Az ingyenes tanulás lehetősége a jövőben is biztosított lesz a Corvinuson, rövidtávon nem emelkednek a tandíjak, kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség – ez hangzott el azon a fórumon, amelyet az Corvinus felsővezetésének részvételével tartottak az egyetem megújulásáról.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának szervezésében és felkérésére Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár tartottak közös tájékoztatót a hallgatók számára annak kapcsán, hogy a Corvinus 2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány fenntartásában működő közhasznú felsőoktatási intézményként működik tovább. A fórumon háromszáznál is több magyar és jelentős létszámú külföldi corvinusos hallgató vett részt.
A Budapesti Corvinus Egyetem rektora azzal kezdte beszédét, hogy a Corvinus megújulása nem radikális, hanem jól ütemezett folyamat lesz, amelynek célja a világszínvonal elérése, a tervek időtávjaként pedig 2030-at jelölte meg a kitűzött célok elérésére. Úgy fogalmazott, hogy az egyetem növekvő teljesítményét kell beindítani ahhoz, hogy a Corvinus ugyanazt tudja nyújtani a jelentkezőknek, mint bármely nyugat-európai egyetem. A cél ugyanis az, hogy tudományterületén a BCE a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön. A rektor azt is leszögezte, hogy miben nem lesz változás: a BCE továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni és nem lesz profitorientált intézmény. Kiemelte: a jelenlegi hallgatói státuszokat semmilyen formában nem érinti a változás. A megújulás szükségességéhez vezető út bemutatása kapcsán úgy fogalmazott: jelen körülmények között a Corvinus elérte teljesítőképességének határát, a nemzetközi szintű érdemi előrelépés az új modellre történő áttérés nélkül elképzelhetetlen.
Kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség
Az akadémiai célok közül kiemelte az egy oktatóra jutó hallgatók arányának javítását, az oktatási programfejlesztések terén pedig nagyobb hangsúlyt fog kapni a doktori és mesterképzés, valamint a vezetőképző programok, mint fogalmazott „az oktatás minőségét nem a BA programok csiszolásával lehet elérni, hanem a MA és doktori képzésekre kell áttenni a fókuszt”. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség, a külföldi oktatók számának emelése, valamint az idegen nyelvű képzésekben résztvevők (magyar és külföldi hallgatók egyaránt beletartoznak) arányát a jelenlegi közel 20%-ról 45%-ra szeretnék növelni 2030-ig.
Pavlik Lívia kancellár tájékoztatójának elején arra a kérdésre adott választ, hogy – mint fogalmazott – „kiváló hallgatókkal és kiváló oktatókkal miért nem tudja a Corvinus jelenlegi működési környezetében is megvalósítani a markáns nemzetközi céljait?” Ennek oka jelentős részben a rugalmatlan jogi és gazdasági szabályozási környezetben keresendő. Az egyetemre vonatkozó államháztartási környezetben nem lehet megfelelni a nemzetközi felsőoktatási piacon lévő versenyhelyzetnek, amelyben a Corvinusnak helyt kell állnia.
A jövőben is lehet ingyenesen tanulni a Corvinuson
Az Egyetem kancellárja a 2020-tól bevezetendő új ingyenes képzési lehetőség, a Corvinus Ösztöndíjprogram tervének bemutatásakor kiemelte, hogy mivel nem állami finanszírozásról van szó, így az állami ösztöndíjjal maximálisan igénybe vehető félévek számába nem számít bele a Corvinus ösztöndíj keretében eltöltött félévek száma, és az állami ösztöndíjas hallgatói szerződés sem vonatkozik rá. A jelentkezés módjáról elárulta, hogy jelenleg annak a megvalósításán is dolgoznak, hogy a központi felvételi eljárásban a megszokott technikai formában legyen lehetőség az önköltséges finanszírozási formán belül a Corvinus ösztöndíjas és az ösztöndíjjal nem támogatott „sima” önköltséges forma megjelölésére adott szakra való jelentkezés során. Így a hallgatók a felvételi jelentkezés során külön prefernciaként tudják kezelni a két finanszírozási formát. Hangsúlyozta, hogy 2019-ben még hagyományos, állami és költségtérítéses helyeket érhetnek el a jelentkezők, a változás 2020-tól lép életbe.
A hallgatói kérdések egy része az Egyetem autonómiájának megőrzésére vonatkozott, kérdésre válaszolva Pavlik Lívia kifejtette: a Corvinus működését, ahogy eddig is, a továbbiakban is a törvényi keretek, többek között az Alaptörvény és a Nemzeti felsőoktatási törvény fogja meghatározni, amely garantálja, hogy az Egyetemet érintő legfontosabb kérdésekben az Egyetem választott testületei kezében legyen a döntés. Válaszában arra is utalt: az alapítványi fenntartás az eddiginél is önállóbb működésre biztosít majd lehetőséget.
Rövidtávon nem emelkednek a tandíjak
Az egyik diák az iránt érdeklődött, hogy lehet-e a tandíjak emelésére számítani a megújulás részeként. A kancellár válaszában leszögezte: az egyetem stabil anyagi helyzetben van, így rövidtávon nincs pénzügyi kényszerhelyzetben, amit a költségtérítési díjak rövidtávon belüli emelésével lenne szükséges megoldani. Ugyanakkor, ha 2030-ig tekintünk, hosszú távon a hazai és nemzetközi felsőoktatási piac változásainak függvényeként, nem zárhatók ki változások a költségtérítés összegében, ami valószínűleg nem meglepő állítás 12 év távlatában előre tekintve – tette hozzá Pavlik Lívia.
A hallgatók és a hallgatói szervezetek a megújulás folyamatában való részvételét firtató kérdésre válaszul Lánczi András hangsúlyozta: a megújulással kapcsolatban az egyetem vezetése nyitott és várja a hallgatói véleményeket, javaslatokat, amelyek becsatornázásának szervezeti keretét az a belső projektszervezet jelenti, amelyben a Hallgatói Önkormányzat, mint hallgatói érdekképviseleti szerv képviselői is jelen vannak, ahogy a szakszervezet is, mint a munkavállalói oldal érdekképviselete.
Egy másik hallgató arról érdeklődött: mi garantálja, hogy az átalakulás után nem lesz a „gazdagok elitegyeteme” a Corvinus. Lánczi András a kérdésre úgy válaszolt: a Corvinusra jelenleg is kimagasló teljesítménnyel, eredmény alapon lehet bekerülni, ez a jövőben sem fog változni. A kevésbé tehetős, de tehetséges diákok elérésében és gondozásában pedig mindig is jelen volt a Corvinus speciális programokon, diákszervezetein, szakkollégiumain keresztül. Ezt a tevékenységet a jövőben is erősíteni fogják, de mint fogalmazott „az oktatáspolitika komplex szempontrendszerében a szociálpolitikai szempontok lényegesek, de nem döntő elemek”.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A felszólalók az egykori politikus, író és dramaturg irodalmi valamint politikai munkásságát idézték fel, kitérve a sikertelen beszervezésére, igazságkeresésére és legfőbb céljaira.
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogyan ismerhető fel a világnézeti alapú diszkrimináció.
Szívesen írnám, hogy az SZDSZ szellemisége ma is velünk él (mert így könnyebb lenne), de ez egy sokkal silányabb, intellektuálisan üresebb nemzedék.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
A reform 2025 májusától lép életbe.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
