Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben

2018. február 13. 17:35

A Budapest ostromakor meghalt civilekre emlékeztek kedden a Farkasréti temetőben.

2018. február 13. 17:35

A Budapest 73 évvel ezelőtti ostromakor meghalt civil áldozatok tiszteletére tartottak megemlékezést kedden a budapesti Farkasréti temetőben a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezésében.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a mintegy száz ember előtt, hóesésben mondott beszédében felidézte: 1945. február 13-án ért véget a második világháború egyik leghosszabb ideig – 53 napig – tartó, városban zajló ütközete. Hangsúlyozta: ha a nemzet tagjai képesek a halottaikra tiszta szívvel, egymás iránti megértéssel emlékezni, akkor van jövőnk.

A megemlékezés előtt a Regnet-ház és a Vitéz utca 2., valamint a Fő utca 59. alatti házakban meghaltak sírhelyeinél koszorúkat helyeztek el. A megemlékezés végén az áldozatok emléke előtt fejet hajtott Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója, Szakály Sándor és Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese. Az emlékezők, köztük diákok virágokat helyeztek el a síroknál. Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án fejeződött be Budapest ostroma, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budát. A védők és a polgári lakosság körében a halottak és sebesültek száma több mint százezerre tehető. A főváros épületeinek 27 százaléka pusztult el vagy rongálódott meg súlyosan, több mint 32 ezer lakás semmisült meg vagy vált lakhatatlanná.

(MTI)

Összesen 87 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. február 15. 14:36
Még annyit Horthy átállási kísérletéről, hogy kb akkoriban zajlott az Alföldön a világháború 2. legnagyobb páncélos csatája. Ennek van egy politikai vetülete: "Kevesen tudják, hogy az október 15–16-i fővárosi magyar kiugrási kísérletnek is volt kihatása az alföldi páncélos csatára. A németek terve ugyanis az volt, hogy Budapest térségéből az Alföldre irányítanak át egy páncélos hadosztályt, valamint egy nehézpáncélos egységet (utóbbi a legmodernebb harckocsikkal volt felszerelve), ám az egységeket politikai okok miatt október 17-ig visszatartották, így csak ezután tudtak elindulni a szolnoki hídfő felé – ahonnan 19-én megindult az ellentámadás –, és csatlakozni a harcokhoz." https://honvedelem.hu/cikk/veres_pancelos_csata_az_alfoldon Tehát egy egész páncélos hadosztály volt Pesten, Pfeffer-Wildenbruch pedig direkt az esetleges polgári lázadás leverése miatt lett kinevezve. Ha a magyar kormány és hadsereg vezetői nem szabotálják el Horthy agyalágyult ötletét, akkor nem kellett volna bevárni az oroszokat, hogy szétlőjék Budapestet, a németek tankokkal, repülőkkel, lángszókkal stb maguk intézték volna el. Eleve az oroszokhoz való átállás, és a németeknek küldött hadüzenet, egyik napról a másikra, kb olyan ötletnek tűnhetett, mint az, hogy egyik napról a másikra vezessék be nálunk a sariát. Ha egy kormányfő/államfő erre az ötletre jutna, remélem, a kormány tagjai elszabotálnák az ötletét. Horthy egyenes, kitartó, kőszáli sas jellemére utal az is, hogy az általa nevelt unokája és a menye átálltak a mohamedánokhoz.
annamanna
2018. február 15. 02:31
"Végre a honvédség is megemlékezik!!!" https://www.youtube.com/watch?time_continue=150&v=YhTqDB2IKfg
tevevanegypupu
2018. február 13. 20:42
Mikor Győrt bombázták először az amerikaiak, először is etévesztették a célt "mert a szél elfújta a jelzést"..utána viszont a menekülő civileket szépen sorban legéppuskázták..Amit felszabadító szovjetjeink tettek, kezdve Apor Vilmos lelövésével..azt talán nem is kell elmondani, minden városban megtették..Az amerikaiak utána "csak" raboltak..
Büdöskomcsik
2018. február 13. 18:44
Hun igy demokratizálnak, hun meg amugy. a polgári védelem kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől 1950-es évek végén nyugdíjba ment német katonatiszt a feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer megtalált halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50 ezerről a hozzátartozók valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg és 168 ezer emberrel nem tudtak mit csinálni, mert a hullák felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált halottak száma, de a Drezdában látottak alapján a véleménye szerint két nap alatt eltűntek és elhunytak száma több mint fél millió ember volt, elsősorban az idegen, ismeretlen és senki által nem keresett menekültek nagy száma miatt, akik a városlakókkal együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy váltak hamuvá a mindent elemésztő tűzben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!