Művészettörténeti szenzáció volt Csontváry Kosztka Tivadar eddig elveszettnek hitt remekművének, az Olasz halásznak az előkerülése. Csontváryt szinte soha senki nem ad el, most mégis ez történik: az Olasz halász árverésre kerül, magyar rekordnak számító 100 millió forintos kikiáltási áron. Mától bárki megnézheti a festményt a Virág Judit Galériában, december 16-ig.
Csontváry Kosztka Tivadar a modern magyar festészet különce, életéről titokzatos történetek maradtak fent. Közismert, hogy pályája kezdetén hang szólt hozzá égből: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.”. Az „égi hang” feltehetően csak hallucináció volt, amit lappangó skizofréniája okozott, mégis, otthagyta gyógyszerész állását és 41 évesen festeni kezdett. A festőt – mint sok más, később nagyhatásúnak nevezett művészt – életében nem vették komolyan, művészetét csak halála után ismerték el.
Mára Csontváry nevét mindenki ismeri, tömegek kíváncsiak kiállított képeire. 2012-ben 240 millió forintért kelt el Traui tájkép naplemente idején című műve, megdöntve az addigi magyar árverési rekordot, amit addig egyébként szintén egy Csontváry kép tartott.
Életműve kicsi, mintegy száz alkotásból áll, ebből alig húsz festmény van magángyűjteményben. Ezért is volt óriási hír a szakmának, amikor 2009-ben egy eltűntnek hitt Csontváry-festmény bukkant fel a magyar műtárgypiacon. Az Olasz halász című képről addig csak egy fekete-fehér reprodukciót ismerhettek a műkedvelők, és a szakirodalom is úgy vélte, hogy orosz hadizsákmányként került el Budapestről 1945-ben.
„Nagyon kalandos a története, felbukkannása előtt 1936-ban szerepelt utoljára a Fränkel Szalon kiállításán. Csontvárynak tulajdonképpen ez volt az első nagy kiállítása. Ott reprodukálták fekete-fehérben a képet, így a festmény nem volt ismeretlen az utókor számára. Feltehetően ott vásárolta meg Neményi Bertalan, aki az egyik legfontosabb magyar műgyűjtő volt a II. világháború előtt. Fantasztikus nemzetközi gyűjteménye volt, Chagall-, Renoir-, Gauguin-művek mellett magyar mesterektől is számos kép volt a birtokában. Csontváry akkor még nagyon különc figurának számított, jó érzék kellett hozzá, hogy Neményi meglássa a tehetségét” – nyilatkozta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a Mandinernek.
A II. világháború alatt a műgyűjtők biztonságosnak hitt bankoknál helyezték el a gyűjteményeik nagy részét. Ezeket a bankokat fosztották ki később az erre specializálódott szovjet különítmények azzal a szándékkal, hogy megalapozzák a Sztálin Múzeum állományát. A múzeum végül sosem nyílt meg, a felbecsülhetetlen értékű kollekciók viszont máig ismeretlen helyen tartózkodnak, feltehetően Oroszországban – remélhetőleg épségben. Neményi is így próbálta biztonságba helyezni képeit, gyűjteményének egy részét a Magyar Hitelbankba adta be, ezekről máig szinte semmit nem tudunk. Több képet viszont barátaira bízott, a most felbukkant festmény is így menekülhetett meg.
Az Olasz halász lesz a hatodik Csontváry, ami a rendszerváltás óta nyilvános árverésre kerül. A festmény tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt arra, hogy aukcióra bocsássa a művet, amely 100 millió forintos kikiáltási árról indul. Ez új rekordnak számít a magyar árverések történetében. „Csontváry a legkülönlegesebb festő a magyar művészettörténetben. Piaci árát az is indokolja, hogy nincs még egy magyar festő, akinek ilyen kicsi az életműve. Nagyon nagy dolognak számít, ha felbukkan egy aukción, a gyűjtőknek van, hogy 5-10 évet is várniuk kell egy festményre. Minden magánkézben lévő képe amiről tudunk, stabil gyűjteményben van, Csontváryt szinte senki nem ad el” – hangsúlyozta Kelen Anna.
Csontváry 1901 körül a Taormina óvárosát keresztül szelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, ennek a képciklusnak első stációja az Olasz halász. A hiányzó láncszem felbukkanásával teljessé vált a sorozat. „Megfigyelhető Csontvárynál, hogy olyan helyszíneket választott, amelyek akkor is és mai is turisták által kedvelt, népszerű célpontok voltak. Így próbálta közelebb hozni a művészetét az emberekhez, érdekes, hogy mennyire hatott rá korának tömegkultúrája” – tette hozzá.
A december 17-i aukción az Olasz halászon kívül több kiemelkedő tételre is lehet licitálni, köztük Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban festett Pont St. Michel című képére is, ez a magyar Vadak korszakának egyik főműve. A festmény különlegessége, hogy két festményt rejt: a vászon hátulján Tihanyi 1907 nyarán, Nagybányán festett korai alkotása található, az Ádám és Éva. A majdnem száz évig eltűntnek hitt festményre 80 millió forinttól lehet licitálni.
Az aukció kiemelkedő darabja még Aba-Novák Vilmos monumentális, 1930-ban festett Olasz kikötője. A temperatechnikával festett munka évekig feltekerve várt jobb sorsra, most 50 millió forintos kezdőlicittel indul az árverésen.
Virág Judit szerint nem volt még példa a rendszerváltást követő hazai műkereskedelem történetében arra, hogy egyetlen aukción egyszerre három, ilyen kiemelkedően fontos remekmű szerepelt volna.
A három festmény december 2. és 16. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában, a karácsonyi aukciós árverés december 17-én lesz a Kongresszusi Központban.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
