Kitért a diagnosztika és a terápia fejlesztésének lehetőségeire is, kiemelten a molekuláris patológiára, hiszen ez a terület nem csak a terápiában, de a kutatásokban és a korai diagnosztikában is szép perspektíva előtt áll. Kásler Miklós kitért arra, hogy a szakmai akadémia 260 millió ember onkológiai ellátásáért vállalt felelősséget, ennek feltétele az onkológiai hálózatok kiépítése és az ellátás progresszivitási szintjeinek meghatározása. Fontos – folytatta –, hogy ki kell dolgozni azokat az irányelveket, amelyek a tevékenységek ideális formáit minden egyes esetben leírják, meghatározzák és ajánlják. Megjegyezte: a daganatos megbetegedések változékonysága miatt sok eseteben ezektől kénytelenek eltérni, de ezen eltérések lényegével és indokaival tisztában kell lenni. A miniszter szerint nagy előny az akadémiához csatlakozó országok „mögött álló kritikus tömeg”, amely kedvező lehet a tudásanyagok összehangolásában, a gyógyszerkutatásban és a tapasztaltok kiértékelésében.
Kásler Miklós kitért arra, hogy halaszthatatlan a szájüregi tumorok és a tüdőrák szűrési metódusának kidolgozása, erre véleménye szerint érdemes energiát, kapacitást és pénz fordítani. Beszélt arról is, hogy a tudományos testület nagyban támaszkodhat az e-egészségügy kínálta digitális együttműködésre, és ez az a terület, amelynek a kutatásokban is nagy szerepe lesz. Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a rák elleni harc nem lehet politika, nem lehet üzlet. A magyar kormány megtesz mindent, amit az ország lehetőségei megengednek a rosszindulatú megbetegedések megelőzésére – tette hozzá. Jelezte, az Emmi nemzetközi ügyekért felelős államtitkársága minden segítséget megad az akadémia működéséhez.
(MTI)