Csütörtök délutánig húzódott a házszabály szerdai vitája

Az ellenzék obstrukciója miatt csütörtök reggel is folytatódott a parlamentben a kormánypárti képviselők által benyújtott, az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosítását, illetve a házszabály megváltoztatását kezdeményező javaslatok vitája. Délelőtt kiderült: a házszabály szerint nincs mód a vita elnapolására, így az tovább folytatódik.

Az éjszakán átívelő vitában szó volt többek között arról, melyik párt az MSZMP utódja, de beszéltek a képviselők az ügynökakták nyilvánosságáról is.Több ellenzéki képviselő is szóvá tette, hogy a házelnök lényegében önkényesen, szubjektív módon dönthet a fegyelmi ügyekben. Arató Gergely (DK) szerint a javasolt fegyelmi szabályok bármilyen döntés meghozatalára alkalmasak, mert nem tartozik hozzájuk pontos definíció, így szubjektív módon alkalmazhatják őket. Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) az európai parlamentek gyakorlatát ismertette.

Újabb előterjesztő lépett be a vitába

Harangozó Tamás (MSZP) azt kifogásolta, hogy a képviselő kitiltása az Országgyűlés irodaházára, saját irodájára is vonatkozik.  Nagy Csaba (Fidesz) hangsúlyozta, az ocsmány, trágár beszédnek és a rendbontásék nincs helye a parlamentben. A szankcióknak olyan súlyúaknak kell lenniük, hogy a rendbontás előtt mindenki végiggondolja tettét – közölte. Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette: a fideszes Szatmáry Kristóf is csatlakozott a javaslatokhoz előterjesztőként.

Vadai Ágnes (DK) problémásnak nevezte, hogy az Országgyűlési Őrség néhány irányítási jogkörét bizonyos esetekben, a házelnök döntése alapján a Ház főigazgatójára lehet delegálni. Ez szerinte sértheti a képviselők alkotmányos jogait. Azt is aggasztónak nevezte, hogy az Országgyűlés elnöke a tárgyalási rend biztosítása érdekében a jegyzőket, az alelnököket és a háznagyot felkérhetné a képviselők megrendszabályozására. Kérdésesnek nevezte, ki viseli majd a jogkövetkezményeket, ha egy képviselő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerez eközben. Felvetette azt is: a szabályok nem rendelkeznek arról, mi történik, ha a házelnök követ el jogsértést. Ki fogja megbüntetni a bennünket büntetőt? – tette fel a kérdést.

Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt: a mostani hosszas vita megelőzhető lett volna, ha az ellenzéki pártokat is bevonják a javaslatok előkészítésébe. A képviselő – aki az Országgyűlés egyik jegyzője – azt firtatta, vajon milyen feladatokat kaphat jegyzőként rendbontás esetén. Kezdjek el konditerembe járni, vagy ketrecharcos kiképzésen vegyek részt? – tette fel a kérdést, felvetve, hogy vajon a nyílt fizikai erőszak terepe lesz-e a módosítások elfogadása esetén az Országgyűlés. A javaslatban lévő, szerinte szubjektív elemeket – a tárgytól való eltérés vagy a kirívóan sértő kifejezés használatának megítélését – is kifogásolta.

Mátrai Márta fideszes képviselő, az Országgyűlés háznagya úgy jellemezte a módosításokat: azok nem elhallgattatnak, hanem kulturált mederbe kívánják terelni az ellenzéki magatartást. Úgy vélte: a most bevezetni kívánt szankciókat az ellenzéki képviselők kényszerítették ki. Szerinte Vadai Ágnes (DK) olyan helyzetet vizionál, amely nem fog bekövetkezni. Teljesen kizártnak nevezte, hogy erőszakot fognak alkalmazni azok, akiket az elnök megkér, hogy segítsenek neki a rendet helyreállítani. Minden áron meg kell akadályozni, hogy a trágár beszédet a beszédstílus részévé tegyék, mert ez nem illik az Országgyűléshez, és a Ház méltóságát is sérti – mondta.

Kilenckor kiderült: nincs napirend, csak vita

Az elnöklő Hiller István kilenc órakor bejelentette: a csütörtökre tervezett napirendi pontok tárgyalása kezdődne el, de ezt a házszabály „felülírja”, így a „jelenleg is folyó előterjesztés elnapolására nincs mód, és ez nem is történik meg”. Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal azzal, hogy megtagadta a vita lehetőségét az ellenzéktől, maga „gerjesztette” a viselkedést, ami miatt most ezeket a módosításokat be akarja vezetni.

Hajdu László (DK) úgy értékelt: a kormányoldal „ovisnak” nézi az ellenzéki képviselőket. Szerinte ha elfogadják a módosításokat, akkor az további gyűlöletet kelt a kormányoldal és az ellenzék között. Gyüre Csaba (Jobbik) szerint mindenki a Ház méltóságát akarja megőrizni, de amikor a kormányoldal rendre nem tartja be a parlamentarizmus szabályait, előfordul, hogy az ellenzék radikális módon tiltakozik. Helytelenítette, hogy képviselők magatartásáról politikai ellenfeleik döntsenek, megjegyezve, a közintézménybe bejutás korlátozása vagy a kitiltás képviselői alapjogokat sért.

Csárdi Antal (LMP) is szubjektív elemeket lát a szankcionálásban. Mennyibe kerül, ha én azt mondom, hogy „a manóba?” – vetette fel, firtatva azt is, hogyan élhetnek szavazati jogukkal az ülésről kitiltott képviselők.Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal a javaslat benyújtásakor arra számíthatott, hogy karácsony előtt, egy „törvényhozási cunaimi” közepén elsikkad ez a téma.

Varju László (DK) arra hívta fel a kormányoldalt: ne akarják „állampártként” megmondani, mi a jó az ellenzéknek, mit tegyenek, hanem adják meg a szólásszabadság lehetőségét, a parlament és a kormány ellenőrzésének jogát.

Csütörtökön délután kettőkor zárták le a szerdai ülésnapot

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: ha változtatás nélkül fogadják el a javaslatot, azzal a kormánypártiak veszélyeztetni fogják az Országgyűlés működését és ezzel Magyarország tekintélyét is sértik. Azt firtatta, hogyan fogja tudni egy kitiltott képviselő, egy frakcióvezető a munkáltatói jogait gyakorolni. Egy benzinkúton vagy kávézóban? – kérdezte.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) úgy értékelt, hogy a szankciók szigorításáról van szó, vagyis arról, hogy az ellenzék olcsón vagy drágán akarja megúszni a randalírozást és a magatartási szabályok megszegését. Kijelentette: az ellenzék jogai nem sérülnek.

Bencsik János (Jobbik) úgy vélte: „oroszlánrésze” van a kormányoldalnak abban, hogy az általános politikai közbeszéd színvonala alacsony. Elítélte a trágárságot, az obszcenitást, és jogosnak titulálta a trágár feliratú táblát felmutató Hadházy Ákos független képviselőt ért kritikákat. Szerinte eközben azonban folyamatosan szűkül az „épeszű, kulturált szakmai vita” lehetősége az Országgyűlésben, így nem lehet neheztelni a pártokra, ha „formabontó módon” fejezik ki a tiltakozásukat, mint például a földtörvény esetében a pulpitus elfogalásával, vagy jelen javaslat esetében az obsrtukcióval.

Hajdu László (DK) „ultimátumként”, „móresre tanításként” értékelte a javaslatot, szerinte az abban szereplő szankciók – kitiltások, pénzügyi büntetések – „korbácsos”, „dedós” megoldások, amelyeket nem tud elhelyezni a „demokrácia csatornái közé”.

Csárdi Antal (LMP) fideszes képviselők korábbi parlamenti bekiabálásait idézte fel, azt kérdezve a kormánypártiaktól, hogy ezek vajon nem sértik-e a Ház méltóságát. Azt is kifogásolta, hogy a kormány kérdésekre, interpellációkra adott, érdemi válaszainak hiányát nem szankcionálja a javaslat. Leszögezte: nem tartja helyesnek Hadházy Ákos akcióját, ugyanakkor szerinte a szankció esetében kettős mércét alkalmazott a házvezetés, hiszen több mint 300 ezer forintos büntetést kapott a független képviselő, míg a vele szemben „fizikai erőszakot alkalmazó” fideszes képviselők 50 ezer forintos levonást kaptak.

Mesterházy Attila (MSZP) az ellenzéki képviselők megrendszabályozásaként és fenyegetéseként értékelte a módosításokat. Szerinte a kormány 2010 óta nyirbálja az ellenzéki jogokat, a most javasolt változtatás ennek egyik állomása. Azzal vádolta a kormánypárti képviselőket, hogy nem vesznek részt a parlamenti vitákban, a kormány tagjait pedig azzal, hogy nem adnak tisztességes válaszokat az ellenzéki képviselők által feltett kérdésekre.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint egy normához a parlamenti képviselőknek is tartaniuk kell magukat. „Mindannyiunk közös felelőssége”, hogy a szankciók ne szaporodjanak el – mondta. Budapesten továbbra is a legerősebb párt a Fidesz, a legtöbb polgármester fideszes vagy fideszes támogatással választották meg – reagált azokra az ellenzéki hangokra, amelyek a fővárosi politikai változásokról szólnak.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a javaslat visszavonását és érdemi vita indítását szorgalmazta. Szerinte a kormányoldal zülleszti a parlamenti közbeszéd színvonalát. Bolsevik típusú házmestertörvénynek nevezte az előterjesztést.

Oláh Lajos (DK) kijelentette: gátlástalan, „sunyi” módon éjszaka akarták a törvényjavaslat vitáját lefolytatni. Bírálta a kormányoldalt, mert szerinte semmilyen vitának nem híve. Azt mondta: a törvény benyújtói között van valaki, akinek nem lenne itt a helye.

Keresztes László Lóránt (LMP) a képviselők közös felelősségének nevezte a viták megfelelő mederben tartását, sürgetve, hogy együtt alakítsanak ki mindenki számára garanciákkal szolgáló megoldást a Ház tekintélyének helyreállítására, ezért javasolta az indítvány visszavonását, konszenzusos kezdeményezés kidolgozását.

Molnár Gyula (MSZP) arra biztatta képviselőtársait, zökkenjenek ki a vita eddigi menetéből, és a hétvégén gondolják végig „tudunk-e ezzel a törvénnyel valamit kezdeni”. Varju László (DK) szerint a javaslat az ellenzék elhallgattatása. Közölte: támogatja azt a javaslatot, hogy a most tárgyalt indítványok visszavonása után készüljön konszenzusos előterjesztés a témában.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint évek óta kettős mérce érvényesül a parlamentben, mert kormánypárti képviselők minden szankció nélkül sértegethetnek ellenzékieket. Kifogásolta, hogy a bizottságokban még tárgysorozatba sem vesznek szakmailag szerinte megalapozott ellenzéki javaslatokat.

Varga László (MSZP) szerint a kormánypártoknak azzal a címmel kellett volna a javaslatokat benyújtania, hogy egyes törvényeknek az önkormányzati választásokkal kapcsolatos retorziók miatti módosítása.

Hajdu László (DK) közölte, a javaslatokkal politikai értelemben gyámság alá helyeznék az ellenzéket.

Vejkey Imre (KDNP), az egyik előterjesztő a zárszóban azt mondta, az elmúlt 15 óra általános vitája bebizonyította, hogy szükséges a fegyelmi eljárások szigorítása úgy, hogy új szabályt nem vezetnek be, csak a szankciók szigorodnak, mert az eddigi szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Meg kell adni „a magyar parlamentnek, a nemzet szentélyének” az őt megillető tiszteletet – fogalmazott. Közölte, nem elhallgattatni akarják az ellenzéket, csak az agressziót akarják megszüntetni.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János – csütörtök délután 2 órakor – a szerdai ülésnapot lezárta.

(MTI)