A nagy árvíz festményeiből nyílik kiállítás Szegeden

2019. március 11. 10:32

Szegedre 1879. március 12-én hajnali 2 órakor tört be a Tisza, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, de egyúttal a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta a város előtt.

2019. március 11. 10:32

 

Az 1879-es nagy árvíz festményeiből nyílik tárlat Szegeden, a város történetének egyik legnagyobb tragédiáját bemutató alkotásokat keddtől a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete házban láthatják az érdeklődők – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

Hegedűs Anita felidézte, hogy 1879. március 12-én, azaz 140 évvel ezelőtt pusztította el a Tisza Szeged városának jelentős részét.

Az árvíz után húsz évvel, 1894-ben döntött úgy a város vezetése, hogy a történteket egy nagyméretű festménnyel kell megörökíteni az utókor számára. Először Benczúr Gyulát akarták felkérni a feladatra, ő azonban sok megrendelése miatt nem tudta elfogadni a megbízást. Ezért egy pályázaton végül Vágó Pált választották ki, hogy fesse meg az óriási méretű – csaknem hét méter széles és 3,5 méter magas – alkotást.

A munka lassan haladt és sokáig elhúzódott: a művész a képet többször átfestette, majd három évi munka után 1902-ben helyezték el a szegedi múzeumban. A festő és a festmény közös története azonban ekkor nem ért véget: 1903-ban újabb módosítást kellett a képen végrehajtani. Vágó Pál ugyanis osztrák tábornoki köpenyben festette meg Ferenc Józsefet, melyet nehezményezett Szeged népe, ezért az osztrák egyenruhát magyar huszárezredesi mentére kellett átfestenie.

Az óriási méretek miatt a festmény a Móra Ferenc Múzeumból nem mozgatható, ezért a Fekete ház kiállításán az alkotás olajnyomatát láthatják az érdeklődők. Emellett bemutatják az árvízi festménypályázatra beérkezett többi pályaművet is, megismerkedhetnek a látogatók az árvíz történéseivel Mikszáth Kálmán szemén keresztül és kiderül az is, milyen szerepe volt Liszt Ferencnek Szeged újjáépítésében.

Szegedre 1879. március 12-én hajnali 2 órakor tört be a Tisza, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, de egyúttal a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta a város előtt. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy az árhullám a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 kilométerre, Petresnél átszakította, majd északnyugatról az alföldi vasút töltését is elsöpörve elöntötte a várost. Az árvíz az akkor 75 ezer lakosú városban 146 emberéletet követelt. A víz csak három hónap múlva, a szivattyúzások után kezdett apadni. Több mint ötezer épület omlott össze, mintegy 60 ezer ember vált hajléktalanná.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2019. március 12. 00:49
"Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel" Árpád-kori csatornarendszerről bőven itt: http://www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html
anegy_
2019. március 11. 13:51
Kedves Mandiner köszönet azért, hogy ti minden évfordulót, jeles napot, megemlékezést (jót, vagy rosszat) idecitáltok és nem kell nyitogatni egyik portált sem, mert "házhoz" jöttök. A felettem hozzászóló Super-nek és Alex-nek is köszönöm, hogy a cím elolvasása utáni első gondolataimmal találkoztam a Tiszáról.
alex.leopardi2
2019. március 11. 11:23
Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál, Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába’. Sima tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!