Az Akadémia bedarálása katasztrófa Magyarországnak

„Palkovics azt mondja, egy tudósokból álló tanácsadó testület jön létre az akadémiai pénzek elosztására is.

Egy része állítólag az akadémiai szférából jönne, a másik a minisztériumból. De honnan jönnek azok a szakértők? Mert akik ehhez értenek, azok a tudósok, azok mi vagyunk. Sokatmondó, hogy az Innovációs Minisztériumnak még a nevében sincs benne a tudomány. És nem ad okot a derűlátásra az sem, hogy az innováció sem működik olyan jól Magyarországon.

Ez miből látszik?

Onnan, hogy elég sok pénz megy bele, és nem túl sok jön ki onnan. Az innováció folyamatába az állam egy-egy területen sikeresen beavatkozhat, de a legjobb, ha minél távolabb tartja magát tőle. Az állam feladata, hogy olyan környezetet teremtsen, amiben az innovációs folyamatok virágozhatnak. Az államilag vezérelt innovációval kapcsolatban a sikeres innovátoroknak elég nagy kétségeik szoktak lenni.

2018-ig a tudományos szférát más szférákhoz képest nagyjából békén hagyták, megmaradt a szabadság egy elég nagy szigetének. Mi ön szerint a mozgatórugója a mostani változásoknak?

Szerintem az egyik, hogy az akadémiai intézményekben folyó kutatások egy részét érdektelennek vagy irritálónak tartják, a másik pedig, hogy – joggal – nincsenek megelégedve a magyarországi innovációval. Ennek tisztán formailag tényleg lehetne megoldása, hogy az innovációs folyamatok alá darálják be az Akadémia alapkutatási hálózatát. De ez Magyarországnak katasztrófa lesz, sokkal nagyobb lesz a kára, mint a haszna.

Milyen várható hatások lesznek ön szerint?

Az alapkutatások támogatása anyagilag is csökkenni fog, ahogy a kutatás szabadsága is. Tudok olyat – ERC- és Lendület-nyertes a srác –, akinek nyolc állásajánlat van egyszerre a kezében külföldről. Mégis mit gondolnak, meddig maradnak Magyarországon ezek az emberek, ha bizonytalanná válik a támogatási rendszer? Egy hónapig? Egy évig? Az új tudást az alapkutatási műhelyekben csinálják. Itt képezik ki a legmagasabb szinten azokat a szakembereket is, akik majd az egyetemeken dolgoznak, vagy akár az innovációba mennek el, és ott dolgoznak alkalmazott kutatásokon. Ha nincs – mondjuk – atomfizikai alapkutatás az országban, akkor egy atomerőműben sem lesz meg a szükséges alapműveltség, és óhatatlanul egy kiszolgáltatott, működtető szerepre leszünk kárhoztatva. És ez sok egyéb szférára is igaz. Ennek szerintem már nemzetbiztonsági kockázatai is vannak.”