Az igazi Európa és a Tév-Európa – magyarul ezzel címmel jelent európai konzervatív gondolkodók egy csoportjának kiáltványa. A szerzők arra szólítják fel Európa népeit, hogy találjanak vissza gyökereikhez és őrizzék meg a nagyszerű európai hagyományt, és értékeljék az európai géniuszt. Az aláírók között ott található Lánczi Andrásnak, a Corvinus rektorának és Roger Scrutonnak a neve is.
Az igazi Európa és a Tév-Európa – magyarul ezzel címmel jelent európai konzervatív gondolkodók egy csoportjának kiáltványa. Az aláírók között ott található Lánczi Andrásnak, a Corvinus rektorának és az ismert angol konzervatív filozófusnak, Roger Scrutonnak a neve is.
Mint a Mandiner számára megküldött, kiáltványt kísérő közlemény írja: 2017 májusában konzervatív kutatók és értelmiségiek egy csoportja találkozott Párizsban. A találkozóra az Európáért való közös aggódásuk késztette őket. Európa szerintük ugyanis eltékozolja nagyszerű civilizációs örökségét.
A párizsi találkozó résztvevői ugyanakkor nem pusztán aggódásuknak akartak hangot adni, s céljuk nem az volt, hogy a „nyugat hanyatlása” felett busongjanak. Inkább pozitív, megerősítő jellegű nyilatkozatot szerettek volna tenni, ezért az „igazi Európa” iránti elkötelezettségüket is hangsúlyozzák.
A kiáltvány végül a lepantói csata évfordulóján, október 7-én jelent meg. A lepantói csatát 1571. október 7-én vívta az egyesült keresztény flotta az Oszmán Birodalom hajóhadával a Jón-tengeren, a mai Görögországhoz tartozó Patraszi-öbölben. Az ütközetett a keresztények nyerték meg, ezzel megroppantva a törökök hatalmát.
A párizsi kiáltvány angol címe nem azonos a magyarral: „Egy olyan Európa, amiben hinni tudunk”. A nyilatkozat Európa nagyszerűségének elismerésére hív fel, és arra kéri Európa népeit, hogy cselekvő módon állítsák helyre mindazt, ami az európai hagyomány legjava.
A kiáltványt kilenc európai nyelven tették eddig közzé annak honlapján: csehül, németül, angolul, spanyolul, franciául, olaszul, magyarul, hollandul és lengyelül. A aláírók többsége valamely keresztény felekezethez tartozik, hisz az állami szuverenitásban és a nemzetek fontosságában, valamint liberális-konzervatívnak vagy konzervatívnak tartja magát.
Az aláírók Lánczi András és Roger Scruton mellett (vele készült interjúnkat itt olvashatják): Philippe Bénéton francia politológusprofesszor, a Harvard volt tanára; Rémi Brague, az egyik legismertebb kortárs francia filozófus, a Sorbonne volt professzora; Chantal Delsol, úgyszintén francia filozófus, a Hannah Arendt Intézet alapítója; Roman Joch cseh politológus, akivel a Mandiner nemrég készített interjút; Ryszard Legutko lengyel filozófus, a Jagelló Egyetem tanára, az Európai Parlament képviselője a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben, akinek nemrég jelent meg angolul a demokrácia démonáról szóló kötete, és akivel úgyszintén a nyáron készítettünk interjút; a német Robert Spaemann, az egyik legismertebb és legtekintélyesebb kortárs morálfilozófus; Bart Jan Spruyt holland történész-újságíró, a holland Edmund Burke Alapítvány alapítója; és a belgiumi flamand Matthias Storme jogászprofesszor.
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Így egyesül egy kettéhasadt ország – de mi jó sülhet ki abból, ahol a Habsburg és a Strauss nevek egyszerre forognak? Mutatjuk!
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Egyértelmű üzenetet kapott Tseber Roland.
Pityinger László, ismertebb nevén Dopeman volt az eheti Reakció vendége Kacsoh Dániel műsorában.
Egy tizenöt drónból álló kötelék után most már aztán tényleg vizsgálatot indítanak.
A döntésre a piac azonnal reagálni fog.
A politikai inga ismét fordulni látszik: a csalódottság, a változás iránti igény és a magas részvétel mind azt jelzik, hogy a választás új korszakot nyithat Csehországban.
