Hogy áll ma a fővárosi tűzfalforradalom? Utánajártunk.
Mi is az a street art?
A vasárnapi séta során egyértelmű választ nem kaptunk a fenti kérdésre, nem is szeretnénk pontos definícióval előállni. Annyi bizonyos: a street art – a legalitás és illegalitás közti határmezsgyén mozgó, meg-megújuló, folyamatosan változó művészeti ág – sok mindent rejt magában, pont mint a nagyvárosok hátsó utcái, házai és falai.
A Beyond Budapest által szervezett sétán az elmúlt években kidekorált tűzfalakra koncentrálva ismerkedtünk meg a bulinegyed street art-kultúrájával. A budapesti tűzfalforradalom 2010-ben kezdődött, amikor a Színes Város Csoport a Merlin Színház falát Victor Vasarely stílusában díszítette ki. Azóta a város számtalan pontján találkozhatunk hasonló művekkel.
A változó megítélésű alkotások esetenként a jelenre reflektálnak, máskor éppen történelmi figurákat, eseményeket idéznek meg, de nonfiguratív, projekciós felületként szolgáló falakat is láthatunk.
Rögtön a második tűzfal a huszadik század egyik hősének, a „budapesti angyalnak” állít emléket. Ángel Sanz Briz spanyol diplomata több mint 5000 zsidót mentett meg a vészkorszak idején. Az alkotást 2016-ben készítette az Okuda nevű spanyol street artos az emlékezetművészet jegyében.
2013-ban a Neopaint Works nevű csoport az évszázad mérkőzését idézte fel, a mű felavatására az Aranycsapat még élő tagjait is meghívták. A szemközti ház falán egy Rubik-kocka látható. Az alkotások arra hívják fel az arra járók figyelmét, hogy a történelmi emlékek, a múltunk meghatározó részei mai napig velünk élnek.
A sétán megtudtuk: nem egyszerű az utcai művészek dolga. Nehéz engedélyt szerezni, hogy a szabad felületekre festhessenek – sokszor ez csak az adott épület szigetelésének, állagmegóvásának fejében történhet meg –, ahogyan a felkerülő képekről is hosszas tárgyalások után döntenek. A megvalósuláshoz pedig támogatókra is szükségük van a művészeknek.
Mint kiderült, a városvezetés pozitívan áll a street arthoz, de világviszonylatban – akár például Varsóhoz viszonyítva – még lemaradásban vagyunk. A magyar street art-kultúra azonban nem korlátozódik a fővárosra: jelenleg kazincbarcikai épületeken dolgoznak falfestők. A jövőben tehát talán nem csak a bulinegyedben tarthatunk majd street art-sétát.
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Az is kiderült, hogy az agglomeráción kívül, mely magyarországi járásban keresnek a legjobban.
Nincs új a nap alatt. Megint összeálltak a komcsik, hogy legyőzzék a Fideszt.
A tűzoltók áramtalanították a szerelvényt.
Alig volt áram, fűtőanyag, élelem és víz, 41 emberre jutott egy vécé, tömegével haltak a gyerekek, végül megérkeztek a szovjetek. Veszprémy László Bernát történészt kérdeztük a felfoghatatlanról.
A 19 milliárd euró sorsa még mindig nem dőlt el, pedig tényszerűen járna a magyaroknak.
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Örülök, hogy végre egyetértünk abban, hogy ez nagyon rossz dolog.
