Judith Sargentini holland EP-képviselő az ELTE jogi kara mellett a Pécsi Tudományegyetemre is hivatkozott a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentésében. Az egyetem sajtóreferense a Mandinernek cáfolta azt, hogy részt vettek volna a holland politikus jelentésének elkészültében.
Kedden jelent meg a Precedensen a hír, miszerint Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja áprilisban levelet írt Judith Sargentininek arról: „meglepődött” azon, hogy a holland európai parlamenti képviselő az ELTE jogi karát úgy tünteti fel a jelentés mellékletében, mintha attól észrevételeket kapott volna a Magyarországról szóló jelentéshez.
Judith Sargentini nem csupán az ELTE jogi karára hivatkozik forrásként az általa készített jelentés mellékletében, hanem sok más szervezet mellett a Pécsi Tudományegyetemre is. A Mandiner megkérdezte a Pécsi Tudományegyetemet, ők miként működtek közre a jelentés elkészítésében.
Az egyetem nevében Kottász Gergely sajtóreferens nyilatkozott. Válaszát változatlan formában közöljük: „A Pécsi Tudományegyetem vezetése nem nyújtott adat- vagy információszolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsolatos információval, így megdöbbenéssel látták az intézmény nevét a felsorolásban”.
A Magyarországról szóló jelentéshez egyébként a melléklet szerint többek között a 444.hu, az átlátszó.hu, az RTL Csoport, a Népszabadság, az Amnesty International, A Város Mindenkié, a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Háttértársaság, a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport, az Open Society European Policy Institute, a Riporterek Határok Nélkül, a Transparency International, valamint a Transvanilla Transznemű Egyesület szervezetek szolgáltattak észrevételeket. De, ha hihetünk a mellékletnek, Sargentini megkérdezte az Alapjogokért Központot, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a röszkei tranzitzóna magyar kormánytisztviselőit is.
Az elmúlt napokban több cikk megjelent a Sargentini-jelentés pontatlanságairól, a jogi tévedésekről itt, a szavazatszámlálás körüli trükközésről pedig itt olvashat.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Magyar Péter 2024-ben még a nyitottságot és az átlátható jelöltállítást ígérte, mára azonban a Tisza Párt jelöltjei néma fegyelemben, sablonszövegekkel bújnak a nyilvánosság elől. Kovács András írása.
A Tisza a jelöltállítással próbálta meg magát reflektorfényben hozni a megtorpanás után, de Magyar Péter most pont ezt törte meg.
