A legfőbb ügyész levelében hangsúlyozta, az OLAF jelzései alapján több ügyben jelenleg is folyik valódi nyomozás. A szervezet 2012 óta 36 - bűncselekmény gyanújára utaló – igazságügyi ajánlást, és négy – büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélküli – jelzést tett. Az ügyészség valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, csatolta az ajánlásokat a nyomozás irataihoz. 2012 óta nyolc ügyben emelt vádat az ügyészség, ezek közül egy ügyben jogerős, egy másikban nem jogerős marasztaló ítélet született, nyolc ügy megszüntetéssel zárult, a többiben pedig továbbra is nyomoznak. 2012 előtt az OLAF ajánlásokat nem tett, jelentéseit csak továbbította a magyar hatóságoknak: 2010-ben az ügyészség nem kapott jelenést, 2011-ben pedig csak egyet, amely alapján büntetőeljárást rendeltek el, az ügy pedig jogerős ítélettel zárult – olvasható a levélben.
Az OLAF ajánlásai, jelzései és zárójelentései alapján indult büntetőeljárások eredménye meghaladja az uniós átlagot, amely 2016-ban 44 százalék volt, Magyarországon pedig 50 százalék – tette hozzá a legfőbb ügyész. Ingeborg Grässle a budapesti négyes metróval kapcsolatos OLAF-vizsgálattal összefüggésben is hiányolta a magyar vádhatóság válaszát. Polt Péter erre reagálva azt írta, jelenleg a nyomozás részleteiről, a tervezett lépésekről a büntetőeljárás érdekeinek védelme miatt nem adhat tájékoztatást, de amint lehetősége nyílik rá, értesíti az elnököt.
A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a 4-es metróval kapcsolatban két ügy is folyamatban van. A magyar hatóságok vizsgálják az Alstom SA szerződéseit, amelyekkel az OLAF is foglalkozott. A szervezet zárójelentése alapján pedig a Miniszterelnökség más szerződésekkel kapcsolatban is feljelentést tett. A nyomozás mindkét esetben folyik – írta Polt Péter.