Iohannis Románia nyugati elkötelezettségét hangoztatta Gyulafehérváron

Románia modernizációja és nyugati elkötelezettsége mellett tett hitet Klaus Iohannis román államfő szombaton az erdélyi és magyarországi románok száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésének a helyszínén tartott ünnepségen. 

Az államfő felavatta a nagy egyesülés emlékművét és azt a hidat, amely a gyulafehérvári vár árka fölött átívelve összeköti az emlékművet az egyesülés ortodox katedrálisával. Beszédében az elnök kiváltságnak tekintette, hogy Románia polgárai örökösei lehetnek az ősök földjén „valaha megvalósult legfontosabb projektnek”. 

Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az egyesülés megvalósítói számára a nemzeti állam létrejötte a jogállamiság és a demokrácia, a társadalmi harmónia és a nyugati típusú modernizáció útját is jelentette. 

Klaus Iohannis kitért arra, hogy a száz évvel ezelőtti nagy egyesülés a vezetők vállalásainak, az értelmiség hozzájárulásának és a közakaratnak megfelelően a románok és a nemzeti kisebbségek közeledését is szolgálta. Az egyesülés megvalósítói ugyanis az emberi méltóságon, a jó együttélésen és a tolerancián alapuló állam felépítését vállalták – mondta. 

„Őrizzük meg lelkünkben az elismerésünket Románia modernségének megteremtői előtt, egy jobb jövőt építvén a román állampolgároknak. A mi Romániánk, amit az utódainknak akarunk hátrahagyni, méltó és erős, az oktatás, a kultúra és a kreativitás által jól integrált ország lesz az értékek, a jólét és a szabadság Európájában” – jelentette ki Klaus Iohannis. 

Az emlékmű felavatását minden idők legnagyobb román katonai parádéja követte a dél-erdélyi városban, amely során közel 1800 katona és 150 katonai jármű vonult fel, és az összegyűlt százezres tömeg fölött mintegy 20 repülő és helikopter repült el. A román hadsereg ágyúlövésekkel is tisztelgett a nemzet hősei előtt.

(MTI)