Németország valódi nagysága

„Nézzük most meg a németországi helyzetet. Hogyan fordulhatott a kohli CDU ilyen erősen balra?

Egyrészt a média részéről érkező hatalmas nyomás miatt. A németországi médiavilágot baloldali és baloldali liberális médiumok uralják. Ha alaposabban megnézzük, akkor még azok a médiumok is, amelyek konzervatívnak tartják magukat, baloldalibbak, mint a magyarországi baloldali sajtó. Másrészt Merkel politikája is szerepet játszik ebben. Annyira balra tolta a pártját, hogy egyre kevesebb téma maradt a baloldalnak. Végül persze balra tolódott a CDU is. Időközben alig van már különbség az SPD és a CDU között. A két párt egy nagy konglomerátummá vált. A választóknak már nincs közöttük valódi választási lehetőségük.

Meddig tart a Fidesz türelme, hogy a CDU visszataláljon a konzervatív gyökereihez?

Nem a Fidesz feladata, hogy a CDU-t ezen az úton befolyásolja, vagy siettesse.

Orbán az Andrássy Egyetemen arról beszélt, hogy segíteni szeretne a konzervatív nyugat-európai pártok reneszánszában, újjászületésében.

Igen, de csak a pozitív minta erejével. Például azzal, hogy megmutatja, hogy a kereszténység Európában még mindig stabil alapját képezheti a fejlődésnek. A megújulással persze a CDU-nak egyedül kell megbirkóznia. Neki kell eldöntenie, hogy fel szeretné-e adni a konzervativizmusát, vagy sem. Hogy van-e még konzervatív üzenete a pártnak, vagy nincs, és hogy így ez megfelel-e neki. Hogy van-e még víziója Németország és Európa számára?

A német kancellár asszony újra meg újra arról beszél, hogy európai megoldásra törekszik. Azonban eközben tudatosan megkerüli azt, hogy mit akar ezzel a megoldással elérni, és hogy egy európainak mondott megoldás, mit is jelent Európa számára. Ez egy nagyon fontos kérdés, amit Németországban szinte senki nem tesz fel. Miért nem tesznek fel kérdéseket Németországban?

Szintén nem merülnek fel kérdések akkor, ha a kancellár asszony azt mondja »Wir schaffen das!« (Sikerülni fog!). Senki nem kérdezi meg: »Mi ezzel a célunk?«, »Mit fog eredményezni?« vagy »Mire jó ez?«. Ha a kancellár asszony ma azt mondja, hogy a migrációs kérdésben egy „európai megoldást” szeretne, akkor mindenki megnyugszik és elégedett. Furcsa dolog, hogy Németország vezető politikus asszonyának olyan sok mondata van, amelyeknek nincs tartalma, és amelyeket nem kérdőjelez meg senki.

A CDU ideológiai kurzusának kritizálása ellenére a Fidesz még mindig nagyon lojális a CDU-val szemben.

Nem akarjuk megbántani a CDU-t. A CDU végül is a Fidesz testvérpártja. A hűség mindig fontos. A Fidesz egy lojális és hűséges párt. És ez így is fog maradni!

Amíg még van hit a CDU megújulási képességében, addig tehát hűségesen várnak, mielőtt más partnerek felé elköteleződnének.

A CDU nagy párt, dicső múlttal rendelkezik, egy olyan pártról beszélünk, amely ma is sok értékes politikussal rendelkezik, akiknek jó politikai ösztöneik vannak. Meg kell várnunk, míg lépnek és megújítják a pártjukat.

Orbán az Andrássy Egyetemen tartott beszédében arról is beszélt, hogy a jövő évi európai választásokon olyan politikai erőknek kell hatalomra jutniuk, akik képesek a XXI. század dimenzióiban gondolkozni. Ezzel arra gondolt, hogy a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok egy bő év leforgása alatt megújulnak, vagy új pártokra is gondolt?

Úgy gondolom, hogy nem lenne bölcs, ha Magyarország olyan nagy országoknak, mint amilyen Németország, tanácsokat adna. Mi csak azt tudjuk mondani, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy Németország összeszedje magát és az európai jövő iránti felelősségét átérezze, és annak megfelelően lásson neki a munkának.

El tudja képzelni a CDU megújulását Merkel alatt?

(hosszabb szünet) A kancellár asszony egy mondatban képes hideget és meleget is mondani. Ezt nem tudom eldönteni. Nem az én feladatom, hogy bármit is mondjak erről. Ezt a német választóknak kell eldönteniük. Nekik kell eldönteniük, hogy bíznak-e még a vezetésében, vagy már nem.

Ha azonban Merkel azt gondolja, hogy egy másik út ígér a számára sikert, akkor arra az útra fog rálépni. Nagyon jó politikai érzékkel rendelkezik. Ha úgy látja, hogy egy kurzusváltás számára hasznot hozhat, akkor kurzust fog váltani. Most nagyon nehéz helyzetben van. Ebben a helyzetben nagyon sok függ attól, hogy a német választók türelmét meddig lehet próbára tenni. Ez már régóta nem a párt ügye. Egész Németországról és Európáról van szó. A németeknek elég hamar dönteniük kellene!

Hogyan látja Európa jövőjét?

Európa elbizonytalanodott. Ebben a helyzetben Európának azokhoz az értékekhez kellene fordulnia, amelyek földrészünket erőssé tették és évszázadokon keresztül stabilitást adtak neki: a kereszténységhez, a szabadsághoz, a bátorsághoz, a szólásszabadsághoz, a politikai korrektség megszűntetéséhez, a család erősítéséhez, a nemzeti identitáshoz. Ha ismét visszatalálunk a gyökereinkhez és alapértékeinkhez, akkor megint össze tudjuk szedni magunkat és képesek leszünk kontinensünk és annak fantasztikus polgárai számára olyan jövőt kínálni, ami méltó hozzánk. Akkor ismét reményteljesen tudunk majd a jövőbe pillantani.

Hiszen nem úgy áll a dolog, hogy csak nekünk vannak problémáink. Más földrészeknek és országoknak is megvannak a maguk gondjaik. Kedvezőek a feltételeink tehát ahhoz, hogy Európát ismét visszavezessük egy a 21. században is sikert ígérő útra. Csak ettől az alkalmatlanná vált és kilúgozott politikai elittől kell megszabadulnunk. Új és tettre kész embereket kell a kormányokhoz ültetni, akik képesek a szükséges kiigazítások véghezvitelére. Pillanatnyilag az Unió híján van az erős vezetésnek. Ehelyett büszke Európánk csúcsán jelenleg olyan nevetséges és egyáltalán nem tiszteletre méltó figura áll, mint Juncker!

Azt is át kell gondolnunk, hogyan folytatódjon a kapcsolatunk az USA-val. Ahogy arról is beszélnünk kéne, mihez kezdjünk Oroszországgal, Ukrajnával, Kínával, Indiával és Afrikával. Ezek komoly témák és nagy kérdések. El kellene végre kezdenünk ezeken dolgozni!

Mi lesz a kelet-nyugati szakadékkal?

Ha a nyugati baloldali liberális politikai elit azt gondolja, hogy a mi régiónk választópolgárai készek lesznek velük olyasmikről vitázni, mint a harmadik nem vagy a transzgender-kérdés, akkor hatalmasat tévednek. Ezeket az álproblémákat a mi választóink nem fogják tolerálni. És minél erősebb nyomást helyeznek ránk ezekben a kérdésekben a „fejlettek”, annál erősebben fogjuk az identitásunkat védeni. Ezt a történelmünk is bizonyítja. Minél nagyobb súlyt helyez a nyugati véleményformáló elit az ilyen idióta kérdésekre, és minél inkább ránk akarja kényszeríteni az álláspontját, annál erősebb ellenállást fejtünk ki vele szemben. Lehet, hogy a német választópolgár már annyira elgyávult, hogy hagyja, hogy bármit megcsináljanak vele, de minket itt keleten más fából faragtak!

A közép-kelet-európai kormányok részéről egy fokozódó türelmetlenség érezhető. Ön is érzi ezt?

Lassan elegünk van abból, hogy a migrációs kérdésében a Nyugat három éve semmi lényeges lépésre nem tudta elszánni magát. 2015 óta azt tapasztaltuk meg, hogy az illegális migráció problémájával kapcsolatban meg akarták nekünk tiltani, hogy szabadon, normálisan beszélhessünk anélkül, hogy részükről ne kaptunk volna hideget-meleget, válogatott sértéseket, gorombaságokat. 2015-ben Orbán Viktor, miniszterelnök a migrációs krízis megoldására benyújtott egy tervet. Most, miután bennünket ezekért a megoldási javaslatokért Nyugat-Európa mindennek lehordott, hirtelen felfedezik, hogy ez a terv jó, több ötletet is meg akarnak valósítani belőle. Több mint három év kioktatás után a kancellár asszony hirtelen megvilágosodott, és kijelentette, hogy a magyar déli határkerítés Németországot és Nyugat-Európát is védi. Kicsit nehezen esett le neki a tantusz. Mit képzelnek ezek a nyugati politikusok? Hogy Istentől elrendelt felhatalmazásuk van arra, hogy másokat állandóan kioktassanak arról, mi a jó és mi a rossz?

Milyen Németországot kíván Európának?

Egy öntudatos, magabiztos és felelős Németországot. És egy jóval boldogabbat. Németország nagy és gyönyörű ország. Hatalmas a kultúrája, számtalan jó szokása van. A németeknek minden okuk meg lenne arra, hogy büszkék legyenek a hazájukra, hogy elégedettek legyenek. Nem kellene sem maguknak, sem más országoknak kicsinyes módon megkeseríteniük az életét. Németország valódi kultúrájának és nagyságának vissza kellene térnie.