Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Itt született II. Rákóczi Ferenc, a közhiedelem szerint véletlenül. De vajon tényleg így volt-e? Erre is választ kaptunk a borsi Rákóczi-várkastélyban tett látogatásunkkor. A mai Szlovákiában álló épületet épp felújítják magyar és szlovák támogatással, mi pedig megnéztük, hol tartanak a munkálatok.
Itt született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem – erről híres a szlovák-magyar határnak épp a túloldalára eső borsi kastély. A kastély szlovák-magyar együttműködésben zajló, 2018 szeptemberében kezdődött felújításának első üteme lezárult.
A média képviselőit a második építési ütem kezdetén fogadták a Rákóczi-kastélyban, hogy megtekinthessék annak jelen állapotát.
Reggel nyolckor indultunk Budapestről, hogy három és fél órával később érjünk Borsiba. A falu Sátoraljaújhelytől alig három, Kassától mintegy hatvan kilométerre fekszik. Vajon hány nap lehetett ez az út a Rákócziak idejében? Egy hét? Két hét? Mindegy is, akkoriban ők elsősorban nem Pestről jártak ide, hanem más váraikból, például Munkácsról.
A Rákóczi-várkastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitől a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa császár 1563-ban erősített meg. A borsi kastélyt 1568 és 1579 között építette át;
A kastélyt először 1593-ban említik. Az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya.
1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. 1676-ban valószínűleg a déli sarokbástyában született II. Rákóczi Ferenc. 1684-ben a labancok kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a Thököly-féle szabadcsapatok felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt.
egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautsonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül.
Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét. A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia, Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben. A második világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és a hetvenes évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása. 2000-től a kastély egy részét felújították.
Megérkezésünkkor, egy keddi napon a kastély egész homlokzatát ponyva borítja. Bent azonban szorgosan folynak a munkálatok.
– hangsúlyozzák az illetékesek. A bejáratnál számos emléktábla fogad minket.
A Rákóczi-kastélyt a XVI. században Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György építtette ki pompás reneszánsz épületté. A kastély az 1563-1638 közötti időszakban épült, eredeti kőkeretei a mai napig a helyükön vannak. A kétszintes épületen az 1940-es években Lux Kálmán műépítész végzett jelentős átalakítási, rekonstrukciós munkálatokat.
A mai keleti szárnyat egy korábban itt állt épület helyén ekkor emelték. A kastély alaprajza egy dél felé nyitott „U”-betűhöz hasonlít. Ma álló nyugati és északi szárnya a 16. század második és a 17. század eső felében épült fel. A bejárattól jobbra ez a látvány fogad minket:
Ott, a sarokban jöttünk be az udvarra. Az árkádok alá néztünk be az előbb. Ez a Lux által rekonstruált épületszárny.
A bejárattól szembe nézve ez a látvány fogad minket, szemben a keleti épületszárny:
A bennfentesek tudni vélik, hogy Rákóczi Ferenc véletlenül született itt; ugyanis Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona épp erre utazott Regécről Munkácsra, és Borsi környékén jöttek rá a szülési fájdalmak. A még bennfentesebbek viszont tudják, hogy mindez nem véletlenül történt így: a legújabban kikutatott levéltári adatok szerint a család előre kiszámította, mikor várható a szülés, és az utat is így tervezték, a borsi kastélyt pedig előkészítették az édesanya számára.
Mészáros Kálmán levéltáros nézett utána, hogy a család tudatosan készült a születésre, s előre felkészítették a helyszínt. Ez női épület volt, női ágon öröklődött, és inkább visszavonulásra használtak, nagyobb volt benne a nyugalom, kiesett a fő közlekedési útvonalakból – mondja a Mandinernek Wittinger Zoltán tervező építész.
Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök találkozóján úgy döntöttek, a két ország együttműködik az épület felújításában. A Miniszterelnökség felkérésére a Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata létrehozta a II. Rákóczi Ferencről elnevezett nonprofit szervezetet, hogy ezen keresztül bonyolítsa le a várkastély felújítási programját.
A magyar kormány első körben 805 millió forinttal támogatta a munkálatokat, egy idén februárban hozott kormányhatározatban pedig kevés híján újabb 1,25 milliárd forintot juttatott a projekt folytatására.
Az egyik ódon helyiségben pálinka is várta a látogatókat.
Itt volt a kastély mellékhelyisége, az alsó szinten:
A felújítás a tervezett ütemben halad. Tavaly december végére nagyrészt tető alá került az épület, idén április végére pedig megtörtént a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítása, valamint a restaurátori munkálatok elvégzése.
Az emeleten, a sarokban kandalló nyomai fogadták a régészeket.
A kastély a helyreállítást követően várhatóan 2020 első felében nyílik újra a nagyközönség előtt, és egy II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató állandó kiállításnak ad majd otthont, ezenkívül rendezvény- és konferenciaközpontként hasznosul, valamint, immár méltó köntösben, továbbra is a Rákóczi-tisztelet egyik fő helyszíne lesz.