Inkább zsidót, mintsem muszlimot fogadnának családjaikba a magyarok

Kutatással bizonyították, hogy Nyugat-Európában toleránsabbak az emberek, mint a kontinens középső vagy keleti részén. A Pew Research Center tanulmányának rövid összefoglalóját a Mandiner is közzétette már, ám a részletes adatokban az eddigiekhez képest érdekes, új információkra is bukkantunk.

A kutatásban ugyanis nem csak a melegekkel, eltérő vallásúakkal vagy éppen az abortusz intézményével kapcsolatos véleményeket összegzik, hanem a megkérdezett népek nemzeti identitásáról, önértékeléséről, egymáshoz való viszonyáról, valamint a Nyugat-és Kelet-Európát elválasztó tengely eredetéről, illetve a jövőbeni kilátásairól is olvashatunk.

A nagyszabású felmérést 2015 és 2017 között végezték: 34 ország 56 ezer nagykorú lakosát kérdezték meg, minden országban 1400 fős reprezentatív mintával dolgoztak. Számos témával kapcsolatban tettek fel kérdéseket, a válaszokat azonban könnyedén rendszerezhetjük néhány egyszerű tematika, nevezetesen a vallás, a nemzeti identitás, vagy éppen az európai értékekhez való viszonyulás mentén.

Fontos még a vallás?

A vallásosság boncolgatása lassan hasonlóan érzékeny témává válik, mint a keresetek kérdésköre, ez az elemzés mégis egyik sarokkövévé tette a hit dolgait. Az persze vitatható, hogy a vallási viszonyulás-e a legfontosabb kérdés, amit ma Európa lakosságának fel szükséges tenni, ám az eredményekből tisztán látszik, a vallásos meggyőződés és a hitélet számos más, kurrensebbnek tűnő kérdéssel kapcsolatban áll – például a migrációhoz való viszonyulással, a nemzeti identitással vagy azokkal a bizonyos európai értékekkel.

Mi sem mutatja ezt jobban, mint a kérdés, miszerint:

Mi, magyarok hatodikként végeztünk a nem-befogadó listán: a magyar válaszolók 21 százaléka fogadna családjába egy muszlimot, míg 57 százalékunk üdvözölne a famíliában egy zsidó származású embert. Viszonyítás végett: az örmények a legkevésbé befogadóak (7 és 28 százalék), míg a hollandok a legnyitottabbak (88 és 96 százalék).

A hitélettel kapcsolatban más adatok is napvilágot láttak. A magyarok 56 százaléka katolikus, 20 százalék protestáns vallást követ, 21 pedig százalék nem tartozik semmilyen felekezethez. Emellett 3 százalék az, aki valamilyen más csoport tagja, vagy nem kíván válaszolni. Ez a keresztény népréteg hazánkban viszonylag stabilnak tűnik: háromnegyedük keresztény neveltetésben részesült, 76 százalékuk jelenleg is hívő.

Mindennek dacára

17 százalék jár legalább havi egyszer vallási alkalmakra és 16 százalék az, aki naponta imádkozik. Ugyanezen a listán első helyen a görögök végeztek: itt 55 százalék számára nagyon fontos a vallás, 38 százalékuk jár minimum havi egyszer templomba és 29 százalékuk imádkozik naponta.

A felsorolásban hátul, az utolsó előtti helyen szerepelnek a csehek a maguk 7, 11 és 9 százalékával – náluk vallástalanabbnak csak az észtek számítanak (6, 10 és 9 százalék).

Összességében a kutatás kimondja: Európa (dél)keleti és középső része vallásosabb, mint a nyugati blokk.

Vallás // Állam

A szekularizáció elve sok száz éves kérdés Európában, de még ma is aktuálisnak tűnik a kutatás tanulsága szerint. E kérdésben is hatalmas különbségeket láthatunk Európa-szerte: míg a svédek 80 százaléka szétválasztaná a vallást és az államigazgatást, az örményeknek csupán 36 százaléka tenné ugyanezt. Mi, magyarok relatív középen állunk a listán a magunk 67 százalékával.

A vallás és az állam működése azonban a vezetésen túl is számos ponton összefonódhat: a Pew Research Center egyik kérdése például arra irányult, milyen kapcsolatban áll a vallásosság és a nemzeti identitás. Kiderítették,

míg 43 százalék számára ez igenis kiemelten lényeges.

A nemzeti identitás kapcsán az is kérdés volt: elvárható-e egy nemzet gyermekétől, hogy az adott országban szülessen, onnan származzon ahhoz hogy identitásában magyarnak, lengyelnek, svédnek stb. vallhassa magát. Magyarország ebben a sorban az erős identitásúak közé tartozik: a fiatalok (19 és 34 év közöttiek) 90 százaléka véli úgy, hogy akkor lesz valaki igazán magyar, ha az ősei is azok voltak. Az idősebb hazai generációnak némileg kevesebb, 89 százaléka gondolja ezt így.

Európa-szerte általánosan elmondható, hogy a fiatalok – az igen magas magyar átlaggal szemben – kevésbé tartják fontosnak az ősök eredetét a nemzeti identitás kapcsán. 

A nemzeti érzelműséggel kapcsolatban szintén sokat elárul, ki mennyire tartja népét kulturálisan felsőbbrendűnek. Az állítással, mely szerint

a görögök 89, a románok 66 és a magyarok 46 százaléka tudott azonosulni. A nyugati országokban ez jellemzően hasonló vagy alacsonyabb: az íreknél 42, a belgáknál 23, míg a franciáknál 36 százalék.

A kutatásról született elemzés felveti a kérdést: mit értünk az európai értékek kifejezés alatt?

Válaszuk szerint – bár az európai értékek különböző embereknek különböző dolgokat jelenthetnek – az Európai Unió számára a kifejezés által lefedett tulajsonságok leginkább az amerikai liberális értékekhez közelítenek. Az EU alapszerződése szerint ilyen értékek például a kulturális és vallási sokszínűség, a más vallás vagy szexuális orientáció diszkriminálásának elvetése, a menekültek védelmezése és az EU-n belüli szabad vándorlás joga.

Az elemzés kiemeli: a megkérdezett 34 országból 24 az EU tagállama – vagyis elméletben osztozhatna az alapító okiratban leírtakkal –, majd Orbán Viktor 2018 júliusi beszédét idézi, melyben az államfő ezen európai értékek létjogosultságát vitatja.

Mindenesetre az EU említett értékekit körüljárta a kutatás, és mint azt korábban publikáltuk már, eredményeik szerint a kontinens nyugati része elfogadóbb a homoszexualitás és az abortusz kérdéskörében is. Az azonos neműek házasságát a nyugati blokk nagy részében támogatják: a svédek 88, a dánok 86 a franciák 73 százaléka, míg a középső és keleti részen kevésbé:

Az abortusszal kapcsolatban arra voltak kíváncsiak, a népesség hány százaléka támogatná az abortuszt minden, vagy majdnem minden esetben. Listavezető helyen itt is a svédek végeztek (94 százalék), a magyarok nagyjából középen állnak (70 százalék), az utolsó helyen pedig ismét a grúzok (10 százalékkal). Az elterjedt sztereotípiákkal miatt érdemes kiemelni: olyan katolikus többségű országokban mint Írország, Olaszország vagy Portugália is hatvan százalék felett támogatnák az abortusz ilyen formájú megvalósulását.

Jogos kérdés, hogy mi alapján keleti egy keleti ország, vagy éppen mitől nyugati a Nyugat. Kétségtelen, hogy sok mindent determinál a földrajzi elhelyezkedés, ám – a kutatás szerint – az országok jellemző vallási nézetei, kisebbségei, illetve tipikus szociális problémái is meghatározóak. Ezeknek közös gyökere a történelem, az elmúlt időszak történelmi eseményei lehetnek:

Éppen ezért fontos látni, hogy a kutatásban való keletre vagy nyugatra sorolás közel sem tökéletes, nem is lehet az.

Vegyük csak példának saját magunkat, a magyarságot, aki szerint (a keleti blokkra jellemzően) magyarnak kell születni ahhoz, hogy magyar identitással élhessünk, mégis, többségében nem hiszünk Istenben (ami egy tipikusan nyugati vonás).

A kutatás következetességre törekedve azonban a szovjet tömb utóországait (Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Észtországot is) a Közép-és Kelet-Európa csoportosulásba osztotta.