Rendes nyomozás folyik a közvilágítási projektekkel kapcsolatos ügyben – állítja a legfőbb ügyész.
A legfőbb ügyész szerint valódi nyomozás folyik a közvilágítási projektekkel kapcsolatos ügyben. Polt Péter levélben reagált az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének korábbi kijelentéseire. Ingeborg Grässle a Politico.eu brüsszeli portálnak február végén nyilatkozva „valódi” nyomozást szorgalmazott a Simicska Lajoshoz és Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében. „Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a magyar államon a sor, hogy lépjen” – mondta Ingeborg Grässle, aki azt is tudatta, hogy egyelőre nem kapott tájékoztatást a magyar ügyészségtől, noha azt ígérték, karácsonyig reagálnak.
Polt Péter a hétfőn MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta, az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség, és továbbította az ügyben illetékes Pest Megyei Főügyészségnek, amely január 22-én nyomozást rendelt el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda „valódi nyomozást” folytat – emelte ki a legfőbb ügyész.
Polt Péter kitért arra, hogy az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelméért közigazgatási vizsgálatokra jogosult, de büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmények gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Amennyiben az OLAF bűncselekmény gyanúját észleli, az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia, ezért – írta a legfőbb ügyész – téves és a közvélemény félrevezetésére alkalmas Ingeborg Grässle azon kijelentése, hogy az OLAF vizsgálata kimondta, csalás történt. A szervezet ugyanis bűncselekmény gyanúját észlelte, de az elkövetését és személyi felelősséget nem állapított meg.
A legfőbb ügyész levelében hangsúlyozta, az OLAF jelzései alapján több ügyben jelenleg is folyik valódi nyomozás. A szervezet 2012 óta 36 - bűncselekmény gyanújára utaló – igazságügyi ajánlást, és négy – büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélküli – jelzést tett. Az ügyészség valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, csatolta az ajánlásokat a nyomozás irataihoz. 2012 óta nyolc ügyben emelt vádat az ügyészség, ezek közül egy ügyben jogerős, egy másikban nem jogerős marasztaló ítélet született, nyolc ügy megszüntetéssel zárult, a többiben pedig továbbra is nyomoznak. 2012 előtt az OLAF ajánlásokat nem tett, jelentéseit csak továbbította a magyar hatóságoknak: 2010-ben az ügyészség nem kapott jelenést, 2011-ben pedig csak egyet, amely alapján büntetőeljárást rendeltek el, az ügy pedig jogerős ítélettel zárult – olvasható a levélben.
Az OLAF ajánlásai, jelzései és zárójelentései alapján indult büntetőeljárások eredménye meghaladja az uniós átlagot, amely 2016-ban 44 százalék volt, Magyarországon pedig 50 százalék – tette hozzá a legfőbb ügyész. Ingeborg Grässle a budapesti négyes metróval kapcsolatos OLAF-vizsgálattal összefüggésben is hiányolta a magyar vádhatóság válaszát. Polt Péter erre reagálva azt írta, jelenleg a nyomozás részleteiről, a tervezett lépésekről a büntetőeljárás érdekeinek védelme miatt nem adhat tájékoztatást, de amint lehetősége nyílik rá, értesíti az elnököt.
A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a 4-es metróval kapcsolatban két ügy is folyamatban van. A magyar hatóságok vizsgálják az Alstom SA szerződéseit, amelyekkel az OLAF is foglalkozott. A szervezet zárójelentése alapján pedig a Miniszterelnökség más szerződésekkel kapcsolatban is feljelentést tett. A nyomozás mindkét esetben folyik – írta Polt Péter.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
