Hogy megtudjuk, honnan származunk, az élet ősi történelmébe kell bepillantanunk.
Az ELTE Természettudományi Karának egyik fizikusa kutatótársaival tudományos áttörésnek minősülő eredményeket publikált 2019. december 9-én a tekintélyes Nature Ecology & Evolution szakfolyóiratban az élőlények kialakulásának legkorábbi
történelméről.
Szöllősi Gergely, az ELTE Természettudományi Kar fizikusának és Tom Williams, a Bristoli Egyetem munkatársának közös kutatása megerősítette, hogy az élővilág nem három, hanem csak két nagy doménre osztható:
Az élet kialakulása óta az evolúció történetének talán legnagyobb eseménye az eukarióta sejt kialakulása, ugyanis a növényektől az állatokig a szemmel látható komplex többsejtű élőlények mind, egy már sejtmaggal rendelkező, ősi eukarióta leszármazottai.
Ahhoz, hogy megértsük azt az evolúciós ugrást, ami az ősi eukariótához vezetett, tudnunk kell, hogy pontosan ki kinek a rokona. Szöllősi Gergely és kutatótársai elhatározták, hogy megpróbálják feltárni a legősibb sejtek eredetét. Tudományos áttörésnek minősülő cikkük
A tankönyvek 3 fő csoportra (doménre) osztják az élőlényeket:
• eukarióták (sejtmaggal rendelkező élőlények, minden komplex többsejtű a zöldmoszatoktól a kék bálnákig)
• baktériumok (sejtmag nélküli élőlények páratlanul sokféle csoportja, a kórokozóktól a joghurt élőflórájáig)
• archaeák (sejtmag nélküli élőlények másik csoportja, jellemzően extrém környezetben élnek, folyamatosan forrásban lévő vulkanikus tavaktól a Holt-tengerig)
Egy másik elmélet szerint – amiről eddig ritkán olvashattunk tankönyvekben –, csak két domén létezik, mivel az eukarióták valójában az archaeákból fejlődtek ki.
„Az volt a cél, hogy többféle adathalmazt elemezzünk, illetve az adatok komplexitását jobban reprodukáló elemzési módszereket használjunk. Az eredményeink szerint egyértelműen két domén van” – mondja Szöllősi Gergely, az ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszékének adjunktusa.
Evolúciós pálya
Az első eukarióták egy Asgard archaea gazdasejt és egy baktérium egyesülésével jöhettek létre. Ez egy olyan jelentőségteljes esemény volt, amely alapvetően alakította át a Földön lévő élet evolúciós pályáját.
Az eukarióta eredetével kapcsolatos kutatások még messze nem fejeződtek be. Azzal azonban, hogy Szöllősi Gergely és kutatótársai tisztázták, hogy az eukarióták egy archaea gazdasejt leszármazottai, nagy lépést tettünk afelé, hogy megértsük, hogyan alakult ki az első eukarióta sejt és a komplex többsejtű élőlények mai sokszínűsége, köztük mi magunk is.
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
A kétszáz éve született Bereczki Mátéra emlékezünk. Gózon Ákos írása.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Több száz szakcikk, könyv, jogszabály került ki a tollából, meghatározó jogásza volt a 20. századi Magyarországnak: Nizsalovszky Endrére emlékezik szerzőnk.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A sportvilág nagyjai is kiveszik a részüket a kampányból.
