egyszerre van szó a hatvan fiatal kárpótlásáról és arról, hogy a jövőben a társadalmi hasznosság szempontjából hogyan lehet kezelni hasonló helyzeteket” – fogalmazott. A kormány a szegregációs kártérítési perekre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát tervezi egy méltányosabb, az érintettek mellett a társadalom egészének érdekeit figyelembe vevő szabályozás kialakítása érdekében – fogalmazott. Ennek alapelve, hogy a hibás oktatásszervezési gyakorlattal okozott hátrány kompenzációja oktatással történhessen – mondta. Mindez a gyöngyöspatai esetben sem a pénzbeni kifizetés megspórolásáról szól – folytatta –, hiszen a természetbeni kártérítést akár a megítéltnél magasabb összegben is támogatná a kormány, ha biztosítva látja a hasznosulását.
Jelezte: Gyöngyöspatán és a hasonló helyzetben lévő településeken a felzárkóztatást jelenleg is erős intézkedéscsomag segíti, a helyi viszonyok figyelembe vételével. Ennek is köszönhetően a tanulói lemorzsolódás az elmúlt három évben a 10 százalék feletti arányról 7,5 százalékra mérséklődött. Cél a gyöngyöspatai iskolába is minél nagyobb arányban visszacsábítani a nem roma származású helybeli fiatalokat – hangsúlyozta.
A tájékoztatón Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: a gyöngyöspatai iskolába jelenleg 80 diák jár, közülük 7 nem roma származású. Ugyanakkor a városból minden reggel 86 fiatal indul el a környező települések valamelyikének oktatási intézményébe. „A többségi lakosság tehát kihátrált a helyi iskola mögül, miután sérült a gyermekek nyugodt tanuláshoz fűződő joga és a szülők alapvető joga is, hogy gyermekeiket biztonságban tudhassák” – fogalmazott.