De kik azok a szabadkőművesek?

A szabadkőművesség évszázadok óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. Eredetükről többféle teória született az évszázadok alatt. Az a kevés információ, amit a mozgalomról tudni lehet, éppen elég arra, hogy a titkos társaságok romantikájának auráját megőrizze számukra. 

Csunderlik Péter és Pók Attila történészek beszélgettek szerda este a szabadkőművességről múltjáról és jelenéről – és rögtön izgalmasabb lett a téma, miután Pók Attila szabadkőművesként mutatkozott be. Sok érdeklődőt vonzott a téma, és ez jól mutatja, hogy

Intróként egy Vichy-korszakban készített propagandafilmet vetítettek le, amely anno a szabadkőművesek „aljas” működéséről hivatott lerántani a leplet. A Jud Süss-höz hasonló alkotás a háttérhatalmak működését mutatta be, azonban (a korszakban ez kivételesnek tekinthető) nem a zsidóságra lett kihegyezve a mondanivalója.

Az előadás prológusa során elmondták, hogy az egykor film célja – a szabadkőművesek és a zsidók elleni gyűlöletkeltésen túl – az volt, hogy a Vichy-kormány magyarázatot adjon a francia polgárok számára Franciaország rekordgyorsaságú kapitulációjára a német hadsereggel szemben. A két ország közötti háború ugyanis mindössze hat hétig tartott. A két nép közötti háborút is a szabadkőműves mesterkedés eredményeként állították be, pláne az elbizakodott, gyarmati harcokban nem annyira edződött franciák villámveresége miatt. Azzal az üzenettel, hogy igazából nem a németek az ellenség, igazolni akarták Berlin kiszolgálását.

Pók szerint a komplikált jelenségekre a lehető legegyszerűbb magyarázatot kell adni, ez az összeesküvéselméletek alapja. E magyarázatoknak a valóság elemeit tartalmazniuk kell, csak így lehet hatékony egy konspirációs teória. A hatásos propaganda kiváló példájaként említette a levetített filmet. Tényszerű, hogy működött szabadkőműves páholy Franciaországban, ahogy az is tény, hogy páholytagok belekeveredtek tisztességtelen üzelmekbe, a politikai korrupció is valós – viszont ezek összekötése és kifacsart tálalása teremtette meg a hazug elméleteket.

Csunderlik Péter azt a Goebbelsnek tulajdonított módszert említette a film kapcsán, hogy

így biztosan célt ér.

Pók Attila a szabadkőművességre lényegére térve elmondta, hogy a mozgalom három pilléren nyugszik: filozófia, filantrópizmus, progresszió. Míg az első két pont nem szorul különösebb magyarázatra, a progresszió megfogalmazása a legnehezebb, ez véleménye szerint ez az irány meghatározása és annak keresése. Pók egyébként Benedek Marcellnek köszönheti a tagságát, akit családi kapcsolatain keresztül ismert meg.
„Az építkezéshez csiszolt kövek kellenek – a társadalom is akkor áll össze, ha egymáson csiszolódva tökéletesedünk. A durva kő csiszolása: mindannyian arra vágyunk, hogy tökéletesedjünk. Ez a szabadkőművesség küldetése, keresse az előrének a körvonalait, közben ő maga is próbáljon tökéletesedni, és e közben olyan emberekkel találkozik, akikkel egyébként nem lenne módja” – foglalta össze Pók Attila a szabadkőművesség lényegét.

A nyilvánosan vállalt célkitűzéseik ellenére mindig gyanakvás kísérte a mozgalom működését. 1797-ben már megjelentek röpiratok a szabadkőművesség leleplezéséről, előtte pedig a jezsuitákat vádolták világméretű összeesküvéssel. Pók elmondása szerint 1970-ig

csak a kiátkozás fenyegető terhe mellett válhatott valaki szabadkőművessé.

Pók elmondása szerint ma a világon nagyjából 6 millió szabadkőműves él.

A szabadkőműves mozgalom a XVIII. században élte első virágkorát, ekkor egyesült a négy páholy, amely megalakítja a nagy angliai páholyt.
A Magyar Királyságban Brassóban, a német polgárság közvetítésén keresztül alakult az első magyarországi páholy. Azonnal hatalmas népszerűségre tett szert a tolerancia eszméje miatt, egyúttal megkövetelt egy bizonyos szakralitást és a nagy építőmesterben való hitet is el kellett fogadni. A szakralitással a francia radikálisok szakítottak. A francia és a skót rítus azóta is külön utakon jár. A szabadkőművesek értelmi alapon tesznek különbséget az emberek között: a rátermettség alapján lesz valaki inas vagy mester. Ez a XVIII. században uralkodó társadalmi viszonyok között vonzónak számított.

A második virágkor az a kiegyezés utáni időszakra tehető: 1886-ban jött létre a magyar nagypáholy a korábban alakult angol és francia mintájú páholyok egyesülése által. Akkoriban 7-8 ezer tagja volt a magyar szabadkőműves mozgalomnak, főleg szociális tevékenységet folytattak, mentőszolgálat kiépítésében működtek közre, könyvtár alapítást kezdeményeztek.

A szabadkőművesek első betiltására Magyarországon 1920-ban került sor:

A Károlyi-kormány összetétele keltett gyanút, úgy érezték, hogy Trianon egy összeesküvésnek köszönhető. A belső árulás teóriája szerint a világháborút a hátországban és nem a fronton vesztettük el. Ez pedig nem is volt a valóságtól olyan nagyon elrugaszkodott elképzelés. A gyanúnak az adott alapot, hogy 1917 nyarán híresztelések keltek szárnyra azt illetően, hogy a francia szabadkőművesek országhatárokon átlépve is tárgyaltak a békekötés feltételeiről, a háború befejezéséről.

A szabadkőművesek hibáztatása mögött az az indok húzódik meg, hogy a bűnbakkeresés a társadalom talpra állításának az egyik leghatékonyabb eszköze: a felelősséget át kell tolni valaki idegenre. Ez felszabadítja a társadalmat, eltűnteti az önvádat.

A beszélgetés végén a közönség részéről rengeteg kérdés érkezett az előadókhoz. Az első kérdés a szabadkőművesek XX. századi szerepéről, illetve a Kennedy elnök meggyilkolásában játszott szerepükre vonatkozott. A kérdező felelevenítette, hogy az elnök a meggyilkolása előtt éppen a titkos társaságokról, azok világpolitikát befolyásoló hatalmáról mondott beszédet.

Pók Attila inkább elkerülni akarta a válaszadást, Csunderlik Péter már sokkal világosabban fogalmazott, illetve valóban a kérdésre reflektált. Véleménye szerint nem valószínű, hogy a gyilkosság szabadkőműves hátterű. Elmondása szerint számtalan lobicsoportnak volt érdeke eltenni láb alól a fiatal elnököt: ő sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a fegyverlobbi rendelte meg a kivégzését. A magányos merénylő teóriáját pedig nevetségesnek nevezte, amit már az eset kivizsgálása közben sem hitt el senki.

Pók a szabadkőművesek rendes működéséről elmondta, hogy társaságuk kéthetente ülésezik. Illendő időközönként mindenkinek előadást tartani, ezeket aztán vita követi, mindenki egyszer szólhat hozzá a vitához.

ahol már kötetlenül beszélgetnek tovább.

Alapítottak női páholyokat, illetve vegyes páholyokat is, ezek azonban nem elfogadottak az angol szabályzat szerint, a hivatalos szabadkőművesség számára ezek a páholyok nem léteznek. Pók elmondása szerint nincs olyan befolyása ma a mozgalomnak, mint amilyen hajdanán, Washington korában vagy a századfordulón volt. Csunderlik Péter ironikusan meg is jegyezte, ma a katolikus egyháznak, a dohánylobbinak vagy a Sparnak nagyobb befolyása van, mint a szabadkőműveseknek.

Előadás közben felmerült a zsidók és szabadkőművesek kérdésköre. A zsidók nagyarányú részvételét ugyanaz magyarázza, ami a nemzetközi munkásmozgalomban elfoglalt helyüket indokolja. Az emancipáció ellenére a napi érintkezésben megmaradt a kirekesztés, és

Csunderlik Péter szerint ez hasonló történet volt, mint a román kommunista pártban való magyar részvétel: a kisebbségi magyarságnak a kommunizmus egy remény volt arra, hogy a származásuk miatt nem lesznek üldözve. Mindemellett kiemelte, hogy működtek olyan konzervatív páholyok, amelyek nem vettek fel zsidókat soraikba.

Végül az is elhangzott: elvben mind a politika és a vallás ki vannak zárva a szabadkőművesek témái közül: a polisz dolgairól beszélnek, nem a napi politikáról. Nem a politikai irányultság, hanem az érdeklődés köre határozza meg egy páholy munkáját.