Roman Joch: A cseh jobboldal támogatja Magyarországot
2017. augusztus 04. 09:30
A középjobb cseh ellenzék támogatja Magyarországot és és Lengyelországot is, mivel úgy látják, ha az Európai Bizottság feláldozza őket, akkor Csehország lehet a következő – mondja a Mandinernek Roman Joch, a prágai konzervatív agytröszt, az Občanský institut vezetője. Hozzáteszi: a szkeptikus csehek nem kedvelik sem az euró, sem a melegházasság ötletét. A cseh politika fejleményeiről és sajátosságairól faggattuk az elemzőt Berlinben.
2017. augusztus 04. 09:30
p
0
0
95
Mentés
Ősszel parlamenti, januárban elnökválasztás lesz Csehországban. Mire számít a parlamenti választásokat illetően?
Ma egy koalíciós kormány van hatalmon nálunk, amit a szociáldemokraták ( ČSSD) és a kereszténydemokraták (KDU-ČSL) alkotnak. Bohuslav Sobotka kormányfő szociáldemokrata. A kormányt 2017 májusában otthagyó Andrej Babiš pártja, az ANO (Igen) egy centrista liberális technokrata párt bármiféle ideológia nélkül, ami csak a gazdasággal van elfoglalva. A véleménye teljesen ismeretlen minden más kérdésben. Babišt csak a pénz és a gazdaság érdekli. A felmérések szerint a szocialisták el fogják veszíteni a következő választást, és Babiš pártja lesz a fő kormányerő, 30-33 százalékkal. Mindenki más nagyon le van maradva. Szabadon választhat majd egy vagy két koalíciós partnert: kérdés, hogy a szociáldemokratákat vagy valamely kis, jobboldali pártot választja majd. Szóval ha a felméréseknek hihetünk, akkor a második leggazdagabb cseh üzletember lesz a következő miniszterelnök.
Miért szeretik őt az emberek?
Ez jó kérdés. Gazdasági miniszterként nem teljesített kiemelkedően, mondhatni, átlagos gazdasági miniszter volt. Viszont az előző három évben nagyon látványos gazdasági növekedés volt az országban, s ez az időszak egybeesett a miniszterségével. Az üzenete az, hogy „ugyanolyan állampolgár vagyok, mint bárki más, és elegem van a politikusokból, ezért alapítottam meg a saját pártomat”.
Talán az emberek azt gondolják, hogy Babiš elég gazdag, ezért nem fog lopni.
Az emberek megbíznak benne mindenesetre.
Viszonylag erős a cseh kommunista párt. Ön szerint lehet, hogy most nagyobb sikert érnek el?
Azokról a kommunistákról (KSČM) beszélünk, akik nem vedlettek át szocialistává, hanem továbbra is kommunistának hívják magukat. Rendszerint 14-17 százalékot érnek el, de ha nagyobb a választási részvétel, akkor kisebb az arányos támogatottságuk. Magyarán mindig ugyanannyi ember szavaz rájuk. Érdekes, hogy a támogatóik nem halnak ki. Ez azért lehet egy szociológiai felmérés szerint, mert ha kommunista családba születtél, akkor nagy valószínűséggel továbbviszed ezt az örökséget, mivel ez erős családi identitást jelent. Szóval a támogatóik nem halnak ki, hanem a kommunizmus a családban öröklődik. Ez egy amolyan törzsi elem a cseh társadalomban.
Andrej Babiš
Milyen a konzervativizmus helyzete Csehországban?
Csehország egy nagyon szekuláris és nagyon libertárius ország, szóval egyáltalán nem konzervatív. Azt mondanám, hogy a cseh konzervativizmus a szkeptikus brit konzervativizmushoz áll a legközelebb. A fő csatatér ma a konzervativizmus számára a család. A szocialista kormány szeretné lehetővé tenni az azonos nemű párok számára az örökbefogadást, de a csehek nem igazán örülnek az ötletnek. Ezért a szocialisták is ejtették a témát a választások miatt. A csehek úgy gondolják, a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre, és talán az élettársi kapcsolat rendben van a meleg párok részére, de nem szabadna engedélyezni számukra az örökbefogadást. A másik fő téma a bevándorlás. A cseh konzervatívok szerint nem túl jó ötlet túl sok muszlimot befogadni. Az igaz lehet, hogy a legtöbb muszlim békés, de tudjuk az európai tapasztalatból, hogy muszlimok között van egy radikális kisebbség. Ezért nem lenne okos dolog hosszú távon létrehozni egy muszlim kisebbséget Csehországban. Az ukrán és vietnami bevándorlókkal nincs bajunk, de a muszlim bevándorlást nem tartjuk jó ötletnek.
Ez a libertárius cseh attitűd, amit említett, eléggé egyedi Európában, aminek jelentős képviselője volt Václav Klaus kormányfő és elnök. Mi ennek az attitűdnek a forrása?
Klaus a kilencvenes években klasszikus liberálisnak vagy libertáriusnak mondta magát, és rengeteg jó kapcsolata volt az olyan amerikai agytrösztöknél, mint a Cato Institute vagy a Heritage Foundation. Az ilyen libertáriusaink azonban ma nacionalistábbak és euroszkeptikusok. Klaus annyira euroszkeptikus, hogy ki akarná léptetni az országot az EU-ból, amit csexitnek hív. Az ukrán válság idején, amikor az oroszok elfoglalták a Krímet, nyilvánosan az oroszok mellé állt. Ezért aztán az amerikai intézetek megharagudtak rá, a Cato Intézet ki is rúgta. Szerintem nincsenek ma jó kapcsolatai az amerikaiakkal. Viszont a német AfD-vel jóban van. Klaus saját intézete nagyon nem kedvelte Macront a francia választásokon, és ugyan nem állt nyíltan Le Pen mellé, de annyira ellenezte Macront, hogy érezni lehetett, hogy inkább Le Pennek örülne jobban. A legtöbben azonban inkább csak megreformálnák az EU-t, nem lépnének ki belőle, így ma nincs politikai támogatottsága Klausnak. Viszont érdekes és népszerű médiaszemélyiség.
Meg fogja nyerni az elnökválasztást Miloš Zeman?
Ez még nyitott kérdés. Zeman nagyon jól beszél, nagyon kommunikatív, kiváló tévészereplő, jó vitatkozó. És nyilvánosan, radikálisan ellene volt a bevándorlásnak. Nem csak a radikális muszlimok miatt, ugyanis az iszlámot úgy, ahogy van, anticivilizációnak nevezte. Viszont az egészségével komoly bajok vannak, 73 éves és alkoholista, régebben láncdohányos volt, s ebből fakadóan vannak más betegségei is, például cukorbeteg. Nagyon nehezen jár, igazából már tolókocsival közlekedik. A fizikai hanyatlása nagyon gyors és látványos, szerintem sokaknak kétségei vannak, hogy alkalmas volna-e még egy elnöki ciklusra, bár ő bejelentette, hogy elindul. Az ellenfele Jiří Drahoš professzor lesz, aki 2017-ig a cseh tudományos akadémia elnöke volt. Ő nem politikus, nem voltak botrányai, ő egy megnyerő személyiség. Szerintem 50-50 százalék esélyük van, Drahoš legalábbis kompetens kihívója Zemannak.
Schwarzenberg és Zeman
S mi a helyzet Zeman előző ellenfelével, Karel Swarchenberggel?
Karel Schwarzenberg már túl idős, idén 80 éves lesz. A parlamenti választásokon azonban indul Prágában, egyébként nagyon népszerű személyiség. Viszont szórakoztató, ahogy beszél, mert egy archaikus csehet beszél, nem a modern csehet.
Ha jól tudom, a csehek szkeptikusok az euróval szemben.
Ez igaz, a csehek nem szeretnék feladni a cseh koronát. Például tartanak attól, hogy ha csatlakoznak az euróhoz, akkor kötelezően csatlakozniuk kell más országok kisegítéséhez. A közgazdászok és politikusok viszont fele-fele arányban oszlanak meg az euró bevezetését illetően.
Mit gondolnak a csehek Orbán Viktorról és a politikájáról?
A csehek eléggé izolacionisták, nem nagyon érdekli őket, mi folyik külföldön. Még az sem érdekli őket, hogy mi történik Szlovákiában. A szociáldemokraták nem kedvelik Orbánt, ők a német vonalat követik, akármi is az.
A középjobb ellenzék viszont támogatni szeretné Magyarországot és Lengyelországot is,
mivel úgy látják, ha az Európai Bizottság feláldozza Lengyelországot és Magyarországot, akkor Csehország lehet a következő. Ezért a közép-európai együttműködést támogatják, ami szerintük hasznos ellenállás volna az ideológiailag vezérelt brüsszeli ötletekkel szemben. Babiš álláspontja ismeretlen ezügyben is.
Nemrég arról lehetett olvasni, hogy a visegrádi négyek megosztottak. Ön szerint milyen állapotban van a visegrádi együttműködés?
Szerintem az utóbbi időkben a bevándorlás témája megerősítette a visegrádi identitást, mivel mindegyik visegrádi kormány hasonlóképp gondolkodik és cselekedik ezzel kapcsolatban. Ráadásul ez szemben áll a brüsszeli állásponttal. Nem mondanám, hogy kiválóan működik a visegrádi együttműködés, de ez megerősítette, az biztos. Még a fél osztrák népesség is egyetért velünk, ha lehet ilyet mondani, a Habsburg-birodalom egykori országai ebben az ügyben azonos véleményen vannak.
Ami Európában történik, az a bevándorláspárti politika következménye, amelyet a szövetségre lépett három európai politikai erő évek óta képvisel – magyar lerakataikkal együtt. Nagy Ervin írása.
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
A sofőrt a rendőrök állították meg, a férfi a helyszínen életét vesztette.
p
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 95 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2017. augusztus 04. 16:54
"a Habsburg-birodalom egykori országai"
Csak nem nosztalgiázik?
A Cseh Királyságot a habsburg birodalom szüntette meg. Még Magyarországnál is rosszabbul járt Csehország a habsburgokkal, pedig az is nagyon nem semmi, amit Magyarországgal műveltek.
"Például tartanak attól, hogy ha csatlakoznak az euróhoz, akkor kötelezően csatlakozniuk kell más országok kisegítéséhez"
Hát igen.
A pofátlanság teteje, hogy Szlovákiának kell segélyeznie Görögországot.
"a kommunizmus a családban öröklődik."
Nem öröklődik.
És az egyéb politikai nézet sem.
Minden felnőtt ember maga dönt, akármilyen mintát is látott gyerekkorában.
Persze mindig könnyebb utánozni, mint a majmok, ami az emberre sokkal inkább jellemző, mint a majmokra, mint saját kútfőből mást csinálni. De nem törvényszerű.
"Ez azért lehet egy szociológiai felmérés szerint, mert ha kommunista családba születtél, akkor nagy valószínűséggel továbbviszed ezt az örökséget, mivel ez erős családi identitást jelent."
Ez csak többségében van így, mert mindig sokkal könnyebb a mintát követni, mint szembefordulni azzal.
De ettől ez még nem törvényszerű.
Nem tudom, hogy a szerző volt-e valaha fiatal, de a fiatalok általában lázadni szoktak, a szüleik mintája, az idősebbek világa ellen. Bennük van a született forradalmár. Persze mindenki magából indul ki.