Ha ma Ady szemével az országra nézünk, lehetetlen nem észrevenni mindazt, ami 100 évvel ezelőtt őt indulatba hozta. Ma is „Werbőczy-utódok foldozzák, toldozzák” a törvényeket, és a Föld népe ma is százezer számra menekül. Az úri dölyf, az ósdi világ is újra itt van a nyakunkon.
Ady halálának 100. évfordulóján ideje szót kérnünk. De az ő szellemiségében, az ő verseivel, publicisztikájával. Támasszuk föl Ady szellemét! Hiszen hetente támadások érik személyét és műveit, mert még mindig lázít, igazságot keres, a kisemmizetteket védelmezi, nem békél meg a népet semmibe vevő hatalommal. Ma is húsba vágó minden szava, meglátásai sajnos ma, száz év múltán is érvényesek. Ady ma is a mi ügyeinket képviseli, képviseljük hát magunk is ezeket az ügyeket! Méghozzá az ő szavaival.
100 éve, ezrek kísérték utolsó útjára. Emlékezzünk most rá közös vonulással, mondjuk el verseit, hallgassuk prózáját, idézzük föl a verseire írt dalokat! Nincs erre méltóbb alkalom, mint épp a halálának 100. évfordulója.
Ma nincs is más választásunk, mint megszólalni. És ebben biztosan számíthatunk Adyra, aki ma is képes hangot adni érzéseinknek, akinek szövegeit, gondolatait sajátunkénak érezzük.
SZÓLALTASSUK MEG A FÖLTÁMADT ADYT!