Az egyéni tehetség lehet, hogy még magánügy, kibontakoztatása azonban semmiképp: az fontos nemzeti kérdés – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), ahol az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) ünnepi záróülését tartotta.
Balog Zoltán köszöntője
A díjakat átadó Balog Zoltán köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a közvélemény elfogadja a tehetséggondozás ügyét, egyetértés legyen a tehetségek támogatásában. Azt mondta, akik jelen vannak, nem csupán tehetségesek, de már bizonyítottak is. Szavai szerint a jó dolgok mércéje a folytonosság. Valami elindításánál már csak az fontosabb, hogy a kezdeményezés fenn is maradjon: a résztvevők ne azt érezzék, hogy mindössze néhány évre dolgoznak. A folytonosság szempontjából nagyok Szendrő Péternek, az OTDT elnökének érdemei, a tudományos diákköri mozgalom ugyanis hatvan évre tekint vissza Magyarországon – emelte ki.
Azt mondta, már sok, a tehetségeket támogató kormányzati program létezik. Ezek összességében, az általános iskolától az egyetemig 320 ezer fiatalt érnek el, és évente több mint 12 milliárd forintot fordít rájuk a kabinet – ismertette. A Nemzeti Tehetség Programra érkező 1 százalékos felajánlások száma hat éve még csupán 54 ezer volt, ez a szám mára csaknem a hétszeresére, 352 ezerre nőtt. A változás azt mutatja, hogy közmegegyezés kezd kialakulni a tehetséggondozás fontosságáról – vélekedett a miniszter. Tehetség az, aki munkájával és teljesítményével bizonyítja, hogy nem csupán ígéret. Ez azonban nem jelenti, hogy az elért eredmény után ne lehetne újabb terveket szőni, álmokat álmodni – nyomatékosította, arra kérve a jelenlévőket, hogy folytassák tevékenységüket.
A tudományos pálya szépsége
Lovász László, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet túlértékelni a tudományos diákköri mozgalom jelentőségét. Személyesen is megtapasztalta, hogy a részvétel nagy inspirációt ad. A doktoranduszok 80-90 százaléka korábban diákkörös volt, az MTA innen kapja a tudományos utánpótlását – közölte. Arra kérte a hallgatókat, hogy ne csak a náluk idősebb oktatókkal dolgozzanak együtt, hanem ők is gondoljanak a fiatalabb generációkra, próbálják bevezetni a tudományba a tehetséges középiskolásokat. Lovász László a világ legszebbjének nevezte a tudományos pályát, ugyanakkor felhívta a figyelmet a nehézségeire is.