A Kúria elutasította Karácsony kifogását Gulyás szavaival kapcsolatban

2019. szeptember 23. 17:08

A Kúria arra jutott, hogy az alaptörvény nem írja elő állami szervek semlegességét a választási kampányban.

2019. szeptember 23. 17:08

Az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely elutasította Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltnek a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szavai miatt benyújtott kifogását.

Karácsony Gerely ellenzéki főpolgármester-jelölt azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), mert Gulyás Gergely szeptember 12-én, a Kormányinfón arról beszélt, a Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megállapodás politikai megállapodás, amely „kettejük között érvényes”. Azt is mondta, hogy „aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget”.

Karácsony Gergely szerint a miniszter szavai sértik a választás tisztaságának, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási alapelvét. A politikus kifogását az FVB áttette az NVB-hez, amely a kifogást elutasította, arra hivatkozva, hogy a mindenkori főpolgármester és a kormány közötti együttműködést jogszabály írja elő, amelynek felelőse Gulyás Gergely, így a kifogásolt kijelentés nem választható el a miniszter kormányzati teendőitől.

Karácsony Gergely bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám ezt a Kúria elutasította és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria a végzésében rámutatott: a választási eljárási törvény szerint nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek – így a kormánynak és tagjainak – jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A végzés szerint a Kúria áttekintette a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is és úgy találta, az engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria arra jutott: Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria végzése jogerős.

(MTI)

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2019. szeptember 24. 13:06
“...Azt azért levetted a cikkből, hogy az Alaptörvény ELŐÍRJA a kormány és a mindenkori főpolgármester együttműködését?” - kérdi. Olvasson figyelmesebben. Ezt NEM írja elő az un. “alaptörvény”. De a cikk azt sem írja, hogy milyen értelemben írja elő az együttműködést a TÖRVÉNY. (S nem az un. “alaptörvény”.) Ebben közelebbi információként segít az un. “alaptörvény” megfelelő passzusa: “A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek.“ Érti? Nem mindig. Nem mindenáron. Nem feltétel nélkül. Nem minden cél érdekében.
kozmosz
2019. szeptember 23. 23:45
Haragszol a mandira, kapca? Csak nem azért mert kirúgtak és kénytelen voltál szeptember 10. 9:17 -kor visszajönni?
Robur
2019. szeptember 23. 22:01
Ez már a diktatúra előszobája. Minél előbb meg kell dönteni a hatalmat.
áfonya
2019. szeptember 23. 20:50
Adócsalás gyanújával nyomoznak a Momentum politikusa ellen 2019.09.23.6 Hozzászólás Lakossági bejelentés nyomán indított vizsgálatot a Terézvárosi Önkormányzat Soproni Tamás ellen. Az Origóhoz is eljuttatott levél szerint a momentumos politikus nem tesz eleget adófizetési kötelezettségeinek a vállalata után. Nem ez az első gyanús esemény Soproni körül. Vizsgálatot rendelt el a terézvárosi önkormányzat Soproni Tamásnak, az ellenzék közös VI. kerületi polgármesterjelöltjének a KICUNE BT. nevű cégével kapcsolatban – közölte az Origóval Terézváros jegyzője. Mogyorósi Sándor elmondta: “lakossági bejelentés nyomán indult a vizsgálat, és az Origóhoz is eljuttatott levél szerint a momentumos politikus nem tesz eleget adófizetési . A jegyző elmondta, hogy a kerületi önkormányzat felé egy, a városrészben székhellyel rendelkező cégnek építményadó-, telekadó-, gépjárműadó-beszedési kötelezettségből adódó idegenforgalmiadó-fizetési kötelezettsége lehet. Az építményadó helyi adófajta, ezt a helyi önkormányzat felé kell bevallani és befizetni (nem a NAV-nak). Jelen esetben az építményadó fizetési kötelezettség amiatt keletkezett, mert egy céget jelentettek be az ingatlanba (és így már nem mentes az ingatlan az építményadó fizetése alól). Az adó alanya (a fizetésre kötelezett) az ingatlan tulajdonosa. Azonban tekintve, hogy az ingatlan tulajdonosa nem vallotta be, hogy az ingatlanban cég is be van jelentve – amíg ez a helyi adóhatóság előtt ki nem derül bejelentés vagy hivatalbóli vizsgálat alapján –, nem jelenik meg a nyilvántartásban a be nem fizetett adó tartozásként tekintve, hogy az nem jutott az adóhatóság tudomására. Erre tekintettel Soproni Tamás cége miatt keletkezett építményadó nem lett befizetve. Forrás: Origo, Hírháttér
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!