„Semmilyen esetben nem mondom, hogy osztrák vagyok” – mondja Habsburg György, az utolsó osztrák császár és magyar király unokája, Habsburg Ottó fia. Európáról, magyarságról, a Habsburg-létről és életútjáról kérdezték a Magyarországon élő, magát magyarnak tartó uralkodói leszármazottat az NKE-n.
Habsburg György (teljes nevén Paul Georg Maria Joseph Dominikus von Habsburg-Lothringen) Starnbergben született 1964-ben. Édesapja Habsburg Ottó korábbi osztrák trónörökös, nagyapja IV. Károly, az utolsó magyar király. Édesanyja Regina szász–meiningeni hercegnő (1925–2010), aki a szász–meiningeni uralkodóházból származott. 1995-ben ismerte meg egy bajorországi találkozó alkalmával a protestáns Eilika oldenburgi hercegnőt (1972), János Frigyes oldenburgi herceg leányát. A házaspár jelenleg is Magyarországon él három gyermekével, Habsburg Zsófiával (2001), Ildikóval (2002) és Károly Konstantinnal (2004).
***
„Nagyon nehéz volt a nagyapámnak, IV. Károly utolsó magyar királynak. Mélyen vallásos volt, így az esküje, amivel király lett, mindennél fontosabb volt neki. Viszont nyugodt lelkiismerettel halt meg, mert tudta, hogy képességeinek megfelelően mindent megtett, amit megtehetett.”
IV. Károly sorsa, apja, Habsburg Ottó élete, az Európai Unió, a Brexit, Magyarország és a mai Habsburg család élete volt a téma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén, ahol az utazó nagykövet Habsburg György volt a vendég. Őszintén, szinte tökéletes magyarsággal és németes arisztokrata akcentussal beszélt életéről, valamint világpolitikai és történelmi kérdésekről.
Először arról kérdezték, mit is jelent ma a Habsburg név: „Hála Istennek nem ismerek mást, mert így születtem” – kezdte, majd kifejtette, hogy kisgyerekként Németországban nem jelentett ez még semmit, de ahogy rendszeresen érkeztek vendégek apjához, úgy kezdte lassan felfogni ennek a névnek a súlyát. „Nehéz első benyomást tenni így” – jegyezte meg. „Iskolában történelem órán, mindig nekem szegezték a kérdéseket és tudnom kellett válaszolni.”
Hozzátette, hogy hatalmas előnyei is vannak, hiszen csak a közelebbi család ötszáz fős jelenleg.
Arra a kérdésre, hogyan tartják ma a kapcsolatot, a modern technológiát emelte ki. „Van egy Habsburg WhatsApp csoportunk, amiben 280-an vagyunk benne jelenleg.” De egy számítástechnikához értő családtag létrehozott egy online adatbázist is, amiben a család minden tagja benne van. „Ez azért jó mert, ha valaki a nevünk használatával követne el illegális tetteket – amire volt példa –, azt így le lehet követni.”
Szó esett Ferenc József császárról is, akinek szerepét a Habsburg-felelősségvállalás jegyében emelte ki. A „Reichsidee”, a birodalmi eszme azt jelenti, hogy „kell egy szupranacionális jogi rendszer, ami levezeti az etnikai és vallási feszültségeket egy intézményrendszer által” – magyarázta Ferenc József felfogását.
Ezután az 1918 utáni családi sorsról kérdezték, válaszát pedig apja, a „legtehetségesebb Habsburg” életútján keresztül adta. „Édesapám az Európai Közösség és a páneurópai mozgalom által próbálta átadni azt a tudást, amit az Osztrák-Magyar Monarchia megszerzett a nemzetközi integráció terén”.
Habsburg György kiemelte,
Viszont „az vitathatatlan, mi történt a huszadik században”. A második világháború és a család Németországba való hazatérése után apja még keményebben dolgozott Közép-Európa sorsán. „Apám '79-től kezdve az Európai Parlament németországi képviselőjeként mindig üresen hagyatott egy széket Közép-Európának, ezzel is emlékeztetve Európa egységére.” Habsburg Ottó évente mondott egy beszédet magyarul, amivel a magyarság ügyére hívta fel a figyelmet.
„Mit jelent önnek Európa?” – hangzott el a kérdés. „Változott azért. Szeretném azt mondani, hogy a közös európai kultúra és keresztény vallás, de sajnos egyre fogy Európa keresztény, vallásos lakossága.” Ezután kifejtette, hogy manapság a globalizáció miatt muszáj együttműködniük a nemzetállamoknak egymással, viszont az Európai Unió nem maga az európai kontinens. Például Grúzia is egy európai állam, mégse a kontinens része. „Az EU egy struktúra. A lehető legjobb együttműködés érdekében.”
A vallás említése után szóba került a a katolicizmus Habsburg család életében betöltött szerepe. Szerinte „a vallás erő”, egy olyan erő, amely menedéket, tanácsot és vigaszt is ad az embernek a helyes út kijelölése mellett. „Én nem jó házasságot kötöttem, mert a feleségem lutheránus, és ez régen elképzelhetetlen lett volna a családban, de szerelembe estem.” Ezután három gyerekéről beszélt, akiknek az életében a vallási és házassági kérdés még fontos szerepet fog játszani.
Saját életéről szólva kiemelte a rendszerváltást és 1991-es hazaköltözését. „'91-ben kezdtem magyarul tanulni, még nem tökéletes, de tudom képviselni a mi ügyünket”. Felmerült a kérdés, hogy milyen identitása van, mennyire magyar. Válaszában egyértelműen kijelentette:
Azt is hozzátette, hogy „semmilyen esetben nem mondom, hogy osztrák vagyok”.
Utazó nagykövetként valójában 1996 óta (23 éve) tagja a mindenkori magyar kormányzatnak. A pozíció elvállalásához három feltételt szabott: „Semmilyen párt tagja nem leszek, mellette folytatni akarom a médiában végzett munkámat, illetve semmilyen fizetséget nem kapok” . Ironikusan megjegyezte, hogy „az ember szellemként létezhet ezekben a hivatalokban, ha nincs költsége” .
A közelgő EP-választás kapcsán azt a problémáját osztotta meg, hogy „a kampány nem a tájékoztatásról és az emberekről szól”. Szerinte egy EP-képviselőnek az a dolga, hogy „a választás után nem összecsomagol és eltűnik, hanem Brüsszelben dolgozik és Magyarországon lakik, ahol az emberekkel kapcsolatot tart”. A listán elfoglalt hely szerinte megszabja, ki mennyire kampányol. A megoldás véleménye szerint egy olyan lista lenne, ahol az emberek szavaznak pártra is, majd pedig sorrendet állíthatnak a jelöltekből.
Európa jövőjéről azt mondta „Meg kell erősíteni az Európai Parlamentet a Tanáccsal és Bizottsággal szemben, mert ott vannak és dolgoznak az emberek küldöttjei”. A Brexitről is elég markáns véleménye van: „Az angolok már tisztában vannak azzal, hogy mit veszítenek. Elfelejtették, hogy az Uniót ők is tudták befolyásolni, illetve a gazdasági veszteségekkel sem számoltak”. Ugyanakkor „nem 100 százalék a kilépésük, egy újabb referendumot tudnék elképzelni”. Azokat a vádakat pedig, miszerint a demokrácia megcsúfolása lenne még egy népszavazás, elutasította.
A globalizmus és a nemzetállamok „harcáról” beszélve kiemelte az előnyeit a globalizációnak. „Fontos, hogy globális kérdésekre globális választ adjunk”. Egy nagyobb struktúrában való részvétel biztonságot ad, Európában pedig a szubszidiaritás elvét kell megerősíteni és megvédeni.
Fotók: Szilágyi Dénes
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Washington jelentős katonai átrendeződést készít elő a kontinensen.
Egy elemző szerint Varsó ugyanarra az útra lépett, amelyen korábban Párizs, Berlin és London is végighaladt.
A szervezett bűnözés egyre tudatosabban és egyre sikeresebben épít kapcsolatot a fiatal generációkkal.
Sokszor a sereghajtók között emlegetik térségünket, ezúttal azonban egészen más eredmény született.
A miniszterelnök szokásos ellenzék gyalázásába csomagolva épp megágyaz az elkövetkező megszorítások magyarázatának.
Terjedelmes interjút adott a The New Yorker című lapnak a Nobel-díjas magyar író.
