Megérte az, hogy küzdelem van a férfi és a nő között?
2019. május 31. 10:23
Évtizedek intenzív munkájával sikerült a munkahelyek légkörét szétrombolni Amerikában, ahol a dolgozó férfiak már csak a férfiakban bíznak, a nőkben nem, és félnek egymáshoz szólni. Amerikai megmondóemberekkel vitázott Novák Katalin családügyi államtitkár a férfi és női szerepekről, a genderkérdésekről a budapesti Brain Bar jövőfesztiválon.
2019. május 31. 10:23
p
0
0
73
Mentés
A Brain Bar első vitáját csütörtök délelőtt tartották, ahol Novák Katalin Emmi-államtitkár mellett Jeffrey Tucker amerikai anarchokapitalista, libertárius közgazdász és Steve Fuller amerikai filozófus, szociológus vitázott egymással a férfiszerepek változásáról: arról, hogy az alfahím dominanciája mennyire meghaladott, avagy éppen ellenkezőleg, mennyire adaptálódott a 21. századi viszonyokra.
Lapunk munkatársának, Kohán Mátyásnak a felkonferálásával és bevezetőjével kezdődött a vita, ahol Novák Katalin kapott először szót. Ő kijelentette: ugyan nem hozott magával a férfi és a női szerepek változásával kapcsolatban receptet, de látja, hogy vannak dolgok a két nem között, sokszor a férfi és a nő egymással harcol. Úgy vélte,
fel kell tennünk magunknak a kérdést: vajon megérte az, hogy küzdelem van a férfi és a nő között?
Úgy vélte, nem lehet az állami oldaláról szabályozni, hogy a férfiak ne férfiként, a nők pedig ne nőként viselkedjenek. „Nem törvényekkel és szabályokkal lehet a legjobbat kihozni a férfiakból.” Elmondta: közös bizalom kell a két nem között, szerinte ez teszi csak lehetővé a nemek közötti kooperációt, azt, hogy közösen alakítsanak családot.
Tönkretett irodák
Jeffrey Tucker szerint van rossz példa, hogy mennyire tud pusztító és katasztrofális lenni a munkahelyeken a kormányzati beavatkozás: erre jó példának az Egyesült Államokat tartja, ahol
évtizedek intenzív munkájával sikerült a munkahelyek légkörét szétrombolni,
ahol a dolgozó férfiak már csak a férfiakban bíznak, a nőkben nem, és félnek egymáshoz szólni.
Szerinte ez lett az egyenes következménye a genderharcnak. „Nem akarok ilyet” – fakadt ki az amerikai libertárius, aki szerint a nőknek és a férfiaknak szüksége van egymásra. Hangsúlyozta, ez a feminizmus és liberalizmus nem jó. John Stuart Millre hivatkozva úgy ítélte meg. hogy egy szabad társadalomban szerinte az egyenlőség nem kreált, hanem természetes kell, hogy legyen férfi és nő között.
Steve Fuller szerint a feminizmus régebben mást jelentett, mint ma: ha visszamegyünk egy évszázadot, akkor csupán azt, hogy nők megtehetik azt, amit a férfiak, ez volt a régimódi feminizmus,
biológiai egyenlőség csak akkor lesz, ha a férfiaknak műméhük lesz,
de óvott attól, hogy lebontsuk a férfi és a nő közötti utolsó különbségeket.
Felelősséggel bánjuk a tudománnyal
A két nem közötti különbségek elmosódására azonban egy jó példa a szaúdi állampolgárságot kapó Sophia, a női android, ami megmutatja Fuller szerint, hogy milyen irányba mozdulhatnak el a nemek közötti határok elmosásának hívei. Ő egyébként ellentmondásosnak tartja, hogy a világ első női androidja pont a szaúdiaktól kapott állampolgárságot, attól a Szaúd-Arábiától, ahol igen hátrányos megkülönböztetések vannak a nők részére kiszabva. Ezt a gondolatmenetet tovább gondolva megállapította, a nők igenis hátrányban vannak.
Novák Katalin szerint sok fiatal nő nem szándékosan adja fel a gyerekszülést, hanem a környezete azt sugallja, hogy adja fel a gyerekszülést, mert azt sugallják neki, hogy gyerekkel nem tud úgy érvényesülni, mint gyerek nélkül, vagy azt, hogy ha nem lesz anya, akkor egyenlő lehet a férfival. Szerinte
fel kell lépni amellett, hogy anyaként is lehet nőnek maradni,
és amellett, hogy megtudja csinálni azokat a munkákat, amiket egy férfi, anya is tud lenni a nap végén.
Az előbb említett Sophiával kapcsolatban úgy fogalmazott, „jó lenne, ha lenne egy robotom, ami segítene az anyai teendőimben”, de feltenné magában a kérdést, még „ha létre is tudunk hozni egy mesterséges létformát, mert képesek vagyunk rá, akkor is biztos, hogy meg kell tennünk?”
Az anarchokapitalista Tucker szerint ugyan veszélyes egy specializált szaúdi robot léte, de talán még veszélyesebb egy olyan Szaúd-Arábia, aminek sok gondja van a női jogokkal. A női és férfi problémakörre visszatérve kijelentette: a férfinak és nőnek együtt kell működnie, és jól kell kijönnie egymással.
Szerinte ez egy új világ, egy olyan, ahol együtt kell kigondolni, hogy érjük el az eredményeket, ahol egyenlő lehetőségek vannak. A lényeg az szerint, hogy legyen választásuk az embereknek, akár a munkahelyen is. Szerinte a szabadsággal szemben áll a társadalmi tervezés, ő azt nagyon veszélyes tartja, úgy véli,
a totális genderizmus a munkahelyeken veszélyes.
Fotók: Brain Bar
Gender = egyenlőség vagy álom?
Itt lépett be a képbe a meglepetés-vitapartner, Melinda, aki egy genderbarát munkahelyről érkezett: ő először egy kisfilmben, majd személyesen is arról beszélt, hogy a gender megvalósítása, tehát a férfi és női közös döntés, valamint az anyagi javadalmazás terén megvalósították az egyenlőséget. „Változó időket élünk” – jelentette ki.
Ezt nem csak ő állítja, hanem a kollégái is: szavazásokat említett, olyanokat, ahol a férfiak és nők közösen döntöttek arról, hogy egyenlő eséllyel kell rendelkezniük. Felméréseket is készítettek, 60 százalékuk pozitív változást észlelt a genderegyenlőség terén, és szintén 60 százalékuk szerint ez jó dolog, mert előre viszi a cég ügyeit. Megemlítette: férfi dolgozóik kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi környezet hatására jobban bevonódna a családi életbe.
Itt megélénkült a vita: Novák Katalin úgy fogalmazott, két fajta megközelítés van, a felülről irányított, ami tulajdonképpen a nemek szabályozását jelenti, és az alulról jövő, amit ő a „csak úgy lesz”-nek hívott.
Szerinte egyre többet, és jobb tudásanyagot tanultak a nők, ez pedig jó, hiszen ezáltal egyre több jogaikat tudják jobban. „Ezeket a folyamatokat hagyni kell, ez a policy-nk” – jelentette ki.
Melinda szerint azonban amellett, amit az Emmi államtitkára elmondott, vannak más történtetek,
vannak más nézőpontok, történetek arról, hogy nők miként nem tudnak előrébb jutni.
A nők jobb tudást szereznek a múlthoz képest, ebben egyetért.
Novák szerint a család ennek nem lehet akadálya: aaz apák is egyenlően vehetnek részt a család életében, ahol a felek egymásra vannak utalva, a fiatal férfiak aktív apák akarnak lenni, ott akarnak lenni a szülői értekezleten.
Jeffrey Tucker aztán visszavette a szót: továbbra is amellett kardoskodott, hogy a hivatalban lévő férfiak diszkriminálva vannak. Szerinte ez teljesen új jelenség.
Steve Fuller – odaszúrva a magyar kormányt és a hagyományos családmodellt képviselő Nováknak – záró felszólalásában úgy fogalmazott: a hagyományos családmodell, a férfi és nő modellje kimegy a divatból – Novák közbevágva úgy fogalmazott, hogy szerinte nincs baj, mert jönnek a robotok. Fuller végül kifejtette: a kapitalizmusnak nyíltnak kell lennie, és ha Magyarország kapitalista ország szeretne lenne, akkor családügyben is nyíltnak kell lennie.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Péntek délben, az UEFA zürichi központjában tartják a következő világbajnokság csoportjainak sorsolását, a mieink nem akármilyen módon juthatnak ki a három ország (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó) által rendezett eseményre.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 73 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
abcdef
2019. június 01. 19:49
"Lapunk munkatársának, Kohán Mátyásnak a felkonferálásával és bevezetőjével kezdődött a vita"
Jó választás, értelmes fiataloknak lehetőséget kell adni.
Szerintem a riport szereplői: egy nő és két semleges személy, akik se nem nők, se nem férfiak.
Simone de Beauvoir regényíró, filozófus, feminista fogalmazta meg: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik”, melyre gyakran hivatkoznak a "genderelmélet" során. Erre hivatkozva sikeresen elegyítik a biológiai nem, a társadalmi nem és a szexuális orientációjú nem fogalmát, kategóriáját, holott ezek mindegyike külön téma, fogalom, kategória.
Visszatérve Simone de Beauvoir megfogalmazására, mely szerint, „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”, felvetődik, hogy mire értendő.
Szerintem, ha racionálisan gondolkodunk, rájövünk, hogy csak a társadalmi nem kategóriájára vonatkoztatható. Ez az a kategória, amely a társadalom egészét érinti, amelyet nem szabad erőszakkal uniformizálni, mert abból társadalmi feszültségek lesznek. Ugyanakkor rá kellene mutatni arra, hogy a társadalmi együttlétben mi az, ami problémát jelent, amiben az egyénnek változnia kellene. Ennek azonban nincs köze a politikai ideológiához, hanem az erkölcshöz.
"Fuller végül kifejtette: a kapitalizmusnak nyíltnak kell lennie, és ha Magyarország kapitalista ország szeretne lenne, akkor családügyben is nyíltnak kell lennie."
Hát nem, mert két különböző, egymással össze nem függő dolog a kapitalizmus és a család.
Család már volt a kapitalizmus előtt is és lesz utána is.
A kapitalizmus az egy termelési mód, amely pillanatnyilag éppen a leghatékonyabb. De amint lesz a kapitalizmusnál hatékonyabb termelési mód, a kapitalizmusnak le fog áldozni.
„jó lenne, ha lenne egy robotom, ami segítene az anyai teendőimben”, de feltenné magában a kérdést, még „ha létre is tudunk hozni egy mesterséges létformát, mert képesek vagyunk rá, akkor is biztos, hogy meg kell tennünk?”
Hát régen megtették, akik megtehették, úgy hívták az ilyent, hogy dada.
Ma viszont olyan óriási az egyenlőség a társadalomban, hogy nem igazán telik dadára, cselédre a népeknek, akinek meg telne ő sem mer erre költeni az adóhatóság és a politikai nyomások miatt.