„Nincs semmilyen fejlemény, amely arra utalna, hogy a magyar demokrácia bármilyen szempontból is autoriter irányba fordulna” – mondja Navracsics Tibor lapunknak. Mit tart az ötéves biztosi pályafutása legnagyobb eredményének? Milyen a személyes kapcsolata Orbán Viktorral és Junckerrel? Vannak-e belpolitikai ambíciói? Van-e még helye a Fidesznek az Európai Néppártban? Nagyinterjúnk a volt EU-biztossal az új Mandiner hetilapban!
„Óriási eredménynek tartom, hogy sikerült meggyőzni a biztostársaimat: a magyar demokráciával nincsenek alapvető és rendszerszintű problémák” – fogalmaz a csütörtökön megjelent Mandiner hetilapnak adott interjújában Navracsics Tibor korábbi EU-biztos, aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatócsoportjának vezetője, a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program kormánybiztosa.
Hangsúlyozza: az, hogy 2014 és 2019 között Magyarország ellen sem jogállamisági mechanizmus, sem a hetes cikk szerinti eljárás nem indult el az Európai Bizottság kezdeményezésére, rengeteg vitájába került. „Juncker hozzám és a magyar kormányhoz való viszonyát nagymértékben meghatározta, hogy 2014 nyarán Orbán Viktor nemmel szavazott a bizottsági elnöki jelöltségére, és a fideszes képviselők sem támogatták szavazatukkal az Európai Parlamentben. Ez tüske volt benne, végig éreztem” – mondja Navracsics annak kapcsán, hogy milyen viszonyban állt az EB korábbi elnökével.
Az interjúból kiderül, hogy jó barátságban van a miniszterelnökkel, és amíg biztos volt, havonta egy-két órát négyszemközt tárgyaltak stratégiai kérdésekről.
„Határozottan az a véleményem, hogy a Fidesznek az Európai Néppártban van a helye”
– szögezi le, hozzátéve: a koronavírus-törvény kapcsán zajló politikai vitát érvekkel kell megnyerni. Úgy látja, hogy aki figyeli a magyarországi eseményeket, pontosan láthatja, hogy az Országgyűlés ülésezik, a képviselők döntéseket hoznak, a kormány a parlamentnek felelősen jár el. „Nincs semmilyen fejlemény, amely arra utalna, hogy a magyar demokrácia bármilyen szempontból is autoriter irányba fordulna” – mondja Navracsics.
Az interjúban beszél a biztosi tevékenysége mérlegéről is. A legbüszkébb például arra, hogy megduplázódhat az Erasmus költségvetése, ugyanakkor már lezárta az elmúlt öt évet, és nagyon jól érzi magát itthon.
„Úgy látom, a mostani időszakhoz nem illek, nem a magamfajta karaktert keresik, a politikai szereplők, a közírók hangvétele, a köznyelv egyaránt radikális. Én más mentalitásúnak tartom magam, nem vagyok radikális ember. Sokra értékelem a kompromisszumot, amit mások megalkuvásnak tartanak, hajlok az árnyalt megfogalmazásokra, amit mások tétovaságnak vagy dodonaiságnak minősítenek. Nem vagyok híve az öncélú radikalizmusnak. Érdeklődéssel figyelem azokat a közírókat és politikusokat, akik most nagyon harciasak, amikor gyakorlatilag nincs is ellenfél a pályán. Én akkor voltam harcias, 2006 és 2010 között, amikor komoly ellenféllel kellett megküzdeni. Mindazonáltal nem sértődtem meg! Jól érzem magam a bőrömben, és azt sem állítom, hogy a jövőben más bőrben nem érezném jól magam.”
A korábbi biztos szerint a német elnökség válságkezelésén múlik, hogy a koronavírus-járvány erősíteni fogja-e az EU-t, és a tagállamok szorosabb együttműködését vonja-e maga után. Azt pedig leszögezte: akik ma egységes választ sürgetnek az uniótól, valójában az EU egységes szerkezetét is követelik.
Szó esik arról is, hogy nem szakad el teljesen az EU-tól, hiszen az NKE-n fiatal kutatókkal dolgozik az Európa Stratégia Kutatóintézetben, továbbá már zajlanak az Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program előkészületei.
***
A teljes nagyinterjút új hetilapszámunkban olvashatják!
Hetilapunk elérhető az újságosoknál, illetve előfizetőink számára az interneten is.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
Újabb döbbenetes szálak a Tisza Párt körül: Ceber Roland ismét lebukott, ezúttal úgy tűnik drónokkal és különleges eszközökkel szerelte fel az ukrán titkosszolgálatot. A kérdés már csak az: hogyan mozoghat szabadon a frontvonal és a külföld között egy hadköteles korú férfi, miközben másokat az utcáról visznek el?
Lázár János volt a Hotel Lentulai vendége, ahol Lentulai Krisztián kérdéseire nemcsak a magyar politika állapotáról, hanem a következő évek tétjéről is nyíltan beszélt.
