Utazó nagykövetként valójában 1996 óta (23 éve) tagja a mindenkori magyar kormányzatnak. A pozíció elvállalásához három feltételt szabott: „Semmilyen párt tagja nem leszek, mellette folytatni akarom a médiában végzett munkámat, illetve semmilyen fizetséget nem kapok” . Ironikusan megjegyezte, hogy „az ember szellemként létezhet ezekben a hivatalokban, ha nincs költsége” .
A közelgő EP-választás kapcsán azt a problémáját osztotta meg, hogy „a kampány nem a tájékoztatásról és az emberekről szól”. Szerinte egy EP-képviselőnek az a dolga, hogy „a választás után nem összecsomagol és eltűnik, hanem Brüsszelben dolgozik és Magyarországon lakik, ahol az emberekkel kapcsolatot tart”. A listán elfoglalt hely szerinte megszabja, ki mennyire kampányol. A megoldás véleménye szerint egy olyan lista lenne, ahol az emberek szavaznak pártra is, majd pedig sorrendet állíthatnak a jelöltekből.
Európa jövőjéről azt mondta „Meg kell erősíteni az Európai Parlamentet a Tanáccsal és Bizottsággal szemben, mert ott vannak és dolgoznak az emberek küldöttjei”. A Brexitről is elég markáns véleménye van: „Az angolok már tisztában vannak azzal, hogy mit veszítenek. Elfelejtették, hogy az Uniót ők is tudták befolyásolni, illetve a gazdasági veszteségekkel sem számoltak”. Ugyanakkor „nem 100 százalék a kilépésük, egy újabb referendumot tudnék elképzelni”. Azokat a vádakat pedig, miszerint a demokrácia megcsúfolása lenne még egy népszavazás, elutasította.