A felsőoktatásról és az orosz befolyásról vitatkoztak a Parlamentben

Az LMP a kormány oktatáspolitikáját bírálta, a DK a cafeteria megszüntetését és a béremelést kérte számon az Országgyűlésben hétfőn. 

LMP: A kormány hadjáratot folytat a felsőoktatással szemben
     
Ungár Péter, az LMP képviselője a kormány felsőoktatással kapcsolatos politikáját bírálta. Szerinte Magyarország a felsőoktatást tekintve a régió középmezőnyéből sereghajtóvá vált, a magyar egyetemek egyre lejjebb csúsznak az egyetemi rangsorokban. Megjegyezte: a CEU volt az a magyar egyetem, amely bekerült a 200 legjobb közé a világon. Közölte: szerdán tüntetni fognak a színvonalas felsőoktatás mellett és azért, hogy a kormány állítsa le a hadjáratot a felsőoktatás ellen.     

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ellenzéki képviselő állításait cáfolandó azt mondta: 2010 és 2019 között a felsőoktatási források 46,1 százalékkal, közel másfélszeresére emelkednek, miközben a kormány 27 százalékkal emelte a felsőoktatásban dolgozók bérét, az egyetemek 13 milliárdos tartozása pedig 3 milliárdra csökkent. A „Soros-egyetemmel” kapcsolatban kijelentette: a teljes magyar felsőoktatási szféra lenézése azt mondani, hogy az a legjobb magyarországi egyetem, ami Amerikában egy faházban működik.
        
DK: A kormány háborút folytat a munkavállalók ellen
              
Székely Sándor, a DK képviselője szerint a kormány 9 éve elképesztő milliárdokat költ el a magyar költségvetésből, hogy háborút folytasson az ellenzék, az IMF, Soros György, a menekültek és a CEU ellen, de eközben a munkavállalók ellen is háborút visel, a dolgozókat jelentős szegénységben és bizonytalanságban tartja. Szerinte a kormány megint át akarja verni a népet, amikor 2019-re nagy béremelést ígér, hiszen papíron lehet, hogy lesz 10 százalékos emelkedés, de közben elveszik a cafeteriát. Amit egyik kezükkel adnak, azt a másikkal elveszik – jellemezte a helyzetet.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010 óta a minimálbér 88 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal emelkedett, átlagosan 36 százalékos bérnövekedés következett be. 2013 eleje óta, azaz 68 hónapja töretlen a reálkeresetek növekedése – mutatott rá.

Párbeszéd: Vonassák ki Magyarországról az orosz csapatokat!

Tordai Bence (Párbeszéd) arra szólította fel a kormányzatot, hogy „vonassák ki Putyin gazdával az orosz csapatokat Magyarországról”. Szerinte kémek, ügynökök „részben a magyar kormány kötelékében” vannak jelen, ilyen Kiss Szilárd és a jobbikos Kovács Béla, az orosz hitelből, technológiával és érdekből épülő paksi bővítésen orosz mérnökök, a magyar hadsereg helikopterein orosz társaik dolgoznak. Itt vannak az orosz oligarchák és üzletemberek csapatai is, akik a Putyin-közeli pénzeket mossák Magyarországon tisztára és használják azokat az orosz gazdasági befolyásszerzés kiterjesztése ügyében – fogalmazott, kifogásolva az orosz és a „velük szövetséges” Fidesz-propagandisták és trollok működését.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszát azzal kezdte: amíg a kormányoldal 1956 évfordulóján a hősökre és a mártírokra emlékezik, az ellenzék „össze-vissza beszél marhaságokat”. Láthatatlan és lehetetlen pártnak nevezve a Párbeszédet arra figyelmeztetett: a választók a Fidesz-KDNP szövetséget bízta meg áprilisban – nagy többséggel és sorrendben harmadszor – az ország irányításával, hozzátéve, attól, hogy diktatúrát, befolyásolást és félelmet emlegetnek rendszeresen, attól az még nem igaz. Hangsúlyozta, EU- és NATO-tagállamként más államokhoz hasonlóan Oroszországgal is pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitikát folytat Magyarország, „mert ez a nemzeti érdek”, a paksi bővítés például a rezsicsökkentés legfontosabb feltétele. Az orosz befolyás kapcsán megemlítette: nyugat-európai állami és cégvezetők rendszeresen találkoznak orosz partnereikkel, képmutató módon a felszínen bírálva, a háttérben nagy üzleteket kötve Oroszországgal.

KDNP: 1956-ban folytatódott a keresztényüldözés

A kereszténydemokrata Aradszki András arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy 1956 novemberétől – rövid szünet után – folytatódott Magyarországon a keresztényüldözés, „egy istentelen politikai rendszer megszilárdításának lett emblematikus figurája” Kádár János. Megemlítette: ez a gyűlölet 1918-ban és 1919-ben „már kimutatta a foga fehérjét”, majd 1945 után „Rákosit felhasználva fokozatosan nyelte el áldozatait”. Hozzátette: a Nyugat-Európát 1968-tól, Magyarországot pedig „a rendszerváltozás kisiklatásától” birtokba vevő liberalizmusváltozat „az új, globális etika sunyi, de nagyon hatékony kialakításával folytatta a kereszténység üldözését”. Kifogásolta, hogy az érzékenyítő programok nem foglalkoznak a keresztények üldözésének kérdésével, és jelezte: ezeken az embereken állami szinten segít Magyarország. 

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, 62 éve „az országot kiszolgáltató szűk bűnözői csoport” érkezett vissza tankok élén, hogy eltiporja a szabadságért folytatott harcot, és kicsit változó személyi összetételben visszaszerezze a hatalmat. Az ötvenedik évforduló „nem méltó keretek között” folyó eseményeit, a védtelen emberek elleni lovasrohamot felidézve azt közölte, az MSZMP jogutódja mind a mai napig parlamenti párt, a többi ellenzéki erő megemlékezése pedig sok esetben abból állt, hogy az utódpárttal „miként fognak össze, miként indulnak közösen választásokon” vagy kormányoznak együtt. Az államtitkár kitért a Hungary Helps program keretében az üldözött keresztények érdekében kifejtett magyar kormányzati tevékenységre. 

Fidesz: Az európai parlamenti választás sorsdöntő lesz

Döntő hatásúnak nevezte a jövő tavaszi európai parlamenti választást Európa jövője szempontjából Böröcz László fideszes politikus, hangsúlyozva: soha nem volt még ennyire megosztott az a közösség, amelynek állást kell foglalnia a migráció kérdésében. Mára a kelet-nyugati megosztottság ideológiai megosztottsággá vált – jelentette ki, megemlítve, hogy az európai egyesült államok és a szuverén tagállamok közösségének koncepciója csap össze egymással.

Hozzátette: az első elképzelést azért ellenzi a magyar kormány, mert az a nemzeti identitás feladását feltételezi, eközben „sokan éppen ennek érdekében még több migránst akarnak betelepíteni Európába”. Eközben szerinte önnön karikatúrájává vált az Európai Parlament, és „önkontroll nélkül tapos rá az országokra”. Megemlítette: ugyanakkor egyre többen állnak a ki a színfalak mögött vagy akár nyíltan is a magyar álláspont mellett, ezt mutatja, hogy egy magyarországi és egy erdélyi magyar jelölt is az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke lett.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: lassan kezdik megérteni Európában, hogy a magyar kormány álláspontjának értelme van. Az unióról szólva annak a véleménynek adott hangot, hogy a közösség vagy nem tudott, vagy későn és rosszul adott választ az utóbbi tíz év válságjelenségeire. Az utóbbi öt évben az európai integráció történetének legsikertelenebb, legszomorúbb időszakát élhettük meg – fogalmazott, mondván, az unió nem tudott megfelelő választ adni a tömeges illegális migráció jelentette válságra és a Brexit problémájára, eközben az Európai Bizottság, hatáskörét rendszeresen meghaladva, direkt politizálásba kezdett.

Jobbik: A kormány támogatja a magyar-székely összetartozás napjának létrehozását?

Szávay István (Jobbik) emlékeztetett arra a javaslatára, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a magyar-székely összetartozás napjává október 16-át, az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdetének dátumát. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány támogatja-e az indítványt.

Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár azt felelte, hogy az ügynek nem csak szimbolikus jelentősége, de valós üzenete is van. A kezdeményezést a kabinet támogatja, de ahhoz benyújt egy olyan módosító javaslatot, ami egyértelműsíti, hogy a székelyek elválaszthatatlan részét képezik a magyar nemzetnek – közölte.

 

Hatékony drogstratégiát kér a kormánytól a Párbeszéd

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kőbányai Hős utcában élők a szociális válság és a kilátástalanság miatt nyúlnak a drogokhoz. Az alapproblémát kezelni kell, ezért komplex drogstratégiára van szükség, a Fidesz azonban nem erre törekszik, hanem fallal zárja körbe az utcában álló elhíresült házat, és ezzel egy gettót hoz létre – jelentette ki. Azt kérdezte, hogy a kormány akar-e hatékony drogstratégiát kialakítani.

Pogácsás Tibor önkormányzatokért felelős államtitkár azt felelte, hogy a kormány rendelkezik egy korszerű drogstratégiával, amit folyamatosan és hatékonyan hajt végre. Megjegyezte, hogy akár már miniszteri rendelettel is fel lehet lépni az új pszichoaktív anyagok ellen. Az államtitkár azt mondta, hogy a nyolcvanas években az említett Hős utcai épülettel szemben szolgált sorkatonaként és a házat már akkor is súlyos közbiztonsági és drogproblémák jellemezték. A kormány megteremtette a góc megszüntetésének feltételeit, az önkormányzat, a környék érdekében, egy ideiglenes védelmet hoz létre – szögezte le.

 

Jobbik: Dohányboltot igen, patikát nem lehet nyitni?

 

 

Steinmetz Ádám (Jobbik) arra várt választ, hogy miért nem lehet patikát nyitni a 4500 fő alatti településeken, miközben dohánybolt, mindenhol, párszázfős településen is nyitható.

 

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint a képviselő állítása tévedésen alapul, hiszen a Magyarországon a legkisebb település is kiírhat gyógyszertár-pályázatot, a 4500 fős határ csak arról szól, hogy ilyen esetben országos lapban a hatóságnak kell meghirdetni a pályázatot, ha az önkormányzat ezt nem teszi meg. Elmondta: több mint ezer gyógyszertár működik jelenleg is az 5000 fő alatti településeken.

 

Fidesz: Korlátozható Demeter Márta érzékeny adatokba való betekintési joga? 

Ágh Péter (Fidesz) felidézte, hogy Demeter Márta (LMP) „öncélú politikai haszonszerzés miatt durván átgázolt” egy ENSZ-misszióban szolgáló magyar katona családjának személyiségi jogain, hazugságokat gyártott a kormányfő kiskorú lányáról, nem nyilvános katonai információt hozott nyilvánosságra. Ágh Péter nemzetbiztonsági kockázatot jelent és honvédelmi érdeket sértett – közölte, egyúttal jelezte: a képviselő ellen megtették a feljelentést. Felháborítónak nevezte, hogy egy gyermeket politikai célokra használjanak, és ismét mandátumáról való lemondásra szólította fel Demeter Mártát. Azt kérdezte, korlátozható-e Demeter Márta nem nyilvános adatokba való betekintési joga, amíg az igazság kiderül. 

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: az LMP-nél pattog a labda, az ellenzéki párt hívhatja vissza a hivatalban lévő képviselőjét. A honvédelmi tárca és a honvédség kifejezetten figyel arra, hogy a képviselők megfelelően tudjanak tájékozódni, és az ellenőrzési feladatukat el tudják végezni. De sem ezzel, sem mentelmi jogával egy képviselő nem élhet vissza - rögzítette. Megjegyezte: tudnak olyan misszióról, ahol kiszivárgott adatok katonák életébe kerültek. Hozzátette azt is: Demeter Márta megtehette volna, hogy bocsánatot kér a katona családjától, azonban ez nem történt meg.

MSZP: Aláírja a kormány a CEU-ról szóló megállapodást? 

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte, a kormány aláírja-e a CEU-ról szóló megállapodást. Felidézte az előzetes tárgyalásokat, kitért arra, hogy a megállapodás-tervezet megszületett. A CEU a feltételeket teljesítette, a Bard College-dzsal a szerződést megkötötték, a képzések elindultak – sorolta. Idézte a CEU rektorát, aki az intézmény bizonytalan helyzete miatt kilátásba helyezte, ha december 1-jéig nem írják alá megállapodást, az amerikai akkreditációjú képzéseket Bécsbe költöztetik. Miért gondolják, hogy a CEU-t és a Közép-Európai Egyetemet szét lehet választani anélkül, hogy az intézmény létét nem veszélyeztetik? – firtatta.  

Trócsányi László úgy reagált: a külföldi felsőoktatási intézmények létesítését valamennyi országban nemzeti jogszabályokra építik. Nagyon sok amerikai egyetem működik a világban, de mind „egy identitással”. 

A Soros György által közvetve vagy közvetlenül tulajdonolt egyetemnek viszont kettős identitása van, s a CEU-val összefüggésben számos jogi kérdés merül fel, a Bard College-ről tényleges információkkal nem bírnak – mondta a miniszter, megjegyezve: a Közép-európai Egyetem ugyanakkor rendezetten működik Magyarországon. A magyar kormány nem szereti ha zsarolják, ilyen nincs. Tárgyalások lehetnek – közölte.

(MTI)