Január 12-ig hatvan magyar filmet tesz ingyenesen hozzáférhetővé a Filmarchívum.
December 22-étől január 12-éig hatvan filmjét teszi szabadon hozzáférhetővé a Filmarchívum azzal a céllal, hogy a közönség megismerhesse a filmtörténet klasszikusait és ritkaságait, valamint betekintést nyerjen az intézmény munkájába, a magyar filmtörténet korszakaiba. Az év eleje óta a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő, 1957-ben alapított Filmarchívum igazi filmcsemegékkel zárja a jubileumi évet: a válogatásba felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek – közölte a Filmalap az MTI-vel.
Az összeállítás legrégebbi filmjei a Lumiére testvérek által Budapesten készített ősfilmjei, a legújabbak pedig a digitális restauráláshoz kapcsolódó, idén készült werkfilmek és interjúk lesznek, amelyek a filmfelújítás 21. századi módszereibe és szakmai hátterébe engednek bepillantást. Helyet kaptak a válogatásban olyan hiányosan fennmaradt régi magyar filmek is, amelyek épp emiatt nem kerülhetnek soha tévéképernyőre, de a szerkesztők külön figyelmet szenteltek a külföldön világhírűvé vált magyar filmesek, mások mellett Kertész Mihály, Korda Sándor, Tóth Endre vagy Radványi Géza Magyarországon készült alkotásainak is.
Játékfilmek mellett dokumentumfilmek is szerepelnek a gyűjteményben: a háború előtti kultúrfilmek, a klipek őseinek számító zenés filmek, városfilmek és országimázs-filmek is. Ilyen az az 1936-os Kolozsvárt bemutató oktatófilm is, amelyet eredetileg iskolákban vetítettek. Az archívum legkorábbi, 1916-os Budapest-filmje is bekerült a válogatásba. Az alkotásra csupán néhány éve találtak rá osztrák kutatók.
A történelem, a filmtörténet és a technikatörténet iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a számukra érdekes tartalmakat, hiszen a rövidfilmek témája a rémhírterjesztéstől a háború pusztításán át az automata telefonig nagyon változatos. Az archívum külön gyűjteményét képezik az amatőrfilmek, amelyek között akadnak játékfilmek is. Ilyen a Halálos tavasz 1935-ös változata is, amely négy évvel megelőzte a jól ismert Karády-filmet.
Az idén száz éve született Fábri Zoltán számos teljes körűen felújított alkotása is elérhető lesz január közepéig szabadon, ahogy a háború utáni magyar filmgyártás első világsikere, az épp hetven éve forgatott Valahol Európában is. A kilencven éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi mellett meg lehet tekinteni az alkotótársával és feleségével, Henrik Irénnel készült interjút is. A magyar filmtörténet több évtizedes múltjában való bolyongást az Archívum filmtörténészei által írt szöveges ajánlók segítik.
A filmeket közvetlenül a www.filmarchiv.hu oldalról lehet elérni.
(MTI)
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A miniszterelnök videójában személyes formában tekintett vissza a 2025-ös évre.
Az ország legszebb templomtereiben a karácsonyi ünnepkör legismertebb dalai mellett ritkaságok is felcsendülnek a közmédia ünnepi, zenés műsorában.
A híres festmény hátterét tanulmányozta alaposan a kutató.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Káel Csaba elmondta: az amerikaiaknak a magyar kultúra felfedezését jelentette a film.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
A brazil elnökről lemarad, de azért a Mercosur-megállapodás aláírására még éppen odaér az Európai Tanács elnöke.
