Balog: A tehetség kibontakoztatása nemzeti ügy

Az egyéni tehetség lehet, hogy még magánügy, kibontakoztatása azonban semmiképp: az fontos nemzeti kérdés – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), ahol az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) ünnepi záróülését tartotta.

Balog Zoltán köszöntője

A díjakat átadó Balog Zoltán köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a közvélemény elfogadja a tehetséggondozás ügyét, egyetértés legyen a tehetségek támogatásában. Azt mondta, akik jelen vannak, nem csupán tehetségesek, de már bizonyítottak is. Szavai szerint a jó dolgok mércéje a folytonosság. Valami elindításánál már csak az fontosabb, hogy a kezdeményezés fenn is maradjon: a résztvevők ne azt érezzék, hogy mindössze néhány évre dolgoznak. A folytonosság szempontjából nagyok Szendrő Péternek, az OTDT elnökének érdemei, a tudományos diákköri mozgalom ugyanis hatvan évre tekint vissza Magyarországon – emelte ki.

Azt mondta, már sok, a tehetségeket támogató kormányzati program létezik. Ezek összességében, az általános iskolától az egyetemig 320 ezer fiatalt érnek el, és évente több mint 12 milliárd forintot fordít rájuk a kabinet – ismertette. A Nemzeti Tehetség Programra érkező 1 százalékos felajánlások száma hat éve még csupán 54 ezer volt, ez a szám mára csaknem a hétszeresére, 352 ezerre nőtt. A változás azt mutatja, hogy közmegegyezés kezd kialakulni a tehetséggondozás fontosságáról – vélekedett a miniszter. Tehetség az, aki munkájával és teljesítményével bizonyítja, hogy nem csupán ígéret. Ez azonban nem jelenti, hogy az elért eredmény után ne lehetne újabb terveket szőni, álmokat álmodni – nyomatékosította, arra kérve a jelenlévőket, hogy folytassák tevékenységüket.

A tudományos pálya szépsége

Lovász László, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet túlértékelni a tudományos diákköri mozgalom jelentőségét. Személyesen is megtapasztalta, hogy a részvétel nagy inspirációt ad. A doktoranduszok 80-90 százaléka korábban diákkörös volt, az MTA innen kapja a tudományos utánpótlását – közölte. Arra kérte a hallgatókat, hogy ne csak a náluk idősebb oktatókkal dolgozzanak együtt, hanem ők is gondoljanak a fiatalabb generációkra, próbálják bevezetni a tudományba a tehetséges középiskolásokat. Lovász László a világ legszebbjének nevezte a tudományos pályát, ugyanakkor felhívta a figyelmet a nehézségeire is.

Szendrő Péter úgy fogalmazott, a rendezvényen a jelen a jövőt köszönti: azokat a hallgatókat, akik a legjobban szerepeltek a XXXIII. OTDK-n. Az eredmények elérése azonban a tanárok, mesterek nélkül nem lenne lehetséges – tette hozzá. A tudományos diákköri mozgalomnak óriási tekintélye lett az elmúlt hatvan évben, elsősorban azért, mert a díjazottak a világon mindenhol megtalálhatóak például vállalatok vezetésében vagy a politikában. Egy olyan elitről van szó, amely már fiatalon is teljesített – jelentette ki az OTDT elnöke.

Kiemelkedő teljesítmény

A rendezvényen a legkiemelkedőbb eredményeket elérő 47 fiatal tudós, valamint a tudományos diákköri tevékenységet elkötelezetten és eredményesen támogató 55 oktató, kutató munkáját ismerte el kitüntetéssel az OTDT. A hallgatók Pro Scientia Aranyérmeket és Pro Arte Aranyérmeket, felkészítőik Mestertanár Aranyérmeket kaptak. Többen különdíjban részesültek. Átadtak három Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet is, amely az OTDT legnagyobb elismerése. Azoknak a kiemelkedő iskolateremtő professzoroknak, kutatóknak, közéleti személyiségeknek ítélhető oda, akik példamutatóan segítették a magyar felsőoktatás műhelyeiben folyó diáktudományos munkát. Kiosztották továbbá a Máriás Antal Emlékérmeket, az OTDT Arany Kitűzőket és az OTDT Újságírói Díjat.  A rendezvény sajtóanyagában felidézték, hogy a tudományos diákkör hatvan éve része a felsőoktatási tehetséggondozásnak. Az elmúlt évtizedek során hallgatók tízezrei voltak TDK-sok, és közülük sokan témavezetőként, bírálóként, zsűritagként, szervezőként ma is részt vesznek a mozgalomban.

A XXXIII. OTDK szekcióülésein összességében mintegy 9000-en voltak jelen. A 16 tudományterületi szekció 506 tagozatában 4111 pályamunkát és alkotást mutattak be, amelyek közül 1338 ért el minősített első, második vagy harmadik helyezést. A benyújtott pályaművek értékelésében akadémikusok, a magyar tudományos és egyetemi, valamint gazdasági élet elismert képviselői vettek részt, visszajelzést adva az elért eredményekről, javaslatokat téve a kutatások folytatásához. Úgy fogalmaztak, hogy az OTDK mindig rendkívül széles társadalmi összefogással valósul meg, hiszen a bírálók és zsűritagok, továbbá a szervezők térítésmentesen végzik feladataikat, ezzel komoly áldozatot hozva a fiatal tehetségekért. A tanúsított önkéntesség példaértékű, és olyan erőt képvisel, amely lehetővé teszi a TDK folyamatos létezését, fejlődését, megújulását – olvasható a sajtóanyagban.

(MTI)