutin alakul ki a családi környezetben, de
az együttműködés, a szabálykövetés, a személyes fejlődés területein. Ahol viszont feláll egy új rendszer, ott olyan életre szóló kötődési élmények jöhetnek létre, melyek nagyon pozitívan hatnak a gyermek személyiségfejlődésére. Természetesen itt rengeteg mindent fel lehetne sorolni, a már említett beszédkészséget, kommunikációt, a gondolati műveleteket, a külső világ megismerését. Nem is hinnénk, hogy az óvoda világa mennyi oldalról támogatja a gyermekek fejlődését.
Ön az „Így tedd rá” néptánc pedagógiai program kitalálója. Mitől különleges ez a program?
Talán attól különleges, hogy elsődleges célja a személyre, közösségre ható élmény. Évtizedek óta élünk úgy, hogy a népi játék, a néptánc, túlnyomó részt a produkciók elemeit szolgálja, főleg az oktatási intézményekben és kevésbé a személyes fejlődést, az önfeledt játék- és táncélményt. Az „Így tedd rá!” módszer alkalmazásával, a magyar kultúra ezen lehetőségét szeretnénk biztosítani a pedagógusoknak és rajtuk keresztül a gyermekeknek.
arra, hogy széles körű készség és képességfejlesztést jelenítsünk meg a pedagógiai folyamatokban úgy, hogy a korosztályi sajátosságok mentén pontosan azt biztosítjuk a gyermekeknek, amire szükségük van, mindezt játékkal, örömmel, élménnyel.
A koronavírus alatt is működőképes a program?
A népi játék kifejezést a legtöbben úgy képzelik el, hogy bájos kisgyerekek kézenfogva körbe haladnak és énekelnek. Azonban a valóság messze túlmutat ezen. Valóban, a legjelentősebb formája a közösségi lét, de mindeközben a részvevők egyéni fejlődése jelenik meg mögötte. Fontos eleme a közösségi szocializáció, de ezt most nem tudjuk megvalósítani, így a személyes, vagy a család, mint mikroközösség kerül előtérbe. A mostani helyzetre válaszul elindult az „Így tedd rá otthon” program, melyben olyan játékok és feladatok jelennek meg, melyek akár egyedül is végrehajthatók és az egyéni fejlődést segítik több területen is. Az eddigi videókban megjelenik a testtudat, a szövegértés, a mozgásfejlődés több szintje, a memóriafejlesztés vagy épp a számfogalom, számtudat is. Mindez játékokon, mondókákon és táncos feladatokon keresztül. Minden bizonnyal ez a sorozat életben marad a vészhelyzet elmúltával is, szolgálva a gyermekek és a családok világát, hangot adva páratlan kulturális kincsestárunk világának is.
A kormányfő Sátoraljaújhelyen ismertette, hogy a skandináv országban bűnözői hálózatok gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem ítéli el őket.
Magyar Péter színrelépésével valami egészen elemi és mélyről jövő gyűlölet tört a felszínre.
Előre szólunk: tízből négy diplomás nem tudja majd értelmezni az itt következő szöveget.
Kiből lehet ma férfi példakép, és milyen értékeket kellene képviselnie? Többek között erre kerestük a választ összeállításunkban.
A Reakció legújabb adásában Kacsoh Dániel vendége Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos volt.
A kormány 2010-ben vállalt terve az 1 millió új foglalkoztatottról reális elképzelés volt és megvalósult. Giró-Szász András írása.
AfD-áttörés Észak-Rajna-Vesztfáliában, de a CDU maradt az első – viszont bezuhantak a baloldali Zöldek.
A kínai Wisdom Motor az első európai gyárát Magyarországon építheti meg – jelentette be a cég vezetője egy hongkongi közlekedési konferencián.
