Bírósági pereskedést is vállalna a Jobbik a letelepített menekültek miatt

A Jobbik közérdekű adatigényléssel fordult hivatalvezetőkhöz, hogy megtudja, vannak-e az illetékességi körükbe tartozó településeken menekült, oltalmazott vagy menedékes státuszú emberek – közölte Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus jelezte, hogy január 18-án tették fel a kérdést, amelynek megválaszolására csütörtökön jár le a 15 napos határidő. Eddig a jegyzők mintegy fele válaszolt – ismertette, felkérve elsősorban a megyei jogú városok vezetőit és jegyzőit, hogy ők is adjanak választ. Ha nem teszik meg, akkor első körben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnak, aztán ha kell, bíróságon perelik ki az adatokat – mondta.

Hegedűs Lorántné azt is kiemelte: az embereknek nemcsak az érintettek hollétéről van joguk tudni, hanem arról is, hogy miből élnek, dolgoznak-e, szabadon mozoghatnak-e. Megerősítette, hogy a genfi konvenciót a Jobbik is tiszteletben kívánja tartani, aki valóban rászoruló, annak segíteni kell. Értékelése szerint az a baj, hogy a Fidesz nem hajlandó szembesülni a problémákkal, a letelepedési kötvény révén üzletet látott, illetve politikai terméket csinált a témából. A képviselő azt is felvetette, a kormány azért adhatott 2300 menekültstátuszt, mert „fű alatt” teljesíti a kötelező kvótát annak érdekében, hogy ne vonhassák meg Magyarországtól az uniós támogatásokat.

A sajtótájékoztatón kiosztott lista szerint eddig 17 hivatalvezető jelezte, hogy összesen 457 oltalmazott, menekült, bevándorolt vagy egyéb státuszú ember él településén, a legtöbben, 206-an a vámosszabadi befogadóállomáson vannak. Három olyan település is volt, amely feltüntette, hogy régebben – 2003, 2007, illetve 2009 óta – él náluk egy-egy ember menekültstátusszal. A politikus kérdésre jelezte, hogy támogatják az LMP-nek a közszféra helyzetéről parlamentivitanap-kezdeményezését.

Hegedűs Lorántnét megkérdezték arról, hogy Vona Gábor korábbi törökországi látogatásán azt vetette fel, kilépne az unióból. Úgy reagált: a Jobbiknak e tekintetben már változott az álláspontja, a pártelnök beszéde egy olyan történelmi helyzetben hangzott el, amikor az unió és az Európai Bizottság „nagyon keményen betámadta Magyarországot”. Most történelmi lehetőség nyílt arra, hogy a bérunió révén az unió egész struktúráját meg lehessen változtatni és érdemben a magyar emberek javára felhasználni – fejtette ki. Faggatták a párt iszlámhoz fűződő viszonyáról is, amire válaszul visszautasította, hogy Vona Gábor Allahot dicsőítette volna. Ez nyilvánvaló félrefordítás és rosszindulatú félremagyarázás – jelentette ki, megjegyezve: a pártelnök számtalanszor vallott arról, hogy gyakorló keresztény ember, ezt senki ne vonja kétségbe. Arra a felvetésre pedig, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye lenne-e, azt felelte: a Jobbik elnöke a globalizmus vonatkozásában mondta ezt, mintegy értéket felmutatva abban a tekintetben, hogy ezek az államok milyen példamutatóan tudnak viselkedni. 

(MTI)