Bírálatok középpontjába került a román kormány centenáriumi reklámfilmje

2018. november 30. 19:49

Bírálatok középpontjába került a Romániát reklámozó négyperces film, amelyet a bukaresti kormány készíttetett az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára.

2018. november 30. 19:49

A kisfilmet Gyulafehérváron, a kabinet csütörtöki kihelyezett ülésén vetítették le először, és azóta szolgáltat élcelődési témát a romániai sajtónak. A kisfilm sokak szerint a Ceausescu-diktatúra propagandafilmjeinek pátoszos stílusát idézve dicséri Romániát, az ország nevezetességeit, nagy eredményeit, neves személyiségeit. A kritikus sajtó azonban a szöveg megannyi valótlan állítását, pontatlanságát kiszúrta, és azt is felfedezte, hogy a Románia nagyszerűségét bemutató képsorok némelyikét Oroszországban, illetve Norvégiában filmezték. 

A kisfilm a repülés egyik úttörőjét, a bánsági román Traian Vuiát mutatva közli, hogy elsőként Romániában emelkedett a magasba egy ember a levegőnél nehezebb géppel. Amint az Adevarul napilap az internetes oldalán rávilágított: Traian Vuia nem Romániában, hanem Párizsban emelkedett a magasba 1906-ban. Noha a repülés úttörői közé tartozott, nem ő volt az első, és azt sem tudhatta, hogy szülőföldje 12 évvel később Románia részévé válik. 

Míg a filmen temesvári képkockák jelennek meg, a narrátor azt közli, hogy Európában elsőként Romániában kapott villany-közvilágítást egy város. Amint az Adevarul pontosította, Temesvár 1884-es utcai villanyvilágítása az Osztrák-Magyar Monarchia dicsősége volt. A Főtér.ro portál hívta fel a figyelmet arra, hogy a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésről készült fekete-fehér fotók a kisfilmben kiszínezett változatban jelennek meg, és a gyulafehérvári nagygyűlésen száz éve lengetett kék-piros-sárga Erdély-zászlókat piros-sárga-kék román zászlókra színezték. 

A Digi24 hírtelevízió figyelt fel arra, hogy a romániai erdők vadvilágát szimbolizáló farkast Norvégiában, a búzamezőben sétáló nőalakot pedig Oroszországban filmezték, és a film készítői egy képsorokat forgalmazó portálról vásárolták. Cristian Tudor Popescu újságíró, az ország egyik legnagyobb hatású véleményformálója a Digi 24 hírtelevízióban úgy vélekedett: ezt a filmet a kommunista diktatúra utolsó éveiben is készíthették volna, és Nicolae Ceausescu diktátor nagyon büszke lett volna rá.

(MTI)

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sozlib_abschaum
2018. december 01. 11:25
Üssétek be a gugliba "Bandenland" , "Darin beschreibt er die Ausmaße organisierter Kriminalität in Deutschland Viele Täter kämen etwa aus Rumänien" "Es handle sich um "Banden, die aus dem Ausland einreisen, (…) ganze Straßenzüge leerklauen, anschließend weiterreisen in andere europäische Metropolen“, hát ez egy tipikus román jellem.
56október
2018. december 01. 08:14
Most is leírom, amit több helyre is fogok: Normális, jellemes, valamit is érő nép nem hogy ünnepelne egy ilyen ócska rablást, hanem mélyen hallgatna és szégyenkezne - és maximum, jobb híján tudomásul venné, amit az elődei egy évszázaddal ezelőtt elkövettek.
dick52
2018. december 01. 08:01
Buta, bunkó és mosdatlan népség a román.
dick52
2018. december 01. 07:59
Mosdatlan, buta és bunk
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!