Varga Mihály: Ideje volt már a felminősítésnek

2019. február 16. 15:50

A pénzügyminiszter szerint az S&P hitelminősítő döntése elismeri egyrészt azt, hogy a magyar gazdasági növekedés tartós, másrészt azt, hogy az ország külső sérülékenysége csökkent.

2019. február 16. 15:50

Ideje volt a magyar gazdaság régóta fennálló tendenciáit, eredményeit figyelembe venni, elfogadni a piac értékítéletét – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón szombaton Budapesten abból az alkalomból, hogy az S&P egy fokozattal „BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű magyar államadósság besorolását.

4 százalékos növekedéssel számolnak

A pénzügyminiszter szerint a hitelminősítő döntése elismeri egyrészt azt, hogy a magyar gazdasági növekedés tartós, másrészt azt, hogy az ország külső sérülékenysége csökkent. Varga Mihály rámutatott, a piaci megítélés alapján legalább két fokozattal kellett volna javítani az ország minősítését.

A felminősítés azt jelenti, hogy a külföldi beruházók továbbra is kiemelt célként tekintenek az országra, továbbá olcsóbban jut az államkassza forrásokhoz – hangsúlyozta a tárcavezető utalva arra, hogy nemcsak a devizakötvény-kibocsátás feltételeit, hanem a forintban történő finanszírozást is kedvezően befolyásolja a döntés. Egyelőre devizakötvény-kibocsátást nem terveznek – tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, arra számít, hogy pár nap múlva a másik nagy hitelminősítő is pozitív döntést hoz az országgal kapcsolatban.

Varga Mihály a hitelminősítő által azonosított kockázatokról beszélvén elmondta, hogy az európai szinten lassuló gazdasági növekedés hatásainak ellensúlyozására gazdaságvédelmi lépésekkel készül a kormány. Idén a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy 4 százalék lesz a gazdaság teljesítménye a 2018-as 4,8 százalék után, ami az európai uniós átlag háromszorosát tette ki – mutatott rá.

Az S&P által megemlített másik kockázat, a kedvezőtlen demográfiai trend területén a kidolgozás alatt álló hét pontos intézkedéssorozattal kíván a kabinet fordulatot elérni – jegyezte meg a miniszter. A kormány versenyképességi programja az ország gazdasága számára a legnagyobb tartalékot jelentő kis- és középvállalati szektor termelékenységének a javulását célozza – mondta Varga Mihály jelezve, hogy a kkv-szektor teljesítményét szintén kockázatként tartja számon a hitelminősítő.

71 százalék alatt az államadósság

A közszféra hatékonyságának javítása érdekében vannak még teendők a már bejelentett létszámcsökkentések mellett, hatékonyabb és dinamikusabb államra van szükség – mondta a miniszter a hitelminősítő által megnevezett negyedik kockázati területről beszélve. A pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a gazdasági növekedésnek és a sérülékenység csökkentésének akkor van értelme, ha annak hatását az emberek is érezik. Tavaly a bruttó keresetek becslés szerint 11,5 százalékkal nőttek – hívta fel a figyelmet.

Az utóbbi évek gazdasági növekedését Magyarországon nem az eladósodás húzta, az államadósság GDP-arányosan hetedik éve csökken, tavaly év végére 71 százalék alá került - mutatott rá. Tavaly 1,8-1,9 százalék lehetett az államháztartás hiánya, ez is hozzájárult az államadósság mérsékléséhez – tette hozzá.

Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta, a már bejelentett családvédelmi intézkedések miatt nincs szükség érdemi változásokra a finanszírozásban, az idei plusz kiadás fedezhető a tartalékokból, a jövő évi költségvetési tervbe pedig, amelyet várhatóan szerinte július 5-ig fogadnak el, beépítik a 2020-as kiadásokat.

A gazdaságvédelmi tervről folynak az egyeztetések, március-április körül várhatók a konkrétumok az intézkedésekről – mondta szintén a sajtó kérdésére a pénzügyminiszter. Nem zárta ki, hogy már a tavaszi adómódosító csomagba is bekerülnek olyan intézkedések, amelyek a 4 százalék feletti növekedést segítenék.

Arra a kérdésre, hogy miközben a magyar gazdaság mutatói már évek óta javulnak, miért várhatott a hitelminősítő az adósbesorolás javításával, a tárcavezető megjegyezte, hogy valószínűleg az egyik ok a tavalyi magyarországi választások lehetett.

(MTI)

Összesen 87 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Illieral
2019. február 17. 20:49
Teljesen rendben van ez. Remélem még lehet is lefaragni a kiadási oldalból, plusz a kamatterhek csökkenését esetleg valami jó célra lehetne használni, gazdaság élénkítés stb... Ami viszont nekem mindig fura, már a szocik alatt is az volt, hogy 2 %-os deficit az csak valami 600 milliárd Forint, és minden évben lemegy ennyi látványberuházásra erre arra, de nem feltétlenül szükséges dolgokra, miért nem lehetne sokkal szigorrúbbnak lenni 0% hiány. Akkor roham etmpóban csökkenhetne az álamadóság, és a kamatterhek csökkentését megint lehetne önteni a gazdaságba. Szóval most jól állunk, de ha nem menne a pazarlás a rongyrázás, akár kurva jól is állhatnánk.
llnnhegyi
2019. február 17. 12:39
No basszák meg! A kamatterheink csökkennek majd. Csaba László, Vértes András Burany Sándor,Mellar Tamás,P Mária Zita, Csillag Ádám exkozgazdaszok maradnak továbbra is.
Berecskereki
2019. február 17. 09:06
Omladozó alapra épített építmény is omladozó lesz. Ha megnézzük, hogy 2002-2008 között a GDP növekedés forrása mi volt, akkor azt tapasztaljuk, hogy 80 %-ban hitel és uniós támogatás. Ha az állami beruházásokat nézzük, akkor teljes egészében a forrásfedezet hitel és uniós támogatás. Itt jegyzem meg, hogy a számítások arra engednek következtetni, hogy az uniós támogatások csak fele növeli a GDP, mert a másik fel import és ez nem kerül számbavételre a GDP-nél. Mindezt figyelembe véve szerintem, Magyarország már 2004-től recesszióba volt, ha a hitelből megvalósult állami beruházások és vállalkozói, lakossági fogyasztás elmarad. 2006-ban pedig az EU elsumákolta a konvergencia programban megfogalmazottak valódiatlanságát és csak a választások után hozták nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatos az öszödi beszéd is. Így az EU is hozzájárult Magyarország 2009 évi problémákhoz. 2004 évtől az EU elindította Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást. Ha a hitelminősítők mindezt figyelembe veszik, akkor már 2006-ban az eredmény a befektetésre alkalmatlan minősítés lenne az objektív minősítés. Mindezt még megfejelte a hibás válságkezelés, amely a fogyasztókra terhelte a hibás kormányzati gazdaságpolitikát. Ez tovább csökkentette a fogyasztást, amely hozzájárult a termelés (GDP) csökkenéséhez, a munkanélküliség növekedéséhez. Ugyanakkor egyetlen mutató sem került egyensúlyba, nem teljesítődött a maastrichti kritérium. Az utolsó IMF lehívást sem a devizaadósság forintosítására, a devizaadósok megmentésére használták fel, hanem „elfekvő” pénzként tartalékba helyezték. Amennyiben figyelembe vesszük a jelenlegi ellenzék gazdasági elképzelését, akkor a következménye ugyanaz lenne, ami 2002-2009 között volt. Ezt még súlyosbítaná, ha a májusi EP választáson, az őszi önkormányzati választáson győzne az ellenzék. Ha a 2002-2009 időszakot omladozó alapnak fogjuk fel, akkor egyértelművé válik, hogy először ezt az omladozó alapot kell rendbe tenni és csak ezután2015 évtől a gazdaság lehet rá építkezni. Ez a helyreállítás 2010-2015 között megtörtént, és ez lehetővé tette, hogy 2015-től a gazdaság növekedhessen. Összegezve: Ha összehasonlítjuk a 2002-2009 időszakot a 2010-2018 időszakkal, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a mostani minősítésnek 2 fokozattal jobbnak kellene lenni.
Kiscsillag
2019. február 17. 08:56
A felminôsítés késése politikai játszma része mint ahogy a leminôsítés is az volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!