Európa jobbra fordul?
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Az igazi Európa és a Tév-Európa – magyarul ezzel címmel jelent európai konzervatív gondolkodók egy csoportjának kiáltványa. A szerzők arra szólítják fel Európa népeit, hogy találjanak vissza gyökereikhez és őrizzék meg a nagyszerű európai hagyományt, és értékeljék az európai géniuszt. Az aláírók között ott található Lánczi Andrásnak, a Corvinus rektorának és Roger Scrutonnak a neve is.
Az igazi Európa és a Tév-Európa – magyarul ezzel címmel jelent európai konzervatív gondolkodók egy csoportjának kiáltványa. Az aláírók között ott található Lánczi Andrásnak, a Corvinus rektorának és az ismert angol konzervatív filozófusnak, Roger Scrutonnak a neve is.
Mint a Mandiner számára megküldött, kiáltványt kísérő közlemény írja: 2017 májusában konzervatív kutatók és értelmiségiek egy csoportja találkozott Párizsban. A találkozóra az Európáért való közös aggódásuk késztette őket. Európa szerintük ugyanis eltékozolja nagyszerű civilizációs örökségét.
A párizsi találkozó résztvevői ugyanakkor nem pusztán aggódásuknak akartak hangot adni, s céljuk nem az volt, hogy a „nyugat hanyatlása” felett busongjanak. Inkább pozitív, megerősítő jellegű nyilatkozatot szerettek volna tenni, ezért az „igazi Európa” iránti elkötelezettségüket is hangsúlyozzák.
A kiáltvány végül a lepantói csata évfordulóján, október 7-én jelent meg. A lepantói csatát 1571. október 7-én vívta az egyesült keresztény flotta az Oszmán Birodalom hajóhadával a Jón-tengeren, a mai Görögországhoz tartozó Patraszi-öbölben. Az ütközetett a keresztények nyerték meg, ezzel megroppantva a törökök hatalmát.
A párizsi kiáltvány angol címe nem azonos a magyarral: „Egy olyan Európa, amiben hinni tudunk”. A nyilatkozat Európa nagyszerűségének elismerésére hív fel, és arra kéri Európa népeit, hogy cselekvő módon állítsák helyre mindazt, ami az európai hagyomány legjava.
A kiáltványt kilenc európai nyelven tették eddig közzé annak honlapján: csehül, németül, angolul, spanyolul, franciául, olaszul, magyarul, hollandul és lengyelül. A aláírók többsége valamely keresztény felekezethez tartozik, hisz az állami szuverenitásban és a nemzetek fontosságában, valamint liberális-konzervatívnak vagy konzervatívnak tartja magát.
Az aláírók Lánczi András és Roger Scruton mellett (vele készült interjúnkat itt olvashatják): Philippe Bénéton francia politológusprofesszor, a Harvard volt tanára; Rémi Brague, az egyik legismertebb kortárs francia filozófus, a Sorbonne volt professzora; Chantal Delsol, úgyszintén francia filozófus, a Hannah Arendt Intézet alapítója; Roman Joch cseh politológus, akivel a Mandiner nemrég készített interjút; Ryszard Legutko lengyel filozófus, a Jagelló Egyetem tanára, az Európai Parlament képviselője a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben, akinek nemrég jelent meg angolul a demokrácia démonáról szóló kötete, és akivel úgyszintén a nyáron készítettünk interjút; a német Robert Spaemann, az egyik legismertebb és legtekintélyesebb kortárs morálfilozófus; Bart Jan Spruyt holland történész-újságíró, a holland Edmund Burke Alapítvány alapítója; és a belgiumi flamand Matthias Storme jogászprofesszor.