Félárbocra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtt, Áder János államfő pedig a rákoskeresztúri köztemetőben rótta le kegyeletét az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet csapatok általi leverésének 61. évfordulóján.
Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A Parlament főlépcsője feletti két erkélyen egy magyar zászló, illetve egy fekete gyászzászló lengett.
A Kossuth téri megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai, valamint a katonai attasétestület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint Budapest Helyőrség Zenekara.
A nemzeti gyásznap központi megemlékezése a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél lesz. Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét.
A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak.
Emellett országszerte megemlékeznek arról, hogy
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen.
A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot.
November 4-én régóta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.
(Fotó és szöveg: MTI)
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Akik igazán számítanak! – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Senkit sem hagyott hidegen a magyar főváros.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
