Arra a kérdésre, hogy az Origo szerint házszabálytól eltérést kér a kormány a január elsejei bírói és ügyészi béremelés érdekében, mert az erről szóló javaslat hétfőn nem ment át az Országgyűlésben, Hollik István azt mondta: a magyar kormány elkötelezett a béremelés végrehajtásában, ehhez újra az Országgyűlés elé kell vinni a döntést. A kormányszóvivő technikai hibára hivatkozott az ügyben, hozzátéve, hogy minden valósszínűség szerint a jövő héten dönt a kérdésről az Országgyűlés, rendkívüli ülésen. Hollik István kérdésre válaszolva felháborítónak és képmutatónak nevezte, hogy a párbeszédes Burány Sándor zaklatási áldozatok ügyével viccelődött a törvényalkotási bizottság hétfői ülésén. Hozzátette: Burány Sándor mellett ott ült Bangóné Borbély Ildikó, aki korábban monoklit rajzolt a szeme alá tiltakozva szexuális zaklatások ellen, most pedig nevetgélt Burány Sándor vállalhatatlan kijelentésein.
Hangsúlyozta: a szexuális zaklatásnak nincs és nem is lehet politikai színezete, azt egyöntetűen el kell ítélni. Felháborítónak nevezte, ami Gothár Péter ügyében zajlik, jelezve, hogy a kulturális támogatás átalakítását szorgalmazó javaslat célja éppen az, hogy az állam felelőssége a finanszírozás mellett a működtetésben is megjelenjen. Szintén kérdésre, a törvényjavaslat miatt rendezett hétfői tüntetést Hollik István úgy értékelte: egyértelmű, hogy a résztvevők a művészeti szabadságot, a kulturális autonómiát érzik veszélyben, holott a javaslat szövegében szerepel, hogy a színház közös működtetésre irányuló, az állam és az önkormányzat által kötött megállapodásnak garantálnia kell a színház művészeti szabadságát. Ennek örülni kellene – jegyezte meg a kormányszóvivő, aki úgy vélte: tudatos politikai hisztériakeltésről van szó az ügyben. A javaslatot szerinte az hívta életre, hogy volt egy működési anomália, amire a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy világított rá.
Arra, hogy az országgyűlési törvény és a házszabály kedden elfogadott módosítása miatt a Párbeszéd az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, Hollik István úgy reagált: a kormány sajnálja, hogy ebben az ügyben idáig el kellett jutni, hiszen az országgyűlési törvénybe és a házszabályba éppen azért kellett fegyelmi jogkörök bevezetni, mert voltak olyan képviselők, akik „rombolták a Ház méltóságát, ordítottak, fenyegettek”. Ez a viselkedés, ahogyan egy munkahelyen, úgy az Országgyűlésben sem megengedhető – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar kormány és a Fidesz-KDNP tiszteletben fogja tartani az Ab döntését, véleményük szerint a módosítások kiállják az alkotmányosság próbáját.