A Nemzeti Emlékezet Bizottsága programsorozattal mutatja meg a paraszti társadalom kommunisták általi erőszakos megtörésének történetét.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) szervezésében Sorsfordítás – A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 címmel pénteken Budapesten programsorozat indult, amelynek lebonyolításában az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága is közreműködik.
Tablókból álló vándorkiállítást mutattak be a sajtónak a Néprajzi Múzeumban, majd konferencia kezdődött a Parlamentben, amelyet az emberi erőforrások minisztere nyitott meg. Balog Zoltán azt mondta, hogy nagy hiányok vannak a történelmi ismereteinkben. A különböző generációk tudásának hézagai más-más korszak igazsághű értékelését homályosítják el, attól függően, hogy mely korszakban végezték tanulmányaikat.
Talán az egyik legmélyebb űr a magyar parasztság második világháború utáni sorsát illetően tátong – jelentette ki a miniszter.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: Kádár János, az MSZMP első számú vezetője egy idő után rájött, hogy „csak bottal tudja beverni a szövetkezetbe” a parasztokat, kizárólag erőszakkal képes megtörni az utolsó, függetlenségét még őrző társadalmi csoportot.
(MTI)
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
Nem ez David Lynch legjobb és legsikeresebb vállalkozása. Ettől függetlenül az 1984-es Dűne is megérdemli, hogy a születésnapján megemlékezzünk róla.
