Abelard Tahiri tárcavezető kijelentette, hogy az iszlám közösség vezetői máris használható ötletekkel álltak elő a deradikalizációs programot illetően, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerrel járnak, és sikerül a társadalomba visszaintegrálni azokat, akik a szíriai és az iraki harcterekről tértek vissza.
Muszlim imámokat küld a börtönökbe a koszovói igazságügyi minisztérium, a program célja pedig az iszlamista terrorizmus vádjával letartóztatott foglyok deradikalizációja és a társadalomba történő visszaintegrálása.
A Balkan Insight című regionális hírportál beszámolója szerint a koszovói igazságügyi minisztérium és az iszlám közösség pénteken kötött megállapodást az együttműködésről. Abelard Tahiri tárcavezető kijelentette, hogy az iszlám közösség vezetői máris használható ötletekkel álltak elő a deradikalizációs programot illetően, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerrel járnak, és sikerül a társadalomba visszaintegrálni azokat, akik a szíriai és az iraki harcterekről tértek vissza. Közölte azt is, hogy a programban részt vevő imámokat a koszovói hírszerzés előbb vizsgálatnak veti alá, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmi közük nincs az iszlám szélsőséges mozgalmakhoz.
Naim Ternava, a koszovói iszlám közösség vezetője rámutatott, hogy a radikális eszméknek és a szélsőségeknek semmi közük nincs az iszlámhoz, ezért minden segítséget megadnak az igazságügyi minisztériumnak a külföldi harcokban részt vett foglyok visszaintegrálásában. A pristinai belügyminisztérium adatai szerint több mint 300 koszovói csatlakozott a korábbi években a szíriai és az iraki harcokhoz, a harctereken pedig mintegy 50 koszovói vesztette életét. Eddig körülbelül százan tértek vissza szülőföldjükre, közülük nyolcvanan börtönben töltik büntetésüket vagy ítéletükre várnak.
Pristina 2015-ben fogadta el a külföldi harcokban való részvételt szankcionáló törvényt, amelynek alapján 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók a külföldi harcokban részt vevők, illetve azok is elítélhetők, akik a csatlakozásra buzdítanak vagy toboroznak embereket. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 95 százaléka iszlám vallású, szélsőségek azonban csak kis számban vannak jelen.
(MTI)
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
A Szerbiától de facto elszakadt ország miniszterelnöke eldicsekedett vele, ők lesznek a második ország a térségben, ahol engedélyezik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát.
Mindez a St. Georg negyedben történt, a belváros szívében, amely a város egyik progresszív, liberális környékeként ismert.
Bár heves társadalmi tiltakozások fogadták a fejkendőt, Ebrahim Raiszit ez nem hatotta meg. Sőt.
Ismét szintet lépett a közel-keleti konfliktus, államközi háborúskodás vette kezdetét a világ lőporos hordójában. A nagyhatalmak óvatosságra intenek. Veszprémy László Bernát írása.
Egyre többen kezdik felismerni, hogy talán mégsem kellene lerombolni a zsidó-keresztény civilizációt. De vajon elegendő-e ez a felismerés? Hajdú Tímea írása.
A csepeli Fidesz szerint Borbély Lénárd, ha tehetné nemcsak az újságból, de még a szavazólapokról is kitiltaná a Fideszt.
A bejegyzésből az is kiderült, hogy a szükséges mennyiség közel kétszerese is meglett.
