Ez Ukrajna B-terve: Kijevben már arra készülnek, hogy a Fidesz nyeri a választásokat

Magyar Péter ukrán kémként azonosított szimpatizánsának „biztos információja” van arról, mit fognak tenni. És ezt egy podcastban el is mondta.

Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Bulgária, Románia és Olaszország sem támogatta a nyilatkozatot.
Magyarország Ausztriával és további négy országgal együtt blokkolta az Izrael elleni uniós fellépést a héten – számol be az Euronews.
Magyarország és Ausztria sem támogatta a nyilatkozatot, mert semmilyen formában nem kívánták fenyegetni Izraelt. Az unió külpolitikai döntéseinél mind a 27 tagállam támogatására szükség van. Ezért az uniós főképviselő végül kedden csak a saját nevében adott ki nyilatkozatot az ügyben.

Ebben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az amerikaiak béketerve „eltávolodik a nemzetközileg elfogadott mértéktől. " Borrell aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a béketervet felhasználva Izrael a saját területéhez csatolhatna palesztin területeken lévő izraeli telepeket. „Az Európai Unió nem ismeri el Izrael fennhatóságát ezen telepek felett” – emlékezettett az uniós főképviselő.
Később a Jerusalem Post közzétette azon országok listáját, amelyek elutasították „Izrael fenyegetését”. E szerint Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Bulgária, Románia és Olaszország sem támogatta a nyilatkozatot.
Az amerikai béketerv
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter washingtoni tárgyalásán a héten egyébként támogatásáról biztosította az amerikaiak béketervét és a sajtóközleményében utalt az uniós nyilatkozat ügyére is.
„Magyarország nem támogatja az izraeli vállalatokkal szembeni kereskedelmi embargókat, nem támogatja, hogy az európai uniós intézmények néhány tagország nyomására Izrael-ellenes álláspontot képviseljenek az ENSZ-ben, továbbá ellenzi a világszervezet azon határozatait, amelyek inkább csak a feszültség szítására alkalmasak" – állt a Külügyminisztérium közleményében.
Szijjártó Péter szerint a rendezéssel kapcsolatban az elmúlt időszakban inkább kudarcokról lehetett beszámolni, aminek több oka is van, például az, hogy a nemzetközi politika szereplői javarészt „kiegyensúlyozatlan, előítéletekkel sújtott, tisztességtelen” álláspontot képviseltek Izraellel szemben.
„A megoldást célzó javaslatok, döntések, iránymutatások pedig eredménytelenek voltak” – fogalmazott a külügyminiszter.