Nemzeti zarándokhely lesz: készül a borsi Rákóczi-kastély
2019. május 28. 16:10
Itt született II. Rákóczi Ferenc, a közhiedelem szerint véletlenül. De vajon tényleg így volt-e? Erre is választ kaptunk a borsi Rákóczi-várkastélyban tett látogatásunkkor. A mai Szlovákiában álló épületet épp felújítják magyar és szlovák támogatással, mi pedig megnéztük, hol tartanak a munkálatok.
2019. május 28. 16:10
p
0
0
10
Mentés
Itt született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem – erről híres a szlovák-magyar határnak épp a túloldalára eső borsi kastély. A kastély szlovák-magyar együttműködésben zajló, 2018 szeptemberében kezdődött felújításának első üteme lezárult.
A média képviselőit a második építési ütem kezdetén fogadták a Rákóczi-kastélyban, hogy megtekinthessék annak jelen állapotát.
Reggel nyolckor indultunk Budapestről, hogy három és fél órával később érjünk Borsiba. A falu Sátoraljaújhelytől alig három, Kassától mintegy hatvan kilométerre fekszik. Vajon hány nap lehetett ez az út a Rákócziak idejében? Egy hét? Két hét? Mindegy is, akkoriban ők elsősorban nem Pestről jártak ide, hanem más váraikból, például Munkácsról.
A Rákóczi-várkastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitől a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa császár 1563-ban erősített meg. A borsi kastélyt 1568 és 1579 között építette át;
valószínűleg már addig is állt itt egy reneszánsz épület.
A kastélyt először 1593-ban említik. Az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya.
1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. 1676-ban valószínűleg a déli sarokbástyában született II. Rákóczi Ferenc. 1684-ben a labancok kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a Thököly-féle szabadcsapatok felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt.
1694-ben, Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt,
egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautsonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül.
Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét. A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia, Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben. A második világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és a hetvenes évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása. 2000-től a kastély egy részét felújították.
Megérkezésünkkor, egy keddi napon a kastély egész homlokzatát ponyva borítja. Bent azonban szorgosan folynak a munkálatok.
Nem állagmegóvásról, hanem teljes felújításról van szó
– hangsúlyozzák az illetékesek. A bejáratnál számos emléktábla fogad minket.
A Rákóczi-kastélyt a XVI. században Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György építtette ki pompás reneszánsz épületté. A kastély az 1563-1638 közötti időszakban épült, eredeti kőkeretei a mai napig a helyükön vannak. A kétszintes épületen az 1940-es években Lux Kálmán műépítész végzett jelentős átalakítási, rekonstrukciós munkálatokat.
A mai keleti szárnyat egy korábban itt állt épület helyén ekkor emelték. A kastély alaprajza egy dél felé nyitott „U”-betűhöz hasonlít. Ma álló nyugati és északi szárnya a 16. század második és a 17. század eső felében épült fel. A bejárattól jobbra ez a látvány fogad minket:
Ott, a sarokban jöttünk be az udvarra. Az árkádok alá néztünk be az előbb. Ez a Lux által rekonstruált épületszárny.
A bejárattól szembe nézve ez a látvány fogad minket, szemben a keleti épületszárny:
A bennfentesek tudni vélik, hogy Rákóczi Ferenc véletlenül született itt; ugyanis Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona épp erre utazott Regécről Munkácsra, és Borsi környékén jöttek rá a szülési fájdalmak. A még bennfentesebbek viszont tudják, hogy mindez nem véletlenül történt így: a legújabban kikutatott levéltári adatok szerint a család előre kiszámította, mikor várható a szülés, és az utat is így tervezték, a borsi kastélyt pedig előkészítették az édesanya számára.
Mészáros Kálmán levéltáros nézett utána, hogy a család tudatosan készült a születésre, s előre felkészítették a helyszínt. Ez női épület volt, női ágon öröklődött, és inkább visszavonulásra használtak, nagyobb volt benne a nyugalom, kiesett a fő közlekedési útvonalakból – mondja a Mandinernek Wittinger Zoltán tervező építész.
Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök találkozóján úgy döntöttek, a két ország együttműködik az épület felújításában. A Miniszterelnökség felkérésére a Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata létrehozta a II. Rákóczi Ferencről elnevezett nonprofit szervezetet, hogy ezen keresztül bonyolítsa le a várkastély felújítási programját.
A magyar kormány első körben 805 millió forinttal támogatta a munkálatokat, egy idén februárban hozott kormányhatározatban pedig kevés híján újabb 1,25 milliárd forintot juttatott a projekt folytatására.
Az egyik ódon helyiségben pálinka is várta a látogatókat.
Itt volt a kastély mellékhelyisége, az alsó szinten:
A felújítás a tervezett ütemben halad. Tavaly december végére nagyrészt tető alá került az épület, idén április végére pedig megtörtént a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítása, valamint a restaurátori munkálatok elvégzése.
Az emeleten, a sarokban kandalló nyomai fogadták a régészeket.
A kastély a helyreállítást követően várhatóan 2020 első felében nyílik újra a nagyközönség előtt, és egy II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató állandó kiállításnak ad majd otthont, ezenkívül rendezvény- és konferenciaközpontként hasznosul, valamint, immár méltó köntösben, továbbra is a Rákóczi-tisztelet egyik fő helyszíne lesz.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Emma és Eddie úgy döntenek, Magyarországon adnak új lendületet az életüknek és a karrierjüknek. A fiatal amerikai OnlyFans-sztár házaspár budapesti hétköznapjait hét éven át filmezte Hörcher Gábor: az Emma és Eddie – A képen kívül egyszerre vezeti be a nézőt az új hullámos szexipar és a párkapcsolati erőszak világába.
A DK EP-képviselőjének szüksége volt egy kis segítségre, hogy egy „csigatészta alakú csigatészta” elküszüljön.
p
0
7
15
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ján Fortunák
2019. május 29. 11:19
Csak aztán a kiállítás nehogy Frantisek Rákoczi-ról szóljon!
Én egyébként már 2008-ban nyílt levélben fordultam Debrecen (fideszes többségű!) közgyűléséhez:
"...Az anyaországhoz 1938-ban időlegesen visszatért településen a műemlék helyreállítása azonnal megkezdődött. A vesztes háború után azonban az épületet, és a hozzá kapcsolódó szellemiséget még nagyobb veszély fenyegette. A rendszer bukásával ma már „csak” a pénzhiány akadályozza az újjáépítést. Lelkes fiatalok – hazai és felvidéki magyarok, lengyelek – önzetlen munkájukkal segítik a munkát, de az építőanyag nem pótolható lelkesedéssel. Jelenleg kb. 3 millió forint gyorssegély kellene a szülőszoba cserépfedéséhez, még a tél beállta előtt. Ennek hiányában a legértékesebb részt fenyegeti veszély.
1938-ban a magyar városok és vármegyék 16 ezer pengőt gyűjtöttek a helyreállításra. Legyünk büszkék arra, hogy Debrecen városa a legnagyobb adományozók között volt, polgárai a nemes célra akkor az egyik legnagyobb felajánlást tették (1000 pengőt). Most is szükség lenne egy ehhez fogható nagylelkűségre! A millenniumi ünneplés zajában halljuk meg a halk és szégyenlős kéréseket is!"
El is indult a bőkezű adakozás. Ja, nem.
II.Rákóczi Ferenc a magyar történelem legtisztább, legönzetlenebb alakja. Európa leggazdagabb embereként kezdte és foltozott könyökű ruhában végezte száműzetésben. A magyar szabadságért feláldozta vagyonát, családi boldogságát. A sors kegyetlen fintora, hogy 1906-ban visszahozták Magyarországra hamvait, de Trianon miatt ismét száműzetésben nyugszik Kassán.