Az idei díszvendég Daniel Kehlmann lesz.
Csütörtökön nyitja meg kapuit a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához) időzített kiállítás és vásár április 22-ig várja az érdeklődőket. Az idei díszvendég Daniel Kehlmann német író lesz, a díszvendég ország pedig Szerbia.
A magyar könyvkultúra legrangosabb nemzetközi eseményévé vált találkozó bemutatkozási lehetőséget biztosít az íróknak, üzletkötési és szellemi fórumot a szakmának, a magyar és külföldi könyvkiadóknak, könyvkereskedőknek és könyvtárosoknak. Idén 26 ország 160 kiállítója, több mint 170 program, több száz vendég – köztük írók, tudósok és művészek – várja a könyvrajongókat. A látogatottság évek óta magas, a 60 ezer látogató csaknem 50 ezer kötet, köztük több száz újdonság közül válogathat. A budapesti könyvfesztivál sajátossága, hogy az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően a kiállított könyvek a helyszínen meg is vásárolhatók, a Millenáris e négy nap alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként működik.
A budapesti könyvfesztivál ötlete már 1990-ben felvetődött, a megrendezésről szóló együttműködési megállapodást 1993 szeptemberében írta alá a Frankfurti Könyvkiállítás és Könyvvásár Igazgatósága, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 1994. április 23-án nyílt meg a Budapest Kongresszusi Központban, a nagy érdeklődésre való tekintettel 2008 óta a Millenáris park a rendezvény helyszíne.
A programok között több mint száz felolvasás, dedikálás, könyvbemutató, beszélgetés, író-olvasó találkozó, kiállítás, koncert, színházi bemutató, kiállítás, filmvetítés, gyermekprogram szerepel. A kontinens 18 országából érkező tehetséges pályakezdő prózaírók a tizennyolcadik alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján mutatkozhatnak be, Magyarországot Csutak Gabi képviseli. Ebben az évben is megrendezik a külföldi íróvendégek eszmecseréjét, az Európai Írótalálkozót, valamint a könyvtárosok szakmai fórumát, a Könyvtáros Klubot is. A fesztiválhoz hetedik alkalommal csatlakozik a Kis Könyves Éj elnevezésű rendezvény, melynek keretében harminc budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat április 20-án. A diákcsoportok számára „rodalom jelmezben” címmel jelmezes vetélkedőt hirdettek. A négynapos eseménysorozat egyik leglátogatottabb helyszíne várhatóan most is a Gyermek(b)irodalom lesz, ahol a legkisebbeket a könyvek mellett egyéb színes programok – a többi közt mesemondás, bábelőadás, játszóház, gyermekfoglalkoztatók – is szórakoztatják.
A díszvendéget megillető Budapest Nagydíjat a fesztivál nyitó napján Daniel Kehlmann német-osztrák író kapja, akinek a Tyll című regényét a könyvfesztiválra adják ki magyarul.
Az elmúlt években a fesztiválon díszvendég országként mutatkozott be Csehország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Kína, Románia, a skandináv országok, 2011-ben - Magyarország uniós elnökségének tiszteletére - rendhagyó módon az Európai Unió 27 tagországa, 2014-ben Törökország, majd Szlovákia. Két éve a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát ünnepelték, tavaly pedig a visegrádi együttműködésben Magyarország mellett részt vevő Csehország, Lengyelország és Szlovákia közösen mutatta be kortárs irodalmát és kultúráját. Idén Szerbia a díszvendég.
A könyvfesztivál eddigi díszvendégei, illetve az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjjal kitüntetett írói, költői: 1995 - az osztrák Ernst Jandl; 1996 - a magyar születésű izraeli Ephraim Kishon (Kishont Ferenc); 1997 - a Nobel-díjas magyar Kertész Imre; 1998 - az indiai születésű angol Salman Rushdie; 1999 - az orosz Viktor Jerofejev; 2000 - a lengyel Slawomir Mrozek; 2001 - a francia Robert Merle; 2002 - az angol Lawrence Norfolk; 2003 - a Nobel-díjas perui Mario Vargas Llosa; 2004 - a Nobel-díjas német Günter Grass; 2005 - a brazil Paulo Coelho; 2006 - a spanyol Jorge Semprún; 2007 - az olasz Umberto Eco; 2008 - az amerikai Bret Easton Ellis; 2009 - az orosz Ljudmila Ulickaja; 2010 - az izraeli Ámosz Oz; 2011 - a svéd Per Olov Enquist; 2012 - az olasz Claudio Magris; 2013 - a francia Michel Houellebecq; 2014 - a finn Sofi Oksanen; 2015 - az amerikai Jonathan Franzen; 2016 - a norvég Jostein Gaarder; 2017 - a Nobel-díjas török Orhan Pamuk voltak.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
