Szívünk parancsa a haza megvédése
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
Ahogy lakáspolitikája nem volt eddig Budapestnek, úgy lakásai sincsenek.
„Az adatokból az derül ki, hogy az illiberális állam, bár nagyon sok tekintetben képes érvényesíteni az akaratát, a valóság legfontosabb részei előtt kapitulál. Ha netán a szándék meg is volna rá, akkor sem képes segíteni a többségnek, hogy tisztességes körülmények között gyerekeket nevelhessen.
Például egy fővárosi pedagóguspár, ha már lakik valahol, aztán felveszi a három gyerekre a tízmilliós babavárót, majd a csokot, talán tud lépni, de mit gondoljon arról, mi lesz 18-20 év múlva? Ha nem változik radikálisan a helyzet, hogy költözik be még három család a szülői hatvan négyzetméterre? Ritkaság, hogy az idők során négy lakás sorakozzon fel egy családban. Majd bérelnek a gyerekeik, és oda szülnek? Vagy inkább, mint most is látjuk, sehova?
Spontán kihívás ez a helyzet az új, nem fideszes önkormányzatoknak. Nyilván várnak tőlük valamit. Karácsony Gergelytől külön is. Csakhogy ahogy lakáspolitikája nem volt eddig Budapestnek, úgy lakásai sincsenek. Bécs, Berlin Barcelona, Poznan és még egy sor európai nagyváros küzd és áll egymás mellé, hogy megakadályozza, ellenpontozza az ingatlanok és bérleti díjak hozzánk képest nem is olyan nagy, de komoly emelkedését. Berlin például – amiként New York is – a lakbéremelés tiltásával. Ennél bonyolultabb megoldásokkal is próbálkoznak sok helyen. Akkor van baj, ha a jogszabályok pénztől a jogosítványokig szinte mindent elvesznek az önkormányzatoktól. Mint nálunk. Kicsit Barcelonában is. Ott a lakhatási mozgalom mégis egymás után másodszor ad polgármestert. Az említett pesti VIII. kerületben egy sor ilyen civilszervezet állt be Pikó András később győztessé vált csapatába. Feltehető, hogy elmennek majd a falig.”