Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
A miniszter a német tudományos élet vezetőinek levelére válaszolt.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter válaszolt a német tudósok levelére – írja a Magyar Nemzet. A tárcavezető arra a Die Zeit-ban megjelenő nyílt levélre válaszolt, amelyben tíz német kutatási intézet vezetője támadta az MTA átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A miniszter személyes találkozót ajánlott a német tudományos élet vezetőinek, és megköszönte, hogy figyelemmel és aggodalommal kísérik a magyar tudományos élet alakulását. Palkovics levelében írja, ez azért is örvendetes, mert mind Magyarországra, mind az EU-hoz később csatlakozó 13 országra igaz, hogy az európai versenyképességben sokkal jobban ki tudnák venni a részüket, mint az manapság történik.
A válaszlevélben – amit mi is kitettünk – a miniszter a tudományos életben történő változásokról is szót ejtett. A törvénymódosítás célja, hogy megújuljon a kutatási élet, és a kutatók számára is több lehetőséget biztosítsanak. A tárcavezető kitért arra is, hogy az MTA 5000 főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózata 2018-ban egyetlen szabadalmat sem jelentett be, így a hatékonyság növelése mindenképpen szükséges. Az a cél, hogy több kutatás legyen, és az erre fordított állami támogatás megtérüljön mind a gazdaság, mind a társadalom számára. A jelenlegi átalakítás mellett jövőre a kormány 32 milliárd forinttal többet szán kutatás-fejlesztésre – tette hozzá Palkovics.
A miniszter reagált a német tudósok vádjaira, miszerint az MTA átalakítása a korábban magyar részről nyilatkozottakkal szemben nem a Max Planck-modellt követi: „A Max Planck modell teljes mértékben nem alkalmazható, mivel az a társasági forma Magyarországon nem használatos, és az átalakítás mélysége sem akkora, mint a Max Planck társaság létrehozásánál volt. Ennek ellenére a struktúra lényegi elemei megegyeznek. Magyarországon is szeretnénk egy, a Max Planckhoz hasonló, az állam által finanszírozott, az irányító testületeiben személyi felelősséggel bíró, alapvetően kutatási hálózatot létrehozni.”
A válaszlevél végén a tárcavezető szót ejt a hamarosan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózatról (ELKH) is. Mint írja, az ELKH nem a kormányhoz, hanem a parlamenthez rendelt kutatói hálózat, így függetlenségét tekintve megyezik az MTA-val. Kiemeli továbbá, hogy Magyarország és Németország kormánya között intenzív tárgyalások kezdődtek meg a tudomány és a technika területén folyó együttműködések erősítésére.