„Semmilyen kutatás nem támasztja alá, hogy a százhatból lenne negyven olyan egyéni választókerület, amelyben az ellenzéknek van reménye a győzelemre”. Az ellenzéki pártok esélyeiről beszélt a Figyelőnek Hidvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója a közelgő országgyűlési választás kapcsán.
Folyamatosak a civódások, belső támadások a baloldali ellenzék körében, kevés esély van arra, hogy közös listával, egyetlen miniszterelnök-jelölttel vágjanak neki a megmérettetésnek – mondta a Figyelőnek adott interjújában Hidvégi Áron. A Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója szerint a baloldali pártok, a mögöttük lévő erőközpontok, finanszírozók már csak abban bíznak, hogy úgynevezett „taktikai győzelmet” aratnak 2018 áprilisában a Fidesz-KDNP pártszövetség fölött.
A Századvég Alapítvány azt is megvizsgálta, hogy mi történne, ha a Fidesz–KDNP-vel szemben egy ellenzéki jelölt állna ki. Hidvégi szerint kétféle – elég gyenge szakmai lábakon álló – dramaturgiában gondolkodnak az ellenzéki körökben. Az első alapján egyszerűen összeadták a 2014-es választás összes nem a Fidesz–KDNP-re érkező szavazatát, így szerintük elképzelhető, hogy nyerhetnek. Ez a felvetés tehát azt propagálja, hogy csak egy ellenzéki jelöltnek kell szemben állnia a kormánypárti indulóval.
„A választásoknak azonban – mint ahogy azt a kutatásaink sora és a valóság is bizonyítja – semmi köze nincs az ilyen matematikai képletekhez” – jegyezte meg a szakember. Négy éve ugyanis a nem kormánypárti szavazók több ellenzéki jelölt közül választottak maguknak szimpatikusat, most pedig ezt a lehetőséget kapásból megvonnák tőlük. Abból indulnak ki, hogy a szavazók leküzdik averzióikat, és akkor is az ellenzéki indulóra voksolnak, ha utálják azt, amit képvisel.
A szakember kiemelte: „a jobbikosokat szinte minden Gyurcsány-párti elutasítja, míg az LMP-s szavazók negyven százaléka nem voksolna rájuk, ami ugyancsak igen nagy arány”. Hidvégi Áron szerint tehát az nagy ellenzéki összefogás egy dologgal elfelejtett számolni, a szavazók preferenciáival. Részletes háttér a Figyelő január 18-án megjelenő számában.
(Forrás: közlemény)