A Nemzeti Múzeumba került a Seuso-kincs

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) József nádor-termében nyílt kiállítás kedden A Seuso-kincs címmel; a szerdától látogatható tárlat a késő római kincslelet mind a 14 jelenleg ismert darabját, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja.

A Seuso-kincslelet a késő római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete, amely szerdától végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható – közölte a kiállítás megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Krimibe illő történet

Fekete Péter elmondása szerint a kincs ismertségét nemcsak kiemelkedő művészi minőségének, hanem kalandos, krimibe illő történetének is köszönheti. A leletet a hetvenes években a Balaton közelében találták meg, majd nyoma veszett, és rövidesen a nemzetközi műtárgypiacon bukkant fel, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg – idézte fel az államtitkár. Mint hozzátette, a magyar államnak végül 2014-ben és 2017-ben sikerült megállapodnia a brit birtokosokkal, a Seuso-kincs így kompenzációs díj fejében, két részletben visszakerülhetett Magyarországra. Fekete Péter beszédében köszönetet mondott Magyarország valamennyi múzeumi dolgozójának a Múzeumok éjszakája programjainak megszervezéséért.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója hangsúlyozta: ez a gyűjtemény Párizsban, Londonban vagy New Yorkban is a legféltettebb kincsek közé tartozna. A nemzeti múzeum kiállítása azonban nem egyszerűen bemutatja, hanem értelmezi, kontextusba is helyezi ezeket a tárgyakat – jegyezte meg. Varga Benedek felidézte, hogy a tárlat 2017 októbere és 2018 áprilisa között országos turnén vett részt, melynek során hat városban több mint 140 ezren láthatták.

Dági Marianna és Mráv Zsolt kurátorok a megnyitót követő tárlatvezetésen emlékeztettek arra, hogy a késő császárkor római elitje már fokozottan elkülönült a köznéptől mind vagyonát, mind műveltségét tekintve, a patríciusok lakomáinak résztvevői így pontosan értették a reprezentatív tálakon, kancsókon feltűnő mitológiai jeleneteket.

Bekerül az állandó kiállításba

A Seuso-kincs darabjain is megjelenik többek között Akhilleusz, Hippolütosz és Phédra, Meleagrosz vagy Dionüszosz is. A kurátorok kiemelték a lelet tárgyainak lenyűgöző méreteit: a legismertebb Seuso-tál például 70 centiméter átmérőjű és 8,8 kg-os, míg az Akhilleusz-tál még nagyobb: 72 centiméteres átmérőjű, és csaknem 12 kg-ot nyom. A tizennégy ezüsttárgy össztömege 68,5 kg. A Seuso-tálon nemcsak az egykor tulajdonos (Seuso) neve tűnik fel, hanem a Balaton latin megnevezése (Pelso) is egy korabeli vadászjelenet ábrázolásában – mondta el Dági Marianna és Mráv Zsolt.

Varga Benedek bejelentette, hogy a tárlat katalógusa nemcsak világnyelveken, hanem a környező országok nyelvein is elérhető lesz. A kiállítás néhány hónapig tart nyitva a József nádor-teremben, majd a Seuso-kincslelet november végén más késő római tárgyakkal kiegészülve átkerül a Nemzeti Múzeum állandó kiállításának termeibe. 

(MTI)