Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
Brüsszel mindenbe bele akar szólni, „az uborka görbületétől az emberek betelepítéséig”, pedig tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek egyértelműen döntöttek arról, hogy magyar Magyarországot akarnak – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Lentiben.
Elfogadhatatlan a modernkori gyarmatosításnak is nevezhető szándék akár Brüsszeltől, akár máshonnan – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Lentiben, a zalai település várossá nyilvánításának 39. évfordulóján tartott ünnepségen.
Az uborkától a migránsokig
A politikus arról beszélt, hogy „jogszabályok alkotásával, különböző kötelezettségszegési eljárásokkal”, nyíltan vagy kevésbé nyíltan megpróbálnak „bekényszeríteni bennünket” egy olyan államszövetségbe vagy szervezetbe, amelyben a magyarság csak alárendelt szerepet játszhat. Megfogalmazása szerint valakik, valahol, ki tudja milyen tárgyalótermekben, eldöntötték, hogy ez a mostani Európa nem is annyira korszerű, inkább legyen valamilyen „ködös Európai Egyesült Államok”. De ez a modernkori gyarmatosításnak is nevezhető szándék elfogadhatatlan – szögezte le Fazekas Sándor.
Brüsszel mindenbe bele akar szólni, „az uborka görbületétől az emberek betelepítéséig” – fejtegette –, pedig tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek egyértelműen döntöttek arról, hogy magyar Magyarországot akarnak. „Nem akarunk vegyes társadalmat, ázsiai és afrikai tömegeket befogadni”,(...) nem kérünk a bűnözésből, a terrorizmusból, „abból meg különösen nem, hogy mások mondják meg nekünk”, mi a jó Magyarországnak – fogalmazott Fazekas Sándor. Egy betelepítés visszafordíthatatlan folyamat, amely „a magyarság, a kereszténység felszámolásával járna”, ezért kell hitben erősödnünk és összefognunk – jelentette ki Fazekas Sándor.
A sikeres újrakezdés jelképe Lenti
A miniszter Lenti várossá nyilvánításának ünnepére térve elmondta: fiatal város, de nagyon régi település, amelynek története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Lenti várát IV. László említette először írásban 1278-ban, és a magyar történelem ritkaságává vált azzal, hogy soha nem került török kézre. Miután mostanra újra magyar tulajdonban van – utalt az évekkel ezelőtti privatizálásra a miniszter –, „a kormány partner a műemlékegyüttes felújításában”.
A politikus Lentit a magyarság végváraként jellemezte, mert Ausztria, Horvátország, Szlovénia vonzásában is mindig hűséges tudott maradni Magyarországhoz. A határon túli magyar közösségnek is nagyon fontos támpontja, segítsége a megmaradásban, a gazdasági kapcsolatok erősítésében, a kultúrában egyaránt – hangoztatta. A politikus szerint Lenti a sikeres újrakezdésnek is a jelképe, mert a helyi laktanya megszűnésével az idegenforgalomban találta meg a kitörési pontot, amely megélhetést, életet és fejlesztési lehetőséget is jelent.
Fazekas Sándor szólt arról, hogy a város a közeljövőben 300 millió forintot fordíthat a piac felújítására, 200 milliót óvoda- és bölcsőde-korszerűsítésre, 170 milliót pedig a strandfejlesztés tervezésére. Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) ünnepi beszédében egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy több mint 25 projektben ötmilliárd forintot meghaladó értékű beruházás indult vagy indul a városban. Egyebek között háziorvosi rendelőket újítanak fel, új buszpályaudvart építenek, folytatódik a külterületi utak aszfaltozása és a kerékpárutak építése. Több mint kétmilliárd forintból megkezdődik a szennyvíztisztító rekonstrukciója, állami beruházásként pedig új sportcsarnok is épül Lentiben – sorolta a polgármester.
(MTI)