Ártalmatlan értelmiségi csevegőkör vagy világot irányító hálózat? Évszázadok óta izgatja a tömegeket a szabadkőművesség. Most egy budapesti vitaesten boncolgatták a szabadkőművesek világát – egy vállaltan szabadkőműves történész részvételével. Tudósításunk.
A szabadkőművesség évszázadok óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. Eredetükről többféle teória született az évszázadok alatt. Az a kevés információ, amit a mozgalomról tudni lehet, éppen elég arra, hogy a titkos társaságok romantikájának auráját megőrizze számukra.
Csunderlik Péter és Pók Attila történészek beszélgettek szerda este a szabadkőművességről múltjáról és jelenéről – és rögtön izgalmasabb lett a téma, miután Pók Attila szabadkőművesként mutatkozott be. Sok érdeklődőt vonzott a téma, és ez jól mutatja, hogy
Intróként egy Vichy-korszakban készített propagandafilmet vetítettek le, amely anno a szabadkőművesek „aljas” működéséről hivatott lerántani a leplet. A Jud Süss-höz hasonló alkotás a háttérhatalmak működését mutatta be, azonban (a korszakban ez kivételesnek tekinthető) nem a zsidóságra lett kihegyezve a mondanivalója.
Az előadás prológusa során elmondták, hogy az egykor film célja – a szabadkőművesek és a zsidók elleni gyűlöletkeltésen túl – az volt, hogy a Vichy-kormány magyarázatot adjon a francia polgárok számára Franciaország rekordgyorsaságú kapitulációjára a német hadsereggel szemben. A két ország közötti háború ugyanis mindössze hat hétig tartott. A két nép közötti háborút is a szabadkőműves mesterkedés eredményeként állították be, pláne az elbizakodott, gyarmati harcokban nem annyira edződött franciák villámveresége miatt. Azzal az üzenettel, hogy igazából nem a németek az ellenség, igazolni akarták Berlin kiszolgálását.
Pók szerint a komplikált jelenségekre a lehető legegyszerűbb magyarázatot kell adni, ez az összeesküvéselméletek alapja. E magyarázatoknak a valóság elemeit tartalmazniuk kell, csak így lehet hatékony egy konspirációs teória. A hatásos propaganda kiváló példájaként említette a levetített filmet. Tényszerű, hogy működött szabadkőműves páholy Franciaországban, ahogy az is tény, hogy páholytagok belekeveredtek tisztességtelen üzelmekbe, a politikai korrupció is valós – viszont ezek összekötése és kifacsart tálalása teremtette meg a hazug elméleteket.
Csunderlik Péter azt a Goebbelsnek tulajdonított módszert említette a film kapcsán, hogy
így biztosan célt ér.
Pók Attila a szabadkőművességre lényegére térve elmondta, hogy a mozgalom három pilléren nyugszik: filozófia, filantrópizmus, progresszió. Míg az első két pont nem szorul különösebb magyarázatra, a progresszió megfogalmazása a legnehezebb, ez véleménye szerint ez az irány meghatározása és annak keresése. Pók egyébként Benedek Marcellnek köszönheti a tagságát, akit családi kapcsolatain keresztül ismert meg.
„Az építkezéshez csiszolt kövek kellenek – a társadalom is akkor áll össze, ha egymáson csiszolódva tökéletesedünk. A durva kő csiszolása: mindannyian arra vágyunk, hogy tökéletesedjünk. Ez a szabadkőművesség küldetése, keresse az előrének a körvonalait, közben ő maga is próbáljon tökéletesedni, és e közben olyan emberekkel találkozik, akikkel egyébként nem lenne módja” – foglalta össze Pók Attila a szabadkőművesség lényegét.
A nyilvánosan vállalt célkitűzéseik ellenére mindig gyanakvás kísérte a mozgalom működését. 1797-ben már megjelentek röpiratok a szabadkőművesség leleplezéséről, előtte pedig a jezsuitákat vádolták világméretű összeesküvéssel. Pók elmondása szerint 1970-ig
csak a kiátkozás fenyegető terhe mellett válhatott valaki szabadkőművessé.
Pók elmondása szerint ma a világon nagyjából 6 millió szabadkőműves él.
A szabadkőműves mozgalom a XVIII. században élte első virágkorát, ekkor egyesült a négy páholy, amely megalakítja a nagy angliai páholyt.
A Magyar Királyságban Brassóban, a német polgárság közvetítésén keresztül alakult az első magyarországi páholy. Azonnal hatalmas népszerűségre tett szert a tolerancia eszméje miatt, egyúttal megkövetelt egy bizonyos szakralitást és a nagy építőmesterben való hitet is el kellett fogadni. A szakralitással a francia radikálisok szakítottak. A francia és a skót rítus azóta is külön utakon jár. A szabadkőművesek értelmi alapon tesznek különbséget az emberek között: a rátermettség alapján lesz valaki inas vagy mester. Ez a XVIII. században uralkodó társadalmi viszonyok között vonzónak számított.
A második virágkor az a kiegyezés utáni időszakra tehető: 1886-ban jött létre a magyar nagypáholy a korábban alakult angol és francia mintájú páholyok egyesülése által. Akkoriban 7-8 ezer tagja volt a magyar szabadkőműves mozgalomnak, főleg szociális tevékenységet folytattak, mentőszolgálat kiépítésében működtek közre, könyvtár alapítást kezdeményeztek.
A szabadkőművesek első betiltására Magyarországon 1920-ban került sor:
A Károlyi-kormány összetétele keltett gyanút, úgy érezték, hogy Trianon egy összeesküvésnek köszönhető. A belső árulás teóriája szerint a világháborút a hátországban és nem a fronton vesztettük el. Ez pedig nem is volt a valóságtól olyan nagyon elrugaszkodott elképzelés. A gyanúnak az adott alapot, hogy 1917 nyarán híresztelések keltek szárnyra azt illetően, hogy a francia szabadkőművesek országhatárokon átlépve is tárgyaltak a békekötés feltételeiről, a háború befejezéséről.
A szabadkőművesek hibáztatása mögött az az indok húzódik meg, hogy a bűnbakkeresés a társadalom talpra állításának az egyik leghatékonyabb eszköze: a felelősséget át kell tolni valaki idegenre. Ez felszabadítja a társadalmat, eltűnteti az önvádat.
A beszélgetés végén a közönség részéről rengeteg kérdés érkezett az előadókhoz. Az első kérdés a szabadkőművesek XX. századi szerepéről, illetve a Kennedy elnök meggyilkolásában játszott szerepükre vonatkozott. A kérdező felelevenítette, hogy az elnök a meggyilkolása előtt éppen a titkos társaságokról, azok világpolitikát befolyásoló hatalmáról mondott beszédet.
Pók Attila inkább elkerülni akarta a válaszadást, Csunderlik Péter már sokkal világosabban fogalmazott, illetve valóban a kérdésre reflektált. Véleménye szerint nem valószínű, hogy a gyilkosság szabadkőműves hátterű. Elmondása szerint számtalan lobicsoportnak volt érdeke eltenni láb alól a fiatal elnököt: ő sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a fegyverlobbi rendelte meg a kivégzését. A magányos merénylő teóriáját pedig nevetségesnek nevezte, amit már az eset kivizsgálása közben sem hitt el senki.
Pók a szabadkőművesek rendes működéséről elmondta, hogy társaságuk kéthetente ülésezik. Illendő időközönként mindenkinek előadást tartani, ezeket aztán vita követi, mindenki egyszer szólhat hozzá a vitához.
ahol már kötetlenül beszélgetnek tovább.
Alapítottak női páholyokat, illetve vegyes páholyokat is, ezek azonban nem elfogadottak az angol szabályzat szerint, a hivatalos szabadkőművesség számára ezek a páholyok nem léteznek. Pók elmondása szerint nincs olyan befolyása ma a mozgalomnak, mint amilyen hajdanán, Washington korában vagy a századfordulón volt. Csunderlik Péter ironikusan meg is jegyezte, ma a katolikus egyháznak, a dohánylobbinak vagy a Sparnak nagyobb befolyása van, mint a szabadkőműveseknek.
Előadás közben felmerült a zsidók és szabadkőművesek kérdésköre. A zsidók nagyarányú részvételét ugyanaz magyarázza, ami a nemzetközi munkásmozgalomban elfoglalt helyüket indokolja. Az emancipáció ellenére a napi érintkezésben megmaradt a kirekesztés, és
Csunderlik Péter szerint ez hasonló történet volt, mint a román kommunista pártban való magyar részvétel: a kisebbségi magyarságnak a kommunizmus egy remény volt arra, hogy a származásuk miatt nem lesznek üldözve. Mindemellett kiemelte, hogy működtek olyan konzervatív páholyok, amelyek nem vettek fel zsidókat soraikba.
Végül az is elhangzott: elvben mind a politika és a vallás ki vannak zárva a szabadkőművesek témái közül: a polisz dolgairól beszélnek, nem a napi politikáról. Nem a politikai irányultság, hanem az érdeklődés köre határozza meg egy páholy munkáját.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Elon Musk is megosztotta az üzenetet.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az érzékeink, az értelmünk tapogatózik, de nem talál semmit: a fölfoghatatlant nem lehet megérteni. Annak sem, aki benne van. De a borzalomnak is vannak fokozatai. Kovács Gergő írása.
Vance nem az ő büntetésük, ahogy Amerika sem az. Az ő büntetésük maga a valóság.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
A nap végén kiderül, meddig süllyedt négy év alatt Németország politikai színvonala.
A Liu testvérekkel aranyérmet nyert Burján Csaba kálváriája egy Kínát sértő bejegyzéssel kezdődött, majd eltiltása után nem jutott ki az előző olimpiára, de mégis győzelemhez segítette Liu Shaoangot. A Mandinernek elárulta, hogyan boldogul a civil életben, mikor húzott legutóbb korcsolyát, és egyáltalán dolgozna-e még szeretett sportágában.
