Eljött a túlfogyasztás napja

Minden eddiginél korábban, az év 212. napjára elhasználtuk a Föld egy évre jutó erőforrásait – derült ki a Global Footprint Network kutatásából. Mint bizonyították, augusztus elsejére virradóan bolygónk lakossága annyi megújuló természeti erőforrást használt, amennyi a Föld adottságait figyelembe véve egy évre jutna. Vagyis a modern ember olyan mértékben felülfogyaszt, hogy az év egyharmadában már a jövőtől hitelez. 

Csak az érdekesség kedvéért: a tendencia a '70-es években kezdődött, 1970-ben december 29-re esett a túlfogyasztás napja, 1988-ban október 15-re, ’98-ra szeptember 30-ra, míg tavaly már augusztus 2-re. Mindazonáltal, mint a tanulmány kiemeli, az utóbb években csökkent az emberiség energiaszükséglete (vélhetően a gazdasági fejlődés lassulása miatt), így hosszú idő után az ökológiai mutató végre pozitív irányba mozdult.

A fogyasztás mértéke gazdasági működésünkkel áll szoros kapcsolatban. Mint azt számtalanszor kimutatták már, jelenlegi életvitelünk jelentős része olyan, egyesek számára rövidtávon hasznot hozó cselekedeteken alapul, amik hosszabb távlatban a Föld pusztulásához vezetnek. Gondoljunk csak az erdőirtásokra, a fosszilis anyagok égetésére vagy az ásványianyagok folyamatos kitermelésére.

Magyarország ökolábnyoma

Az ökológiai lábnyom mérete országonként, régiónként változik. Ha a kanadaiakon múlna, március közepén „ünnepelhetnénk” a túlfogyasztás napját, ha a németeken, akkor májusban, ha pedig a luxemburgi lakosság lenne mérvadó, már február 9-én. Hazánk jelenleg nagyjából félévkor, június 20-án lépi át a bűvös határt.

Magyarországot az utóbbi években jó néhányszor érte vád, hogy nem gondol a környezetünkre, vagy egyenesen a bolygó sorsára (elég csak a Paks II projekttel kapcsolatos kritikákra gondolni). A természet és a környezet védelme azonban eddig is napirenden volt, és folyamatosan tehetünk egyénileg is lépéseket ennek érdekében.

A környezetvédelmi programok tematikája zömében

függetlenül attól, hogy gyerekeknek vagy felnőtteknek szólnak.

A fiatal generáció az iskolai oktatásban is közelebb kerülhet a környezetvédelemhez, például a Fenntarthatósági Témahét programsorozatának köszönhetően. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával létrejövő projektben 2018 áprilisában 1522 iskola több mint háromszázezer diákja szerezhetett saját élményeket a természetvédelem és fenntarthatóság témakörében.

„Csomó mindent lehet csinálni egy ilyen héten, a gyerekek pedig oda vannak érte” – meséli a projektről a monori Jászai Mari Általános Iskola igazgatóhelyettese, Németh Ildikó. Mint elmondja, a projekthét során segítséget is kapnak – például óravázlatok, segédanyagok formájában –, de szabadságot is: a pedagógusok és a diákok is kiélhetik kreativitásukat, kiszakadhatnak egy kicsit szokásos köreikből.

„Volt olyan, hogy csak egy-egy speciális óra szólt a környezetvédelemről, de olyan is, hogy minden gyerek ültetett egy virágot az iskola udvarán. Legutóbb például az osztályfőnökök döntötték el, mit csináljanak a diákjaik, akik a hét végén az eredményeket valamilyen módon bemutatták egymásnak. Volt olyan osztály, aki az állatmenhelyre ment, mások virágosítottak, megint mások pedig egy szeméttelepen készítettek interjút” – sorolja a példákat a pedagógus. Hozzáteszi: a gyerekeket láthatóan megérinti, bevonzza a téma, így tényleg minden szempontból kifizetődő ezzel foglalkozni – akkor is, ha plusz munkát jelent egy-egy intézménynek vagy a tanári karnak.

A visszhang pedig – legalábbis vezetőségi szinten mindenképp – pozitív. „Több ez, mint témahét. Számtalan előnye van, így ha ügyesek vagyunk, egy-egy jó érzékenyítő nap is lehet, közösségi alkalom, egy lehetőség, hogy esztétikai nevelést folytassunk” – összegez Ildikó.

Az érdeklődő felnőttek számára is rengeteg lehetőség akad, ha életmódjukat szeretnék természetbarátabbá tenni.

Ennek ékes példája a Felelős Gasztrohős, ami az étkezéshez kapcsolódó környezetszennyezés csökkentésére hivatott felhívni a figyelmet. Honlapjukon (és telefonos applikációjukon) számos praktikus tippet, receptet és eseményt találhatunk, ami segíthet tudatosabb fogyasztóvá válnunk. Mindezek mellett pedig összegyűjtöttek számos helyet (kávézótól az éttermeken át a boltig sok mindent), ahol a fenntartható és egészséges étkezést helyezik a középpontba.

Ahhoz, hogy megtudjam, a valóságban ez mit jelent, az applikáción böngészve megkerestem az aktuálisan hozzám legközelebb található regisztrált vendéglátóhelyet, így kerültem a Károly körúti Szimplybe. Az igen pici, de annál barátságosabb helyen nagyon kedvesen fogadtak, és annak dacára, hogy nem volt szabad asztaluk, gyorsan összehoztak a szakáccsal, majd az üzletvezetővel is.

Elmesélték: a hely eredetileg egy telefonszervíz volt, ahol aztán kávét is árusítottak, majd az eredeti arculatot végképp maguk mögött hagyva reggelizőhellyé alakultak. Ausztrál mintát követve dolgoznak: egész nap szeretnének könnyű, finom és mindezek mellett egészséges ételeket készíteni.

Szimply
(Fotó:Fanni Hermán Photography Local's Lore/Facebook)

„A vezetés mentalitásán múlik minden” – állapítja meg az üzletvezető, majd hozzáteszi: ez nem csak a technikai dolgokból áll. „Elsődlegesen az emberekre kell gondolni, hogy akik itt dolgoznak, figyeljenek egymásra. Minden más ez után jön” – meséli.

A gondolkodásmód elsődlegesen valóban az „őszintén egészséges ételek” felszolgálásán látszik, azonban e mögött a felszíni réteg mögött is számos dologban megmutatkozik. Például az étlapot havonta cserélik, hogy szezonális ennivalókat kínálhassanak, a műanyag palackok helyett inkább üvegeket használnak, ahogy az elviteles poharak és evőeszközök terén is inkább papírral és fával igyekeznek helyettesíteni a plasztikot.

Sok utánajárást igényel felkutatni a termelőket, beruházni egy-egy hosszú távú projektbe vagy éppen jogszerűen megszerezni a legjobb termékeket. A Szimply vezetői azonban felhívják rá a figyelmet: ha mérleget vonunk, az előnyöket is figyelembe kell venni.

Az előző példák nyomán például elmondhatjuk, hogy ha havonta új étel van, a konyhán dolgozók nem unják meg feladataikat olyan hamar, örömüket lelik a munkában és sokkal proaktívabbak; ha pedig üvegeket használnak műanyag helyett, akkor egy egyszeri beruházással számtalan hulladékos zsák megtöltését spórolhatják meg. „Nem mondom, hogy mindig pluszos a mérleg, de ha nem növeljük az ózon-lyukat a fejünk felett, akkor eléggé megéri, nem?”